Felsőmagyarországi Hírlap, 1903. január-június (6. évfolyam, 2-51. szám)

1903-02-04 / 10. szám

FELSOMAGYARORSZAGI HÍRLAP Szerda, febr. 4, 10. szám (4) A MEGYE ÉS A VÁROS. X Hitelesítő gyűlés. A városi kép­viselőtestület január 30-iki közgyű­léséről felvett jegyzőkönyvet hite­lesítő gyűlés tegnap délután folyt le, melyen a polgármesteren, főjegy­zőn és a tanács nehány más tagján kivül csak egy (!) képviselőtestü­leti tag volt jelen. Mivel a közegészs. és óvoda bizottságok választott tagjai közt három lelkész is van, kik a törvény értelmében hivatali állásuk­nál fogva tartoznak a bizottság ke ­belébe, a hitélesitő ülésből előter­jesztés tétetett a közgyűléshez, hogy ezen hat helyet üresnek tekint­sék és újabb választással töltsék be. Egyúttal intézkedni fog a polgár­mester, hogy mind a két bi­zottságba nemcsak ez a három, ha­nem mind az öt helybeli lelkész és a tanítók illetékes képviselői is a törvénynek megfelelően már az ala­kuló bizottsági ülésre meghivassa nak. Egyébként a jegyzőkönyv ész revétel nélkül hitelesíttetett. X A városi virilisek 1903. évi név­jegyzéke ellen benyújtott felebbo- zéseket az alispán elintézte és ha­tározata szerint a legtöbb adót fize­tők rendes tagjai közé Deutsch Adol­fot, Perlmutter Sámuelt, Bauer An­talt és Fleiszner Frigyest felvetni, j ellenben a rendes tagok sorát) >1 Szent.györgyi Józsefnét, Dókus Mi­hályt, Oláh Bélát és dr. Nyomárkav j Ödönt törölni, továbbá a póttagok | közé Dókus Mihályt, Fuchs Jenői. Langermann Károlyt, Szentgyörgyi Józsefnét, özv. Weinberger Bencé- nét és Oláh Bélát pótlólag felvenni j és a póttagok : sorából Lefkovioi Mórt, Rose Salamont, Zajka Istvánt, Jelenek Adámot és Behyna Miklóst kihagyni rendelte. E máaodfoku ha­tározat azonban még nem lesz jog­erős, mert a felebbezések elutasí­tott részei elvi jelentőségűek és to­vábbi miheztartás végett a felsőbb fórum döntését kieszközölnünk szük­séges. X A városi képviselőválasztás ellen három oldalról beadott felebbezése- ket, melyeknek elintézését sürgettük, az alispán elnöksége alatt működő igazoló választmány ma tárgyalta. Kettőt érdemben intézett el, még pedig elutasította úgy a Bu a Barna, mint a Rutkai Mór tagsági képessége elleni felszólalásokat. Alexander Vil­mos és társai panasza dolgában pedig jelentést kér dr. Kossuth János vá­lasztási elnöktől, hogy igaz-e, hogy kétszer olvasták össze a szavazato­kat? és ha igaz, miért nincs ennek nyoma a III. kerület választási jegy­zőkönyvében ? A választmány határozatáról leg­közelebb részletesen fogunk szóiani. X A városi Kossuth-szobor bizott­ság holnep, csütörtökön délután a polgármester elnöklete alatt ülést tart, hogy a Kossuth-szobor számára a vármegyei szoborbizottság által kért hely kérdésében és ezzel össze­függő egyéb kérdésben is a képvi­selőtestület elé javaslatot terjesz- szen. HÍREK — Eljegyzés. Dr. Fényes Mór buda­pesti hittanár eljegyezte Reich Mór földbirtokos leányát, Jolánt, Lukán. — Kinevezés. A földművelésügyi miniszter Szántó Jakab Lajos mitsei körállatorvost sztropkói járási ál­latorvossá kinevezte. — Eljagyzés. Petách István nnm- kácsegyházmegyei papnövendék el­jegyezte Farkas Ilonkát Vécsén. — A „Zemplénvármegyei Kazinczi Kör“ 1903. évi február hó 7-én este 6 órakor a vármegyeháza nagyter­mében tartandó házi estélyének műsora: 1.) „Felolvasás“ tartja Lengyel Henrik úr. 2,) „Zongora kettős“ előadják Nagy Margit k. a. és Harsánvi Gyula űr 3.) »Költe­mények« angolból fordította ii'j, Zsoldos Benő úr. Felolvassa dr. Piskóti Ferenc úr. 4.) „Bob herceg“ melodráma, irta Huszka Jenő és Martos Ferencz, szavalja Borcsik! Margit k. a., zongorán kiséri Han er János úr. 5.) „Dalok“. Énekli dr. Piskóti Ferencz úr. — Nöegyleti bál. Hagyományos dolog, hogy a nőegyletnek bálja a legsikerültebbek közé tartozik, úgy, hogy szinte megszokottá vált, hogy erről a bálról mást, mint szépet é.s jót irni nem lehet. Az Ízléssel ösz- szeállitott hanyverseny műsor, a szereplők, a rendezőség vállvetve buzgólkodtak és nem eredménytele­nül — a bál minél fényesebbé téte­lén. A hangversenyt Komjáthy Já nos szavallata nyitotta meg, melyet a tőle megszokott művészettel adott elő. Thoman István tanár és Harris Ervin hegedűművész kettőse volt a | második pont s valóságos extázisba hozta műértő közönségünket.- —Ud- vardy Emilia éneke, Fischer Géza cornette szólama, Nagy Elza magas színvonalú zongorakisérete mind­mind hozzájárult az est fényének emeléséhez. Bizony egy szerény bili j referens tolla képtelen arra, hogy kritikát gyakoroljon, mert ha tenné | szerénytelen volna. — Fél 11 óra­kor végződött a concert s csakha mar vígan ropták a táncot Terpsi­chore hívei s kitartottak mellette reggeli 6-ig. — Köszönet illeti a közreműködő művészeket, az elnök­séget s Klein Andor titkárt, kik fá­radságot. áldozatot nem kiméivé az ez idei, nöegyleti bált ily magas színvonalra emelték. — A „saujhelyi kath olvasókör- Sátoraljaújhelyben a városi színház­ban 1903. évi február hó 15-én részben a létesítendő köri énekkar céljaira Lukács Károly zenekara közreműködésével, zártkörű táncmu­latságot rendez. Jegyek előre vált hatók Petsár Sándor borbély és fodrász üzletében, — Felolvasó esi. A reformátusok folyó hó ö-iken. vagyis csütörtökön d. u. 5 órakor tartják a hetedik vallásos irányú felolvasó estét, mely­nek műsora a következő : 1. Gyü­lekezeti ének. 2. Ima és felolvasás. Tartja Harssáhyi István s.-lelkész. 3. Szavalat Crdg/er Mariskától 4 Uj ének az énekes könyvhöz ki idott gyűjteményből. Előadja a ;>ofg le­ányiskola 16 növendékéi)'), makult alkalmi kar. 5. Szavalat Mátyás Árpádtól. 6. Uj ének. Előadja a/, alkalmi kar. 7. Esteli ének. Szava ja Spisóvszky Sarolta. 8 Gyülekezeti ének. — Ipartestületi bál. Négy-öt éve már annak, hogy az ipartestületi bál, mint egy erőteljes testület fesz­telen, kedélyes bálja a farsangi kró nikában piros betűs napot jelent s ez rövid idő alatt immár hagyomá nyos jó bál névre is tett s .ért. Az idei ipartest, bál is fényes sikerű, kitűnő kedélyes hangulatú bal volt. Az összetorlódott bálok miatt ugyan nem óly óriási közönség volt, mint az előző években, de ez csak fo kozta a jelenvoltak mulatságát, mert az előbbi bálokban a nagv közön ség miatt táncolni is lehetetlen volt. A bál erkölcsi és anyagi sikere igy, is teljes, s a testület és rendezőség buzgó vezetőit dicséret illeti fárad­ságukért, mert a négyeseket 54 pár táncolta, s a jövedelem felülmúlja a háromszáz koronát. — Állami tisztviselők értekezlete. Február 5-én d. u. 5 órakor lesz az állami tisztviselők nagy értekeklete a kir. törvényszék főtárgyalási ter­mében. Az értekezleten az állami tisztviselők országos egyesületének fiók-egyletéről, a fogyasztási szö­vetkezetről, segélyegyletről, házépítő szövetkezetről fognaic tanácskozni. A mozgalom élén Fornszek Béla kir. tvszéki elnök, mint az állami tisztviselők helyi bizottságának el­nöke és Gál Lajos törvényszéki al- biró, mint előadó állnak. Az érdekes mozgalom eredményé­ről annak idején részletesen be fo­gunk számolni. Illetékes helyről arról vettünk ér­tesülést, hogy úgy az állami, mint vendégek­községi s felekezeti tanítók, vala­mint város, megyei és vasúti tiszt­viselők is szívesen látott lesznek az értekezleten. —• Csendőr-dráma színhelye volt hétfőn este az újhelyi csendőrök laktanyája, még pedig a legs/.omo- rubb fajtából. Ä tragikus esemény röviden az, ? hogy Rosenberg Mór csendőr rálőtt egy másik csendőrre Lendvay Ábelre és azután öngyil­Egyik halált szál li- életök es kos szándékkal szájába lőtt. lövés sem volt nyomban hozó, mindkettőt a kórházba tották ápolás és ha lehet, megmentése végett. — Lendvaynál van remény az életben maradásra, mert társának lövése csak vállon találta. Ellenben az öngyilkos Ro­senberg sebe igen súlyos, beszélni képtelen és aligha épül fel a kór­ágyból. Az esemény keletkezéséről és le­folyásáról különböző hírek keringe­nek. Egyik verzió szerint Rosenberg boros állapotban és tréfásan lefek­vésre unszolta volna társát, mert külömben lelövi. S mert Lendvay nem akart lefeküdni, pillanat alatt kézbe ragadta szolgálati fegyverét és Lendvayra rásütvén, őt jobb vál­lán találta. A megsebesült crendőr az udvarra menekülve segélyért kiáltott, s mialatt a laktanyát igy fellármázta, Rosenberg látva, hogy társát meglőtte, önmaga ellen fordí­totta a fegyvert, székre ült és szá­jába lőtt. Más verzió szerint a két Csendőr nem volt egymással jó viszonyban, mert Lendvay folyton bántogatta Rosen berget szolgálatban is, magán­úton iA szerencsétlen estén -is iz­gatta és sértette őt bántó megjegy­zéseivel s az önérzetes Rosenberg boros állapotában még jobban felhe- Viilt. Intette a társát, hagyjon fel a sértegetéseivel, mert külömben le­lövi. Lendvaira ez nem hatott, s igy keletkezett azután a szerencsét­len első lövés, melynek eldördülése bizonyára kijózanította, tudatára jött a tettének és a következmé­nyektől visszariadva (jegyben is járt egy idevaló leánynyal) a pilla­nat hatása alatt öngyilkos lett. A kerületi csendőrparancsnokság Mol­nár hadbírót és Csernyiczky főhadna­gyot már tegnap délután leküldötte, kik a közkórházban Lendvayf azon­nal kihallgatták. Mivel azonban Ro­senberg beszélni nem bir, ez a val­lomás csak egyoldalú. — Bűn és bünhödés. Egy kir.-hel- meczi kereskedő pesztonkája és sza­ácsnéja olyan jó viszonyban éltok huzamosabb idő óta, mint a kutya és a macska. Egyideig csak megeléged­tek azzal, hogy egymást lemorog­ják és megugassák, akár azok a házi jószágok. Hétfő virradóra azon­ban a pesztra eredeti módhoz folya­modott. egy élesre fent konyhakés­sel 6 veszélyes szúrást ejtett a sza­kácsnál). — Ezen műtét elvégzése után saját tettétől megrémülve a kútba ugrott. Reggel összeszedték raindkett őjüket, ápolás alá vették és mint hírlik, felépülésükhöz re­mény van.-- Csendőrök harcza a farkasokkal A nagydobrai csendőrőrsről szolgá­lattételre kivezényelt Demeter Fe­rencz őrsvezetőt és Herczeg Sán­dor csendőrt Minyócz és Turány I községek közötti útvonalon éjjel 2 : ha^a'm is farkas észrevétlenül meg- I támadta A vakmerő bestiák ellen a csendőrök lőfegyvereiket használ­ták s. habár az éj korom sötét volt, a farkasokat súlyosan megsebesitet- I ték. A sebesült ordasok elmenekültek. — Forrai Franki Oszkár kiadóvál­lalata annak közlésére kér fel ben­nünket, hogy Székely Viktorral min­den összeköttetést megszakítván, ezen­túl a lapárusitók a „Pest Ujság“-ot és „Nemzeti Ujság“-ot csakis a ki- adóhivatali iioda útján (VI And­rás sy út 21. I. em. 4. szám) kaphat­ják. — Egyúttal értesítjük az érde­kelteket, hogy a két lap megszűné­sére vonatkozó hir alaptalan és ezen hazugság terjesztője ellen a legeré­lyesebb eljárás lesz folyamatba téve. TANÜGY. Xirályhelmeezi tanügyek. Huzamosabb idő óta egy igen fontos kérdés foglalkoztatja Király- Helmecz lakosságát. Olyan kérdés, mely más, műveltebb és önrendel­kezési joggal biró államokban az e.lsőrendüekhez szokott tartozni. — Minálunk azonban, az Ausztria gyar­matává sülyedt Magyarországon a militarizmus és sok mindenféle más igazságtalan terhek miatt, sajnos a legalsóbb és legutolsó kérdések­hez tartozik : t. i. a tan- és iskola­ügy. Ezen városnak több inint300 tan­köteles gyermeke van. Azonban ezen szép számú serdülő ifjúságnak szel­lemi kiképzéséhez és az élet küzdel­meire való előkészítéséhez három felekezeti iskola létezik, összesen három rosszul javadalmazott tanító­val, és egy tanítónővel, Hogy a tanügy nem igen virágzik és hogy a szülők gyermekeik tu­dásával többnyire nincsenek meg­elégedve, határozottan nem a nem­zet e derék közkatonáinak a buz­galmán múlik. Ok sokkal töb­bet tesznek, mint amennyit a leg- t’okozottabb igényekkel tői tik köve­telni lehetne. Ámde az iskolafen- tartó hitközségek sem okozhatok, miután egyenként nem képesek a szükséges áldozatokat meghozni. Megpendítették tehát az eszmét, hogy állami iskola létesítéséért folya­modjanak. Ezen eszme megvalósítá­sát. eleinte az egyik felekezetnek azon tulkövetelése akadáK ózta, mely szerint a felállítandó iskolában al­kalmazandó hat tanerőnek a fele kötelezőieg az ő felekezetűhez tar­tozzék, noha ezen valláshoz tartozó gyermekek száma sokkal kisebb a többieknél, < Ezen akadályt azonban sikerült Beregszászy tanfelügyelő tapintatá­nak és óvatos közbenjárásának le­győzni. így tehát a vallási ellenté­tek megszűntek, következtek az anyagiak. Beregszászy tanfelügyelő­nek, bizonyára sok utánjárás és ne­héz fáradozás után, csak annyit si­került a magyar kultúráért fukaran áldozó kormánynál keresztül vinni, hogy a felállítandó iskola építke­zési és felszerelési költségeit elvál­lalta az állam, a telket ellenben a várostól követeli. Ez ügy szava­zásra került a városnál és le szavaz­ták. Nem adnak telket, mert erre úgyszólván csak egy volna célszerű, a Pauliczky-féie, mely a város kellő közepén van és nagy belsőséggel bir. Ennek az ára (már amellett hogy a tulajdonos az ügy iránti szereiből némi áldozatra is hajlandó volna)' tizennégyezer korona. Eny- nyit a város azonban vagy nem akar, vagy nem tud adni, mert nincs. Ezen érvelés ellen kifogás nem lehet, mert ez nagyon is érthető és hihető. Mindamellett talán mégis megfontolhatnánk ezt az ügyet, mert hiszen a polgárság bizonyára szívesen fizetné azt az egynéhány százalékot, melylyel ezen a címen községi adóját fölemelnék, miután e teher szaporulatnak sokkal több hasznát látná, mint annak a sok egyéb nyomasztó adótehernek. E helyett Révy Géza Viktor azt indítványozta, hogy egy egészen a városon kivűl fekvő területet kér­jenek el az iskola céljára Majláth J ózsef gróftól. Bár bizonyos mindent i a felől, hogy a nemes gróf szívesen teljesiti a község kérését, nem tartják he­lyesnek az indítványt, mert az a hely teljesen alkalmatlan az iskola céljaira. S azért a lakosság többsége azt óhajtja, hogy inkább anyagi áldozat árán is, de a város belső területén kell helyett venni. Bíznak abban is, hogy Majláth gróf bőkezűsége itt is segítségére lesz a községnek célja elérésében.

Next

/
Thumbnails
Contents