Felsőmagyarországi Hírlap, 1903. január-június (6. évfolyam, 2-51. szám)

1903-03-07 / 19. szám

19. szám (2)

Szombat, márcz. 7.

FELSOMAGYARORSZAGI HÍRLAP

gitó igent. Megszavazunk minden áldozatot, minden terhet, mert nézetünk szerint igy kivánja ezt a haza érdeke.

S ha a nép örömriadallal fogadja e kijelentéseiket, ha ezek után is önök maradnak a választók bizalmának letéteményesei, ha a nemzet, ez a szendergő oroszlán akkor sem ébred fel lethargi- ájából, csak ásítani fog, akkor ám

— feltéve, hogy nem lesznek a választásoknál erőszakoskodások,

— szavazzák meg, mert a nemzet akkor önként vállalja el a súlyos terheket, s akkor az ellenfél bizonyára nem is fogja helyzetüket nehezíteni, mert a nemzet akarta ezt igy. Már pedig »Volenti non fit injuria.«

De reméljük a jobbat. Reméljük, hogy a nemzet valahára át fogja már egyszer látni, hogy az önök politikája csak romlásra vezet, véget vet ennek a kormány- rendszernek, melynek vezéreiben nincs erő, nincs komoly szándék és erős akarat, hogy érvényt szerezzenek a nemzet jogainak, érzelmeinek és aspiratióinak és igy még egy jobb jövő hajnala is derülhet reánk.

Mert hogy is mondta Dante, a renaissance kor e nagy szellemóriása egykor szegény hazánkról:

>Óh boldog Magyarország,

Ha nem hagyja magát többé [félrevezettetni !<

Márczius 15.

A szabadság napját ünnepelni kell, s ünnepelni fogják mindig, de soha se volt szükség nagyobb, általánosabb, fényesebb ünneplésére, mint most, a szolgalelküség, a nemzeti jogokat s érdekeket csúfosan elalkuvó, feláldozó szégyenletes csuszásmászás utálatos korszakában. Mikor az ország kormánya s parlamenti többsége térden állva hódol annak a kama- rillának amely 48 ban, s azelőtt is, azután is mindig vezstünkre tört, akkor márczius tizenödödikének vezércsillagánál kell tömörülnie a magyar nemzetnek, ha még életet, jövőt akar magának biztosítani.

Az újhelyi függetlenségi kör, okulva a tavalyi tapasztalakon, elhatározta, hogy se kaszinót, se mást nem kér fel, hanem maga rendez ünnepet március 15-én.

Az ünnep fénypontja egy nagy fáklyásmenet lesz, amely a Rákóczi utca végén elindulva vonul a főutcán s Kossuth utcán át egész a honvéd-kaszárnyáig. Két helyen fogmeg- állani; a függetlenségi kör helyisége előtt, amelynek erkélyéről id. Bajusz József fog verset szavalni s dr. Búza Barna mond beszédet. Azután megáll még a menet a Kossuth lakóháza előtt, ahol Matolai Etele fog beszélni.

A fáklyásmenet után bankett lesz a kör helyiségében, amelyen Pekáry Gyula, Némethy Bertalan s Dr. Fried Lajos mondják a hivatalos köszöntőket. — A bankettre melyen a lelkes hölgyek is résztvesznek már most lehet jegyeket váltani a kör háznagyá nál, ifj. Horváth Józsefnél. Egy teríték 2 korona.

Az ünnepen való részvételre felkéri a kör a városi és gyártelepi dalárdát.

Sárospatakon a hagyományos fóny- nyel fogják ünnepelni a szabadság napját.

A főiskolai ifjúság a Kossuth szobor alap javára hazafias emlékünne- pélylyel egybekötött tánczmulatsá got rendez. Az emlékünnepély helye a főiskola imaterme, kezdete délután fél 3 órakor. A tánczmulatság kezdete este 8 órakor,

Király-Helmeczen a város elöljárósága rendezi az ünnepet és részvételre felhívja az egész járás népét.

Programja: 1. Délután 4 órakor: alkalmi beszédek a csonka várnál s a város más pontjain, Tartják: Ölbey János, Dr, Tárczy Pál s esetleg még mások.

2. Este fáklyás menet.

3, Közvacsora a Rigó vendéglőben,

Úgy az előkészületekről mint az ünnepségek lefolyásáról lapunkat értesíteni kérjük.

Lovagias ügy a pataki szolgabíróság miatt. Még csak a jövő ködében van a pataki szolgabiróság, de odáig már eljutott, hogy lovagias ügy fejlődött belőle.

A Patakon megjelenő Zemplénme- gye már hetek óta szenvedélyes cikkekben foglalkozik a pataki szol- gabirósággal, vagyis inkább a főszol- g bírói állással. Ezekben a cikkekben Zemplénmegye haragosan nekiront Zemplénmegyének, s támadja azt a régi módi, de most is dívó politikát, hogy itt még meg se születik egy állás, s már is megvan rá a hatalom kiválasztott embere, akit azután feltétlenül megválasztanak, akárhogy kapálódzik is ellene az érdekelt járás. Hangoztatja, hogy a

pataki főszolgabírói állás betöltésének nem szabad igy történnie, itt a pataki járás érdekének, a patakiak akaratának kell dönteni, nem hatalmi szónak, nem családi érdekeknek és összeköttetéseknek.

Ilyen elmefuttatások után hozza ki azt a tételt, hogy a pataki főszol- gabiróságalnrósághoz a pataki közönség szivén at vezet az út.

A cikkek egynémely kitételei és vonatkozásai által ifj. Mecznei Gyula sértve érezte magát, s dr. Thutánszky Zoltán és Wittenberger Arthur útján elégtételt kért a cikkek szerzőjétől, dr. Tüdős István pataki tanártól.

Tüdős kijelentve, hogy Meczner Gyula személyét nem akarta sérteni megtagadta az elégtételt papi állására hivatkozva.

Ifj. Meczner Gyula hosszabb cikkben számol be az egész ügyről a Zemplén közönségének.

Az eskűdtbiróság.

Az 1896-ik évi XXXIII. t.-cz. létesítette az esküdtszéki intézményt. Hogy szükség volt e erre a törvényre? az nem az én hivatásom megbírálni, de, hogy milyen súlyos, azt mi szegény adófizető polgárok érezzük. Lehet, hogy megállta volna a helyét olyan nagy városokban, ahol oly nagy az arravaló intelligenczia, hogy még talán az önként jelentkezőkből is kikerülhetett volna, de ha nem is, a sok közül inkább került volna egyesekre a kisorsolás.

De a jelen módozat szerint rettentő emberkinzásnak minősíthető. Tessék csak nézni a térképen Zemplén vármegye h osszuságát. Hol van az éjszaki végin Polena, vagy a déli részén Hernád-Nóineti. Mármost az egész vármegye területéről, a jelzett községekből, és ha berendelik az esküdteket 5 —10 napi tárgyalásra, hát milyen rettenetes sarczolás az a polgárságra. Mennyibe kerül az elhelyezése, élelmezése, és mennyit ad az állam napi dij czimen? hát ez valósággal meg nem volt gondolva, fontolva akkor, amikor ezt a törvényt alkották, valamint az sem, hogy mily anyagi veszteséget okoz a távolléte az egyeseknek.

Azonban, hogy élő példával illusztráljam és bizonyítsam ezen törvény ily módon való tarthatatlanságát, hát közzé teszem a saját szomorú tapasztalatomat, nem is a vármegye egyik vagy másik széléről van szó, hanem a megye székhelye közvetlen közelében Sárospatakon.

1901. évi október havában úgy alakultak a körülményeim, hogy a tanyai gazdaságomba kellett kiköltözködnöm, ahol a feleségemmel együtt egy évig laktam. Alig hogy elhelyezkedtünk, kapok a saujhelyi

törvényszéktől egy hosszú kék levelet „Idézés bűnügyben“ felírással. Nézem, miféle bűnügyben vágyókén beidézve, hát látom, hogy, mint esküdt vagyok berendelve, nov.

18-adikától 30-áig, tehát teljes két hétre. 1

A tanyai birtok vagy 7 kilométerre van a várostól. Ha jó az ut,

— fél óra, ha feneketlen sár van, 2 óra, de van úgy is, hogy épen- séggel nem is lehet közlekedni. Akkor a közép állapot volt. E közben megbetegszik a feleségem. A tárgyalás előtt való nap, nov. 17-ikén, esőben, sárban bemegyek Ujhelybe a törvényszéki elnökhöz; kérve-ké- rem, hogy mentsen fel az esküdtszéki tárgyalások alól. Látta, hogy megindultan indokolom a helyzetemet. Láttam én is, hogy meghatotta az elnököt is a keserves állapotom,

— de a legjobb akarata mellett se oldhatott fel. Kénytelen voltam minden nap hajnali 3 órakor felkelni, hogy 4 órakor elindulhassak és hat órakor a városba, illetve a vasúti állomáson lehessek ; s ha a vonatról lekéstem, a kiállott fáradt lovakkal tovább kellett mennem Ujhelybe. Ha a tárgyalás idejében befejeződött vagy szerencsére vissza vettettem, akkor megint ki a tanyára. Megtörtént velem egyszer az az eset, szerencsére visszafele, késő este sötétben, hogy a fele úton a négy kerek egy tömeggé alakult, úgy, hogy a lovakat ki kellett fogni, a kocsit az út közepén hagyni és gyalog haza czammogni. Majd ökröket küldeni a kocsit haza vontatni.

Azért mondom »szerencsére vissza fele,«mert ott díszeleg az idéző levél hátán eme kivonat: »A megidézett esküdt, aki az eskűdtbiróság ülésére ez idézésben kitett idő után jelenik meg, 200 koronáig terjedhető pénzbírsággal büntetendő. Ezen büntetés ismételt esetekben SCO, sőt 1000 koronáig is felemelhető.« Tehát ha csak öt perccel később jelenik meg a beidézett esküdt, 200, 500, 1000 koronáig is büntethetik. Szép alkotmány, hanem arra már nem volt a törvényhozóknak érzékük, hogy hány olyan esküdt van, aki a keresetforrásától elmozdittatik, kiterjedt családja éhezik. Hol itt az igazság? Az állam ezért a nehéz szolgálatért ad napi dij czimen 4—6 koronát, az illető esküdtnek pedig nem is számítva a fuvar költségét, fizet a szállodában, szoba és egész napi élelmezésért legalább tiz koronát, No már most még ha elkésik, hát legalább a 200, esetleg 500 korona birs ág behajtására, el is hezitálhatják a szegény ember házát.

Elég az hozzá, távol lágyén tőlem a dicseke dési vágy, csupán a fentiek illustráci ójára megemlítem,

A szivarozás, mint olyan.

A r'elsőmagyarorszígi Hírlap ared éti tárcája

Az embereket az angol és kevésbbé angol statisztikusok már minden lehető és lehetetlen tulajdonságaik szerint osztályozták, ezen tulajdon ságaiknál fogva különböző osztályokba sorozták, minden osztálynak megadva a maga tudományos elnevezését.

De valami kikerülte az összes, ezen tudományszakkal foglalkozók szemét, és ez az emberek osztályozása a szerint, hogy milyen, szivart szívnak és hogy mily módon szívják azt el. De térjünk át a spéciesekre.

1. A GOURMAND.

Szivarfaj : Henry Olay vagy Upp- maim. Nyugodtan előkelőén szívja végig, szipkát sohasem használ, mert ez rontja a szivar izét, egy jó étvágy- gyal elköltött lucullusi ebéd után van különösen elemében, olyankor érzi a szivar becsét, Ha ily alkalommal megkérdeznék tőle, hogy mi a szivar? bizton azt felelné rá. „hogy a szivar minden jó ebéd koronája.“ Az ilyen fajta dohányos ember nyugodt temperamentummal bir, nehezen hozható ki a flegmájából, szereti

a szépet és jót, tud lelkesülni. Külsőleg: elegáns, jó modorú.

1. a. GOURMAND (alfaj)

1 Nagyobbára a fenti tulajdonságokkal azzal a különbséggel, hogy Gi- anaclis vagy Georgopoulos fréres cigarettejeit szereti; fiatalabb és a modor tekintetében nem oly megállapodott, mint fenti, gyakran mo- noclival található, mit még alvás Vözben sem tesz le szeméről, tudományos neve : Tabacus extraordina- rius gigerliensis.

2, A POLGÁRI DOHÁNYOS.

Szivarfaj : Regalitasz, Trabucco, Cuba,Portorico; szivarozási módja már nem oly nyugodt, rendesen családos ember és a szivarozás által okozott élvezetet gyakran, sőt mondhatnám mindig megzavarja a feleség intő szózata: „vigyázz a hamuval“ vagy a „folytonos füst“ elleni kifakadás. Esetleges szalmaözvegység esetén kirúg a hámból, nemcsak a rendes módon, hanem szivarozását illetőleg is. Ilyenkor megváltoztatja a szivart s fenti szivarok specialitásaira tér át. Temperamentuma nyugodt, a házaséletet rabságnak nevezi, s fiatalabb barátait óva inti a rabiga felvételétől.

Az a fajtája, melynek már gyermekei is vannak, rendesen áttér a rövid vagy hosszú szivarra, egyszersmind csökkenti a quantumot. Külsején az úgynevezett spieszburger vonás vonul végig.

3. A KOCZADOHANYOS,

Nem tud külörabségot tenni a szivarok közt, egyenlő érzéssel szívja el mind. Lei’ágja a szivar végét síéiig bedugja a szájába; a legritkább esetekben ég szivarja rendesen; majdnem mindig féloldalt pörkölődik. Az ilyen ember temperamentuma epéskedő, nincs megelégedve a sorsával, külsőleg ruházata elhanyagolt, legnagyobbrészt a hivatalnoki karból kerülnek ki a koczadohányosok. Most a dohányosok 3|4 részét ők képezik, de remélhetőleg a fizetés emelés bekövetkezésekor számuk felé- nyire fog csökkeni. — A szivarfaj : mindenféle.

4. A KEZDŐ.

Tüntetőleg kint hagyja a kávéház asztalán tárczáját, önelégültséggel gyújt rá, mit nem sokára az arcz elváltozása, krákogás, tömeges vizivás és a köpködési tilalom megszegése követ. — A szivart rögtön a második szippantás után szipkába teszi,

de sohasem szívja felénél tovább. Feltűnő sajátságai nincsenek.

5. a tÖntető.

Rendes szivarfaja a hosszú — por- torieo közt váltakozik ; de ha finomabb p. o. nyakravalós szivarra tesz szert, gondosan megőrzi s adandó alkalommal, nagy társaság jelenlétében rágyújt, — a nyakravalót azonban a lehetőség határáig rajta hagyja szivarján, mit büszke magatartással szí el.

6. AZ ASZFALT GOURMAND.

Szivar végeket szed, de ezt is gour- mandériával teszi; a legkisebb szi- varmaradékról is megtudja, megérzi, hogy milyen volt, s csupán a havannákat, Uppmanokat etc. tartja meg, a többi alacsonyabb származású szivarvégeket megvetéssel hajítja félre. Valaha jobb napokat látott emberekből kerül ki ez a faj.

7. x, BAGÓZÓ.

Sorsával megbékült ember, csendes és megelégedett, ha napi adagját megtalálta. Szerény igényekkel bir s megrág minden megrághatót.

Sic