Felsőmagyarországi Hírlap, 1903. január-június (6. évfolyam, 2-51. szám)
1903-05-20 / 40. szám
Hatodik év 40. szám. Sátoraljaújhely, 1903. Szerda, május 20. POLITIKAI ÚJSÁG. Megjelen minden szerdán és szombaton este. Kéziratokat vissza nem adunk. Szerkesztőség : Vekerle-tér 502. „ Előfizetési ár: egész évre 10 korona, félévre 5 korona, felelős szerkesztő: negyedévre 2 korona 50 fillér, — Egyes szám ára 10 fillér. Dr. Búza Barna Kiadóhivatal: Landesmann Miksa és Társánál, Wekerle-tér 502. Hirdetéseket a legjutányosabi árban közlünk. Kossuth íajos az obstrukcióról. 1872. február hó 22-én a kormány a választások reformjáról törvényjavaslatot nyújtott be Szilágyi Dezső szövegezésében, melyben az általános és titkos szavazás ellen állást foglal. Az ellenzék a javaslatot nem fogadta el, az ellen nagyobb actiót indított. A kormányjavaslat megobstruálására kezet fogott az ellenzék minden árnyalata és a nemzetiségi képviselők is. Az ellenzék ezen tettére a kormány és sajtója azzal állottak elő, hogy az ellenzék lerontja az obstru- álás által a parlamentarizmust.1) In- vektivákkal árasztották el a baloldal vezórférfiait, és midőn ez sem használt, berántották a napi vitába a Kossuth nevét is. Ekkor irta Kossuth, Helfy Ignácz- nak a következő sorokat: . .. A magyar ellenzéknek a belügyminiszteri törvényjavaslatokkal szemben való magatartását tökéletesen helyeslem, de még igen is különösnek találom azt hogy a kormány az ellenzék eljárását a parlamentarismussal ellenkezőnek, és annak lejárására vezetőnek mondja.1) — A Parlamentarismus lényege angol fogalom, angol intézmény, melynek alapja a repre- sentativ governmentben, a képvi- leti rendszerben rejlik. A cm az a Parlamentarismus lényege, hogy egy teremben lévő képviselők többségének akarata legyen döntő, hanem as, hogy ások, kik a nemzet nevében cselekedni vannak hivatva, határosataikban a nemzet akaratát képviseljék, s abban választóik akaratának legyenek kifejezései. llykép a representativ government szempontjából nem as ellcnkesik a Parlamentarismus fogalmával, ha a kisebbség a kásssa- bályok korlátain belül ellensi a nézete szerint káros törvényeket, de ellenkezik az, ha a többség olyan törvényeket akar kérész- tülerőszakolni, melyek nem képviselik a nemzet, a választók akaratát?) Ha a képviselők a jóhiszemű választók ezereit azok tudta nélkül, sőt igéretök ellenére, jogaiktól megfosztják, a nemzet akaratát nem képviselhetik.3) Képezhetnek ugyan többséget egy házban, de ez a többség nem parlamentáris többség, nem representativ government, de egy convent és alkotmányos mezbe bujtatott absolut polyeratia. — Midőn tehát az ellenzék a nemzet itélőszéke elé akarja vinni ezen kérdést,1) akkor nem az ellenzék *) így van ez most is. 2) Kétségtelenül ilyen a mai helyzet is, 3) Most is a választék előzetes megkérdezése nélkül, sőt nagyrészt tett Ígéret ellenére akarja a mindenre kész kormánypárt a katonai javaslatot áterőszakolni. *) Most is követelte az ellenzék a képviselőhöz feloszlatását és az uj választások kiírását. helyezi magát a parlamentarismussal ellentétbe, de igenis azon többség, mely a valódi képviseletre, a nemzet akaratára való hivatkozást, bárha önfentartási ösztönből is, meggátolni akarja. Lejárhat , igen a Parlamentarismus, de ha j ez megtörténik, a felelősség súlya nem az ellenzéket tcrhelendihanem igenis azon többséget, mely a le folyt 5 éven át a parlamentaris- must következetesen legsötétebb oldaláról mutatta be.1) Az ellenzék leghelyesebben csele- j kednék, ha következetesen megkezdett \ működéséhez, a két törvényjavaslat \ elfogadását tőle telhetöleg annál inkább akadályozná, mert inig az első javaslatban igazolatlan jogfosztás és visszaesés foglaltatik, a másik a jelen körülmények között a közösügyes alku megörökítésével egyértelműnek veendő.* 2) . . . Kossuth Iratai Vlil. kötet. * került. Hát legyen neki az ő kedve szerint. Íródeákja felírhatja naplójába a néki oly kedves Gotterhalte nyelvén: „In deinem Lager ist — Österreich.“ Az erőszak vótuma. „Mire való volna a hivatalos hatalom, ha még vissza se lehetne vele élni.“ Üdvöske. Operettből választottuk a mottót a zempléni bizalmi szavazat históriájához, mert hiszen nem komoly alkotmányos eljárás, de silány operett volt az, ahogy a vármegye vezetősége ezt a bizalmi vótumot kierőszakolta. Úgy látszik, ezt az operett-igazságot választotta Hadik főispán is I a május 18-iki elnöklése jelmondatául. Nem volt hiába a kezében a hivatalos hatalom : visszaélt vele olyan alaposan, hogy az még a A parlamentárizmus Mesterének az 1848 iki alkotmány Atyjának tanítása tehát mindenkit megnyugtathat, aki függetlenségi párt nagy és nemes harczával egyetért és a nemzeti ügy buzgó harczosaival együttérez. Mert kétségtelen és tudja azt Zemplénvármegyének is apraja- nagyja, hogy az országgyűlési ellenzék a ^második indemnítást csak azért obstruálja meg, mert a kormány nemzetrontó makacssága reá kényszeríti. Ez az obstrukezió is a katonai javaslat törvénynyé válását akarja lehetetlenné tenni és a nemzeti érzület tiszteletbentartását akarja kivivni. Szóval ez az obstrukció is csak azt gátolja, ami ellen Zemplén- megye is egyhangúlag felirt és azt akarja elősegíteni, amit Zem- plénmegye közgyűlése már többször sürgetett a kormány és azor- szággyűlésnél, A vármegye gyengítheti vagy feladhatja a maga álláspontját, ha úgy tetszik neki. Ez csak rá nézve baj és szégyen. De a függetlenségi párt nem gyengítheti és nem adhatja fel a maga küzdelmét, mert ez már az egész nemzetre volna baj, szégyen és szerencsétlenség, •1: Gróf Hadik Bélának ismét tetszett Kossuth vármegyéjét szégyenbe hozni. Hogy mily eszközökkel sikerült ez neki ? alább mondjuk el. Előtte az aíő, hogy sii) Azóta 31 év telt el, de a helyzet ugyangz. 2) Jóslatszerűen illenek e szavak is a mai állapotra. ieghatvány'zottabb Bánffy Dezsőnek is becsületére vált volna. Any- nyi erőszakosságot követett el rövid 7 óra alatt, amig a hétfői közgyűlés tartott, hogy kipótolta vele mindazt, amit ebben a tekintetben két éves főispánsága alatt elmulasztott, S olyan lelkes buzgalmat fejtett ki a szólásszabadság megfojtásában, hogy azóta büszkén igényelhet magának előkelő helyet a Tisza-Bánffy korszak szó moru dicsőségű főispánjai között. Ilyen istenadta tehetségével az karriért csinálhatott volna a Bacb- korszakban! No, de hisszük, hogy a mai »igazságos« korban is sok babért fog még a számára teremteni ez a kiváló tehetsége. Híven akadjuk leírni a zempléni bizalmi vótum történetét. Nem nagyítunk, nem ferdítünk, nem haragszunk egy cseppet se. Sőt jóízűen mosolygunk az egészen. Mert semmi súlyos balesetet, semmi tragikus dolgot nem látunk abban, hogy a zempléni főszolgabi- rák, szolgabirák és jegyzők, és a zempléni mágnások tiszttartói bizalmat szavaznak a német nyelvű »közös« hadsereget erőszakoló Széli-kormánynak. Sőt nagyon mulatságosnak találjuk ezt az önkéntes megnyilatkozását a bizalomnak, ha elgondoljuk, hogy ezek a jó szolgabiró, jegyző és tiszttartó urak ép ilyen lelkesen szavazták meg a bizalmat Tiszának, Szapárynak, Bánffynak, s ép ilyen buzgón fognak bizalmat szavazni Zichy Jánosnak, Molnár apátnak, s minden következő kormányoknak Sőt ha ő felségének eszébe jutna holnapután Lengyel Zoltánt nevezni ki miniszterelnöknek, és — mondjuk — Várlaky Sándort Zemplénmegye főispánjának, ezek a jó urak ép ilyen lelkesen fogyasztanák a Várlaky Sándor vacsoráját, s az ő parancsára ép ilyen buzgón szavaznák meg a bizalmat a most gyűlölt és kiátkozott Lengyel Zoltánnak. És szívesen adunk száz aranyat annak az okos embernek, aki el tud képzelni olyan kormányt, amelynek a szolgabirák és jegyzők, teljes és lelkes bizalmat ne szavaznának. Mert tetszik tudni, ezt hozza magával nálunk a tisztviselők hires függetlensége és önállósága. Ennek az »önkéntes« bizalmi vótumnak pedig méltó és stilszerü kerete volt Hadik főispán — el ■ ismerjük: szokatlan és kivételes — erőszakoskodása. Úgy látszik, érezte ő is, hogy most nem komoly dolog történik a gyűlésen, mint máskor, hanem jól előkészített komédia, — hát ő sem volt ezen a napon igazságos és pártatlan, mint máskor, hanem játszotta egy Bánffy-féle főispán szerepét. S nagyon ügyesen játszotta. Az Andrássy grófok ajánlhatnák Szélinek képviselőházi elnökül. Ha úgy vezetné ott is a tárgyalást, mint itt, egy hét alatt kettévágná az obstrukciót. S most már büszke lehet Zemplénmegye, mert sikerűit neki bámulatba ejtenie az egész országot. Avagy kell ennél bámulatosabb látvány: decemberben egyhangúlag felír a katonai javaslat ellen, május 18-án lelkes bizalmat szavaz a feliratát kutyába se vevő és a katonai javaslatot s a hadsereg közösségének fenntartását tűzzel-vassal erőszakoló kormánynak; május 19-én pedig egyhangúlag felír a külön, önálló hadsereg mellett. No, hát ha ezt is megérti valaki, akkor a fábul vaskarikát is meg lehet érteni. Ha ebben az eljárásban is van józanész, logika és bölcsesség, akkor a világ leg- logikusabb bölcsei a Lipótmezőn laknak. Szirmay István emlegette a múltkor, hogy bizonyos őrültségekben azért van rendszer, de vannak aztán őrültségek, amelyekben még csak némi rendszer sincsen. No tetszik látni, hát ebben igazán nincs semmi rendszer. Kívánni a katonai javaslat elvetését és aztán durván elitélni az ezért küzdő ellenzéket, s bizalommal támogatni a javaslatot erőszakoló kormányt: ez az eljárás messze túlhaladja a józanész legtágabb határait is, — De hát mi köze a logikához a zemplénmegyei jegyzőknek és tiszttartóknak? Lapunk 4- oldal.
