Felsőmagyarországi Hírlap, 1903. január-június (6. évfolyam, 2-51. szám)

1903-03-04 / 18. szám

18. szám (3)

Szerda, márcz. 4.

FELSOMAGYARORSZAGI HlkLhr

jó támaszszal előbb is, szám- vagy adótisztté is kinevezhetik 21 éves korában, de vajmi ritka ember az, ki a pénzügyi segédfogalmazósághoz szükséges képesítést és kinevezést 24 éves kora előtt elnyeri. Legalább is méltánytalan dolog tehát, hogy a család alap táshoz megkivántató 1800 korona minimális összegű javadalmazást (lakpénz nélkül értve.) az egyik a kis kvalifikációval biró 28 éves, a legmagasabb előképzettséggel biró pedig csak 32 éves korában érhesse el. A családalapítás kérdése pedig különösen a véderő létszám felemelhetése szempontjából egy kicsit a Reichskriegs-Ministert, no meg a Honvédelmit is érdekli. Talán nemzeti szempontból sem egészen közö mbös.

Eme szempontokból talán érdé-' mes is volna az előléptetés esélyeit akként módositani, hogy; ? f-t

a főiskolai kvalifikábzjót igEiAlő állásoknál a XI-IX. fizetési osztályokban 2—2 évi :

a középiskolai képzettséggel 'bíróknál a XI-X. fizetési osztályokban szintén 2 évi, de a IX. fizetési osztályban már 8 évi;

az ezeknél kisebb minősítéssel bíróknál a XL és X. fizetési osztályokban 3 évi és a IX. -fizetési osztályban 4 évi . turnusokban legyen megszabva. Az 181)8. évi IV. t.-cz. életbe lépte óta az előléptetési esélyek többé-kevésbbé^néhány eset kivételével ilyenek is voltak, és ha ezek ellenében a négy eves turnus lesz, törvénybe iktatva, — különösen a szerzett jogok-élkobo/.asával visz szaható erővel is felruházza, — ez az intézkedés a csekély'fizetés emelkedést teljesen "illuzóriussá, a tisztviselői kart pedig (elégedetlenné fogja ten nil

A pénzügyminiszter nr által felvett ama méltányos intézkedés, hogy a törvénv az addig, mel’lőzöttekre visszaható erővel ruháztassék fel, a javaslat szerint fenntartható volna annyival inkább, mert a múltakba már beletörődtünk. Arra azonban kell gondolni, hogy,az ambiciót éleve ki ne öljük a fokozottabb tevékenységre buzdított jelenlegi és az államhoz jövőben szégőjlő tisztviselőkből.

Ha a pénzügyminiszter ur az 1400 koronásnál magasabb alapfizetéssel a magán vállalatoknak nem akar konkurrenciát csinálni, azzal már csak nem védekezhetik, hogy az ilyen előléptetési Esélyekkel versenyez. D« mgg egy kissé aztds szem előtt kell tartania,: hogy az állam érdeke is megkiváhja, miszerint ne ne csak azok lépjenek az állam szolgálatába, kik évi 25 frt. fizetésemeléssel dijjazva látják munkásságukat. akikben nincs annyi önbizalom, hogy a haszna-szerint értékelt munkájukat a magán szolgálat másként fogja jutalmazni

c) A lefokozás.

t J i

Legjobban érvényesül a „Nesze semmi, fogd meg jól“ élve a törvény javaslatnak igazi pénzügyi ge- níalitással megszerkesztett' ama részében, melylyel egyes szolgálati ágaknál fennállott magasabb fizetési osztályokat egyszerűen megszüntet.

Ez a jójndulatu (?) intézkedés persze egy tabella rejtett berkeiben, a százféle hasonnevezetű állások között foglal'helyet, nyilván nem azzal a cz.élzattal, hogy rögtön szembe tűnjék.

No de lássuk ezt egv példával illusztrálva. nem kell althoz sok szót fűzni.

Egyik-másik -szolgálati ágban — nézzen utána kiki, akit érdekel, — a legmagasabb fizetési osztály egyszerűen meg van szüntetve, vagyis diplornátiai nyelven szólva, az illető állás nincsen felemlítve. Ennek az intézkedésnek pénzügyi szempontból kétféle praktikus haszna lesz: Először nem lehet majd abba senkit kinevezni, akinek tehát eddig reménye volt az 1800 forinttal jávadal- mazott IX. fizetési osztály első fokozatába bejutni, azt ezentúl csak a

! X-ik fizetési osztály első fokozatában meghatározott 1200 forinttal fogja végezni életpályáját, de kap 8 év után 200 korona pótlékot. Aki pedig jelenleg élvezi ezen osztály és fokozattal járó 1300 forintot, az vissza esika X-ik osztály első fokozatába, vagyis 1200 forintba, de a 200 koronát kapja pótlékul.

A félév óta fenálló vagy újonnan kinevezett hivatalnok kap a javaslat szerint 400 koronával többet; -a 30 —35 éves szolga pedig eddigi fizetésének’ egy részét pótlékul.

Hát nem geniális rendezés ez?

Scrupulus.

A MEGYE ÉS A VÁROS.

X Az árvakassza ügyében » Zemplén szombati száma hosszabb s rendkívül érdekes nyilt levelet közöl Wiczmandy Ödöntől.

A kitűnő levél egy részét itt közöljük, — talán némileg feleletképen az id, Meczner Gyula ur cikkére is:

Búza Barna t. biz. tagnak indítványát a min. biztos kiküldése tárgyában pártoltam és telette sajnálom, hogy ezen kérdésben kisebbségben maradtunk.

Nem tudom, mi volt e kérdésben a főispán ur véleménye, de az alispán felszólalásából azt kellett hinnem, hogy a főispán uris ezen nézetet osztja, mert az alispán ur azt mondta, hogy ily irányú előterjesztést tettek a minis- ternek.

Megmondtam a gyűlésen, miért kívánom a felsőbb hatósági kiküldöttet, tudja mindenki, hogy nem a főispán iránti bizalom hiányából, aminek a jelen esetben azért sem volna értelme, mert hiszen a közigazgatási bizottság nem az elnökét (a főispánt) bízta meg a vizsgálat foganatosításával. Tehát helyt nem foghat Meczner Gyula t, barátom érvelése (ha ugyan mondta a gyűlésen?) hogy bizalmatlanság lenne főispánunk iránt és szégyen lenne a vármegyére és tisztikarára, ha ide miniszteri biztost küldenének. (Hát az nem bizalmatlanság a főispán ur iránt, hogy a vizsgálat vezetésére a közig, bizottság nem őtet kérte fel ? — Ha a főispán ur átveszi a vizsgálatot, részemről örömmel nyugszom meg a közig. biz. határozatában.)

Ezt éppen neki volt legkevésbbé joga mondani, aki — gondolom — a vizsgálattal szintén meg van bízva.

Neki — csekély Ítéletem sze rint — a közhangulat után Ítélve kötelessége volt volna a megbízásról lemondani. Azt is megmondtam a gyűlésen, hogy miért.

De emlékezetben visszaidézem, hogy ott ahol nem egy tisztviselő éllen tétetik a fegyelmi vizsgálat folyamatba, de ahol a vármegye központi összes hivatalai ellen folyik a vizsgálat; ahol talán évektől óta lappang a vármegyei pénztáraknál a hibák, mulasztások, visz- szaélések, sót bűnök halmaza; ahol a vármegyének, az árváknak vagyonát nagyobbmérvü veszély fenyegeti ahol állítólag a vármegye közigazgatási pénztára többféle alapokból kölcsönöket szedett fel és azok visz- szafizetésére az alap hiányzik ! Mondom, ahol ilyen állapotok várnak orvoslásra — ha hozzáadjuk a kóz- ségekkeli leszámolás szükségét is — ott nem politizálhatnak, és a felelősség nagyságával nem állíthatunk fel képzelt szégyeneket. Ez régi di- vatu beszéd, amely a 1896. főisp, jegyzőkönyvvel együtt csődöt monHIREK.

Dr. Várkonyi Béla.

dott.

A jelen esetben sem ál-szégyen, sem bizalmatlanság szótárgyát ne képezze,- mert aki ezt teszi, igénytelen nézetem szerint nem tesz a közügynek jó szolgálatot.

Itt az 1876. VII. te. 3.§-a alapján tett közigazgatási bizottsági intézkedés nem válik be.

Sőt én éppen azért, mert jelenlegi főispánunk iránt bizalommal, tisztelettel viseltetem, kiváló tulajdonait nagyra becsülöm : kívántam és kívánom, hogy a vizsgálat felsőb hatósági kiküldött kezébe helyeztessék. Esetleg, hogy azt ő maga személyesen vezesse. — És azért mert ezeket kívánom, óhajtom, hogy a közgyűlés határozata ellen valaki által felebbezés adassák be. Fellebbezés tárgya az is ha fegyelmi eljárást titkos szavazás mellőzésével rendeltek el, (1886, évi XXI. te. 53-§.) az is : ha érdekeltek szavaztak, (törv : 50 —51—52 §-ok,)

*

Az árvakassza—panama következtében az alispán előterjesztésére a belügyminiszter elrendelte, hogy a megye házi pénztára is és fűképen az útadó, külömböző pótadók és a letétek kezelése évekre visszamenőleg megvizsgáltassák. A vizsgálat ezen ágával az itt lévő két számtiszt egyikét: Bene urat bizta meg s igy a másik egymaga folytatja az árvapénztár vizsgálatát.

Helyes ugyan, hogy a központi házi pénztár is beható szakértői vizsgálat alá vétetik, de miért nem küldtek erre külön szakértőket ?-Ahelyett, hogy szaporítanák a szakértők? számát, még csökkentik, megosztják a munkaerőt, talán azért, hogy soh'se legyen vége ennek a hires vizsgálatnak ?!

S nem furcsá é, hogy az alispán felterjesztésének minden részét teljesítette a miniszter, csak azt a részét nem, melyben kérte, hogy mindkét megyei pénztár heható vizsgálatát saját kiküldöttjével és külön szakértőkkel eszközöltesse.

Bizony, bizony furcsa ez minden elfogulatlan ember előtt. De azért mi vagyunk a jezsuiták.

X A kórházi választmány kedden tartott ülésében a kórház építésével a legolcsóbb s legelőnyösebb ajánlatot tevő Incze Lajos nagyváradi építész tbizta meg.

X Megyaszó nagyközség képviselőtestülete február hó 28-án tartott | ülésében az 1902. évi számadásokat! vizsgálta, A számadás minden pont- í ja megvizsgáltatván, teljesen hibát- j iannak találtatott. Nagy lehangolt- j ságot keltett azonban a jegyzőmajd-j nem főszolgabírói fizetésének . 4.00 koronával való emelése- Az indítvá- j nyok között ugyanis községi jegyző előterjesztette, hogy jelenlegi fizetéséből nem képes megélne kérte aj képviselő testület tagjait, hogy fize- j tését 400 koronával emeljék föl. S a képviselő testület tagjai nem vet-; ték figyelembe azt, hogy az 1902-ik | évben a község majdnem teljesen j református vallásu lakosaira 200 százalék templom építési költség vette tett ki s fizettetett be az egyházi j pénztárba, nem vették tekintetbe to ! vábbá azt, hogy ugyan azon hívek- [ nek 3 tantermet és 2 tanítói lakást | kell épiteniök az 1908 ik évben, hanem e nagy szegénységben lévő nép terhére megszavazták a jegyzői I fizetésnek 400 koronával való emelését. Bíznak azonban a megyében. — írja tudósítónk — hogy a határozatot nem fogja egykönnyen megerősíteni.

Dr. Várkonyi Béla, a mi művészünk, e napokban adott először nagyszabású hangversenyt a Royalban, és a főváros zeneértő publikuma nem sajnálta tőle a jól megérdem- lett elismerést. Mint a lapok mondják, tizenkétszer hívták elő szűnni nem akaró tapsaikkal a pódiumra. Különösen saját szerzeménye után tört ki az ovátió hatalmas arányokban. Ez a szerzemény „Andante de Concert“ czimrael egy tétele volt annak a nagyszerű műnek, melyet tavaly az operában adtak elő Tárkony itól. Erre van hivatva Várkonyi Béla. Mikor tavaly az opera közönsége Várkonyit ünnepelte, az ünneplést egyes lapok a termékeny invention és kitűnő technikán kívül főleg annak az iránynak és azoknak a motívumoknak tulajdonították, a melyek Várkonyi műveiben megszól- lalnak és ezek: magyar irány, magyar motívumok. Akkor ez az állítás inkább csak oly sejtelemszerü volt, és még inkább jóslatszerü, mert ha két főművének a „Nyitány“ és „H moll sonata“-nak egyikéből ki is érezhető némi magyaros rhytinus, még magyaros irányúnak gern mondható. Annál kevesbbé „Soherzo“-ja és »Menuette«-je. Hanem Blaháné- nak ajánlott mag,ar dalain kívül igenis áll most egy műve instru- mentálás alatt: „Dobozi“ amelyben egész határozottan a magyar irányt kulfciválja. Csak örvendeni tudunk ezen az irányváltoztatáson és kívánjuk a kiváló tehetségű zeneszerzőnek, hogy készülőben levő nagyarányú orchestralis műve által ezt az irányt oly nimbussal vegye körül, aminőben Liszt halhatatlan működése alatt csillogott.

— Eljegyzés. Szendrői gróf Török József; Ung vármegye főispánja, a Lípót-rend lovagja, Budapesten m. hó 25-én eljegyezte özv. Pallini In- key Lászlóné szül. Bittó Agnes úrnőt.

— Uj királyi tanácsos. A király

Su/yovszky Istvánnak a közügyek terén kifejtett huzgó működése elismeréseid a királyi t anácsosi czimat díjmentesen adományozta.

— Kinevezések. Kis Vilmos nagy- géresi, Tóth Adám erdőbényei, Ná- daskay Miklós sókuti, Figula László gálszécsi, Lázár Adolf b.-keresztúri es Szily Zoltán tarczali lakos, anyakönyvvezető helyettesekké nevezj tettek ki.

— Egyházmegyei hírek. Holub Nándor tőke-terebesi káplán elnyerte a nagy-kázméri javadalmat.

— Halálozás. Tan Sándor gyógyszerész Megyaszón, hosszú és kínos [szenvedés után, életének 62-ik évében elhunyt.

A függetlenségi kör zászlajára

újabban adakoztak : Fuchs Istvánná úrnő 5 K, N—y 2 K. Köszönetünk nyilvánításával Sátoraljaújhely, 1903 márc. 3-án Fuchs Jenő, a kör. pénztárnoka.

— Sujánszky Eusztach síremlékére

Fuchs Istvánná úrnő 2 K.-át adományozott.

X A sátoraljaújhelyi villamossági

részvény társulat nagy érdeklődés mellett tartotta vasárnap a városháza nagytermében közgyűlését id. Meczner Gyula elnöklete alatt. A sok jóval, s többek közt jövőre már 30.000 korona tiszta jövedelemmel biztató igazgatósági jelentés felolvasása után dr. Haas Bertalan szólalt fel, s kijelentve, hogy nem látja ilyen rózsásnak a jövőt, kifogásolta, hogy 180,000 korona adósságot csinált a múlt évben a társulat, hogy osztalékot nem ád s tartalékra s értékcsökkenésre 7000 koronát fordít. Felvilágosítást kért, hogy miért kell 2100 korona jutalmazásokra. Meczner elnök hosszan bizonyítgatta, hogy az igazgatóság számítása alapos, eljárása helyes. A 2100 korona az elnökség s tisztikar jutalmazd-