Felsőmagyarországi Hírlap, 1903. január-június (6. évfolyam, 2-51. szám)

1903-03-07 / 19. szám

19. szám (3) FELSOMAGYakukSZAGIhír Szombat, márcz. 7. mint katona viselt ember, ki az 1859- iki háborúban is részt vettem és a solferinói csata és ez utána követ­kezett szolgálati idő tartott 3b órá­ig; mint polgár önként jelentkez­tem legfőbbképpen 1870 és 1888-iki években a nagy árvizek alkalmával a töltések vélelmezésére, ahol és mikor 10—20 napig az ég alatt áz­tam fáztam, húsz évi tűzoltó főpa­rancsnokságom alatt sokszor az éle­temmel játszottam, de mindezek a dolgok kellemetes majáUsnak tűn­nek emlékezetembe, — szemben az 1901 évi novemberi esküdtszéki be- idézésemmeJ, illetve teljesített álla­mi szolgálatommal. — Mindamellett is, már bele nyugodtam volna, mert vigasztalt az a képzelődés, hogy ez­zel egyszersmindenkorra letudtam ezen nehéz véradót. Azonban ke­serű csalódás lepett meg. Dehogy tudtam le! Most tehát 14 hónap után megint beérkezett az „Idézés bűnügyben“ amely szerint február 16 tói 20 ig esküdtként kellett helyt állanom. Hol az igazság? Hát tör­vény az olyant örvény, amelyet úgy alkotnak, hogy mig egy embernek kipréselik a lelkét, addig a .többi nevet a markába. Itt Sárospatakon Van legalább 3— 400 esküdtnek való ember, a kik még nem is tudják, hogy létezik ez a törvény nem hogy részt vennének ebben az intézményben. Így hát egy év múlva megint kihúzhatnak az urnából, mások meg 20—20 év múl­va, akár meg is halhatnak, anélkül, hogy beidéztetnének. tiltakozását a nemzetgyilkös javaslat ellen. Van meg dolog amit el nem halgathatok, és ez az, miszerint úgy mint minden törvényt, azon szerint ezt is ki lehet játszani. Minden es­küdtszéki tárgyalásnál előre tudtuk, kik lesznek vagy az ügyész vagy a védő ügyvéd által vissza utasítva. Leginkább az újhelyi esküdtek ré­szesültek abban a pártfogásban hogy mindennap vissza vetettek, az sem igazság ! Az volna a legigazságosabb eljárás, hogy ha sem az ügyész sem a védő ügyvéd ne élhetnének azon jogukkal, hogy egyik is, másik is 7—8 tagot visza utasíthatnak. Hiszen, a tárgyalások elején megrostáltatnak az esküdtek abban a részben, ha nincs-e közöttünk olyan a ki ösz- szeférhetetlen akár az ügyészei akár a védővel, de meg úgyis eskü alatt teljesíti mindenki az esküdt! felada­tát, Kivételt képezhet olyan eset, a mely szerint egyik vagy a másik es: küdtnek olyan körülménye adná ma­gát elő, a melyet, maguk az esküd­tek is belátnák, hogy az igazságos és méltányos tehát vissza utasítható De a többire nézve szolgáljon a sze­rencse — vagy bal szerencse sorsául Az első 14-et a kik kisorsaltatnak, maradjanak bent, a többiek mentesé­nek fel. Az volna az igazság. Sárospatak, 1903 fébr. 27 Bogyay Zsigmond. Zemplénvármegye se mondta még ki a tiltakozásban az utolsó szót, A febr. 22-iki népgyűlés ugyanis elhatározta, hogy felszólítja a me­gye összes községeit, hogy tiltakoz­zanak a katonai töheremelés ellen. a határozat folytán a népgyűlés elnöksége mintegy 150 megkeresést küldött szét a megye nagyobb köz­ségeinek képviselőtestületeihez, mel­lékelve egy kérvény-mintát is* amely a következőleg szól : Mélyen tisztelt KépviselŐkáz ! Kétségbeesett elszomorodással fo­gadtuk a hirt, hogy kormányunk, j a helyett, hogy máris elviselheted j len terheinken könnyítene, a kép­viselőház e'é terjesztett katonai ja­vaslatban a hadseregre fizetett pénz- és véradónak újabb, óriási feleme­lését kívánja. Meggyőződésünk, hogy ez az adó emelés, amúgy is elszegényedett népünket a végső romlásba fogja taszítani. Meggyőződésünk, hogy a hadse­reg mostani német szervezetében, nem védelmünkre, de romlásunkra van, mert üldöz mindent, ami ma­gyar, s akadályozza a. magyarság nemzeti fejlődését. Saját fiatalsá­gunkon tapasztaljuk ezt, amely a hadseregben való szolgálat alatt tel­jesen elidegenedik a magyarságtól. Ilyen hadseregre indokolatlanul még többet áldozni bűn akkor, mi­kor a legszükségesebbre, mikor még iskolákra, sőt maholnap már ke­nyérre sem telik, mikor a nyomor szülte kivándorlás oly óriási, hogy már csak az nem menekül a rom­lás elől Amerikába, aki olyan sze­gény, hogy még az útra való költ­sége sincs. Azért az alulírott községi elöljá­róság, a képviselőtestület megbízá­sából mély tisztelettel és a nép képviselőinek hazafiságába vetett bizalommal kéri a Képviselőházat, hogy utasítsa el ezt a kárhozatos nemzetrontó törvényjavaslatot. A mélyen tisztelt képviselőtestü­letnek alázatos szolgái: stb. Pár napja csak, hogy a megkere­sések szétmentek, és máris tizenkét községből érkezett vissza a függet­lenségi körhöz a képviselőtestület s elöljáróság által aláirt kérvény, hogy a kör aztán benyújtsa együtt a kép- viselohá/hoz. tiltakozó gyűlést, s megmozdult las-\Markovics Miksa, Nyitray József, San az egész ország, s ma már ja- í Jesinszky Mihály, ifj. Kacsmár Mihály vában háborog a Sstrmay „csendes“ I Katsmár János, Ivánkó János, Kuve- tengere, sőt olyasmi történik, amire 1 likt Jakab, Kacsmár János képvise- eddig sose volt példa, százával, ez-! lőtestületi tagok.) révei jön a magyar nép küldöttsége Perbenyik. (Kanta Miklós jegyző, a képviselőházba, hogy bejelentse j Fetykó János biró, Sipos Gy. Ferenc, onosz I Pirigyi Pál, Sipos János, Kis Molnár István, Nagy Molnár István hitesek) Tarczal, Mánk vies János jegyző, Tóth József biró.) Hernáo-Németi, (Jászay Pál jegyző, Barta Dániel biró.) Szerencs, (Csuka Miklós jegyző, Molnár István biró.) Erdő-Horváti, (Kováts István biró, Farkas Abraham, Jósvay István ta­nácsosok.) * Ennyi kérvény jött eddig. De his­szük, hogy jön még tízszer ennyi. Tűnődtünk, hogy megirjuk-é már most az eredményt? Attól tartottunk, hogy ha a me­gyei hatalom megtudja a dolgot, pressiót fog gyakorolni a községekre hogy ne kérvényezzenek. De bi/unk benne, hogy semmit se fognak adni derék hazafias köz­ségeink a hatalom jogtalan paran­csára. A községeknek joguk van kérvényt intézni az országgyűléshez — teszik ezt most nem csak a zem- plénmegyeí községek, de az ország összes községei, hát éljen evvel a jogával Zemplénben is minden köz­diszkötésben úrnő ugyan dött. Lang ermann Károlyné e czélra 4 koronát kül­Amely község akarja a tehereme­lési, akar még többet fizetni, még több- katonát adni, az ám ne írja alá a kérvényt. De amelyik úgy ta­lálja, hogy igaz ami a kérvényben van. az irja alá nyugodtan s küldje be azt a kérvényt úgy, mint a fel­sorolt derék községek beküldték. Nem lesz semmi bántódása. Csak nem kel! félni ! A MEGYE ES A VAROS. X A városi közgyám állását a vá­ros képviselőtestülete folyó hó 5-én tartott rendkívüli gyűlésében ideig­lenesen betöltötte. Több jelölt volt, kik közül Mitrik Mihály 42 és Tóth Ferencz 10 szavazatot kapott és igy az elnöklő polgármester Mitrik Mi­hályt „az ideiglenesen helyetesitet- közgyámi állásra n. eg választotténak nyilvánította és tőle a hivatali esküt kivette., HÍREK. — Halálozás. Szirmay és szirmá­bessenyői Szirmay József a Szirmay- család seniora f. évi február hó 28- án meghalt. Az elhunyt 92 éves volt s utolsó napokig életerős, egézséges A háborgó tenger Dr. Szirmay István felelős szerkesz A derék községek, amelyek siet­tek már eddig is beküldeni a kér­vényt, az érkezés sorrendje szerint a következők: Tolcsva,, (aláírva: Juhász János jegyző s Flisztay Gyula biró.) Vily, (Vissnyey Zoltán jegyző, .Asz­ember. Halála előtt két nappal szél ütést kapott, ez ágyba döntötte s többé fel sem kelt. — Lelkészi beiktatások. Még a múlt év elején történt hogy Székely Imre kisdobszai ev. ref, lelkészt egyhan­gúlag lelkipásztorává választotta a tő úrnak nincs szerencséje az ő jós­lataival. Látszik, hogy nem született prófétának. Azt irta egyszer: „lám, milyen tisztakezüek ezek a sokat rágalma­zott megyék. Azt hittük, hogy a me­gyei pénztárak átadásánál egymás-1 tanácsos.) után fogják agyonlövöldözni magu­kat a megyei pénztárnokok. S itt van ni, az átadás a legsimábban megy, egy pénztárnok se lövi agyon magát, sőt a legszebb rend van min­den megyében.“ j viselők.) S itt van ni, alig hogy ezt meg- 1 Legyes-Bénye, (fíassnár Pál jegyző irta, másnap agyonlőtte magát a ! Csendes János biró, Vitek Imre, Csé- zempléni főpénztárnok, s kisült, hogy I tsi Gábor, Kobzos Mihály, Mihálsxky Zemplénmegyébön nem épen a leg-1 József, Lichtmann Jónás, Kovács Jó- példásabb a rend. A múltkor meg szony István biró, Káka István, Varga [ t.-harkányi ev, ref. hitközség. Az Imre tanácsosok.) igy üresedésbe jött kisdobszai lelkészi Király-Helmecz, (Kemechey József állásra meg Kajdy Menyhért eddigi jegyző, Paulicsky Gusztáv biró, Dobos | t.-harkányi ev. ref. s.-lelkészt válasz- István, Pauliczky Ferenc tanácsosok) tották meg ugyancsak egyhangúlag. Ladmocz. (Haraszthy Vince jegyző A kölcsönös helycsere e hó 10-én Kozma Antal biró, Szombathy Károly I fog megtörténni. Az ünnepélyes be iktatás pedig e hó 15-én lesz mind- Bekecs, (Bassnár Pál jegyző, Kót'ó-! két helyen, mi György biró, Firtkó István, id. — Elhalasztott kamara-estély. A Zavodnyik József, id. Pisák János, I Zemplénvármegyei Kazinczi-kör f. é. Mantinusz János, Bodnár Ferencz, I márczius hó 7-ére elhalasztott kamara Földi János, Nagy Pál községi kép- estélye, a vonós-társaság egyik tag­jának hivatalos távolléte miatt, to­vábbi értesítésig elmarad. — A felső-zempléni ev. ref. egyház, megye ez évi tavaszi közgyűlését már- czius hó 26-án, Sátoraljaújhelyben ref egyház tanácstermében azt irta, hogy a katonai javaslatok miatt zúg ugyan a parlament, de a tenger csendes, az ország nem zajong nem tiltako­zik, az belenyugszik a terhekbe és elfogadja azokat. zsef, Lapis János, Samu József, id. az ev Jeney József, F. Tóth István,. B, Tath tartja. Az nap lesz az egyházmegyei István, Orosz István, Koturnya János fegyelmi és közigazgatási bíróság községi képviselők.) : ülése is. Előző nap lelkészi értekez­I Lasztomér, (Szemere Géza, Virág let fog tartatni. József, Halmi Ödön, Koleszár János, — Adomány. Pecsár Gyula hitelemző \Bindák András, Szopkó Mihály, Kacs-, ur szives volt a Garolineum könyv­S alig hogy megírta, pár nap múlva j már Pál, Valyiszka Mihály, Moskovits tárának ajándékozni „A kath. Ma­megtartottuk Ujhelyben is a nagy Éliás, Andrásé János,- Leviczky Emil, gyarország“ czimü művet, remek — Nyilvános köszönet. Czakó Iguácz és Klein Pál urak a helybeli izr. jó­tékony nőegvlet részére ííusz koronát adományoztak, fogadják ezúton is köszönetünket. — Róth Józsefné pénz­tárnok, / lein Andor titkár. — A Tokaji polgári énekkar február 21 én a szegény árvák folruházása czéljából hangversenynyel egybekö­tött tánezvigalmat rendezett, mely habár nem hozta is meg az előző évekhez hasonlóan már megszo­kott gyümölcsöt, az anyagi sikert, mindazáltal erkölcsi tekintetben fé­nyesen sikerültnek mondható, ameny- nyiben a hangverseny műsorának minden egyes száma a közönség za­jos tetszését vívta ki; úgy szintén a vendégek jórésze t. i. a tánczkedvelő fiatalság vígan rakta kivilágos kivi- radtig, a mikor aztán nagynehezen félbehagyta a tánezot s egy átmula­tott éj kedves emlékével távozott otthonába.— A hangverseny szerep­lői közül, kiváló sikert ért el Balassa Gizella k. a, ki már ez első nyilvá­nos fellépésével is kitűnő drámai előadónak mutatkozott, nagy hatás­sal szavalván Inczédytől A nővérek cimükölteményt. Aztén Dokupil Gyu­la ur a nyíregyházi dalegylet tagja — kitünően énekelt kupiéi tűntek ki; a helyi vonatkozású tréfa számokat újra meg újra ismételnie kellett. Oroszlánrész jutott az est sikeréből a sárospataki tanítóképző 8 növen­dékének, kik a műsor három szám- ját töltöték be. E három szám volt : Petőfi a Hortobágyon (melodráma,) A képzelt beteg (bohózat és Tourista-in dúló, (férfikar) melyek közűi a leg­nagyobb tetszésben a két utóbbi ré­szesült különösen a férfi 8-ast (mert annyian énekelték) még két darab­bal meg kellett szerezniük. — Reg- don Lajos ur két szám előadásával nyújtott élvezetet a publikumnak. Egy hazafias drámát adott elő (Petőfi halála) mely komor, s megható szí­nezetével könnyeket csalt a hazafias dolgok iránt is érdeklődő hallgatóság szemébe, aztán egy vig jelenettel (Se pénz se- posztó) kaczagtatta meg a közönséget, mely sürü tapsokkal adott tetszésének kifejezést. A pol­gári kar megnyitóul Kuruc-dalokat, végezetie népdal-egyveleget énekelt mind a két szám szorgalmas össze- tanulásról tett bizonyságot s élénk tetszésben részesült. — így folyt le ez évi hangversenyünk, mely tekint­ve a kitűzött nemes czélt (kinek nem esik meg a szive egy szegény árván ?) tekintve az érdekes műsort (milyen Tokajban ismét nem egv könnyen s hamar fog lejátszatni,) bi­zony-bizony nagyobb pártolást érde­melt volna. — De hát az a kaszt­rendszer ! csak az pusztulna már Az énekkar elnöksége köteleségének tartja ez utón is forró köszönetét kifejezni úgy a nemes czél érdeké­ben fáradozott m, t. közreműködők­nek, kik messze vidékről jöttek kész­ségesen mulatságunk sikerét szerep­léseikkel előmozdítani, mint különö­sen a sárospataki tanítóképző tek. tanári karának a szereplő növendé­kek készséges elengedéséért. A t. felülfizetők is becses adományaikért fogadják forró köszönetünket. Tokaj, 1903. márczius 1. Horváth János elnök., Horváth Lajos pénzt,, Demjén Kálmán karnagy. Felülfize­tők névsora: özv, Vécsey-Oláh Ká- rolyné (Budapest) Bezedek Pál 5—5 K., Antalóczy István (Dessewffy) Erdős Andrásnó, Dörflein János, Fe­kete János, Krajnyák Géza, Heffer Antalné, Kudász Kálmá*, Végh Ist­ván, özv. Trenkó Józsefné, özv. Kraj­nyák Mihályné 2—2 K., Gonda Sá­muel, Kis András, Varga Márton, Kundráth János, Pecsár János, Nagy András, Füszter János, Rotfuchs Já­nos 1—1 K., Podlovits József 60 fii. — Boreladás. Szőllősy Tivadar bornagykereskedőnek mai számunk­ban közölt tokajhcgyaljai borainak, árjegyzékére felhívjuk olvasóink b. figyelmét.

Next

/
Thumbnails
Contents