Felsőmagyarországi Hírlap, 1903. január-június (6. évfolyam, 2-51. szám)
1903-05-20 / 40. szám
40. szám (2) FELSŐMAGYARORSZAGI HÍRLAP (Mert tisztán az ő bizalmi nyilatkozatuk ez, nem a vármegye közönségéé.) Ők szavaznak, és punktum. Ma megszavazzák a fehéret, holnap a feketét, ma megszavazzák a magyar nyelvet, holnap a német nyelvet A logikát csak hadd tanulják a diákok: felnőtt embernek nincsen már arra; szüksége. Ma igy, holnap úgy s holnapután amúgy. Ahogy parancsolják. Ne ünnepeljük Kossuthot ?j Jól van, nem ünnepeljük! Ünnepeljük Rákóczit ? Helyes, ünnepeljük! Ellenezzük a katonai javaslatot? Jó, ellenezzük! Helyeseljük a katonai javaslatot? No hát helyeseljük! Ahogy a főispán urnák tetszik. Igaz, hogy ez következetlenség, de hát muszáj nekünk következeteseknek lenni? Hiszen utóvégre is a zempléni kormánypárt lapja bocsátotta világgá azt a pompás jelszót, hogy csak az ökör következetes. Nem jó lenne ezt a jeles mondást örök emlékezetül bevésetni Zemplénvármegye cziinerébe ? A bizalmi szavazat mulatságos, de azért tanulságos históriájának első fejezete a hires puhitö vacsora volt. I. Puhító vacsora. Május 9-ének estéjén zajlott le ez az emlékezetes vacsora, a mely Hadik főispán törvénytiszteletének pályáján a forduló-pontot képezi. A puhító vacsora lefolyását már ismertettük. Halat és vadat, s mi jó falat szem-szájnak kellemes, bőven hordottak fel a vármegyei hajdúk az egybegyiilt vendégseregnek, a hangulat azonban a fagyponton alul volt, s bár „ötszáz bizony pezsegve ment torkokra Törley“, — mégis az egész* illusztris társaságból egy se merte mondani, hogy éljen Eduárd. — azaz pardon, Széli Kálmán. II, Egy kis ámítás. Miután a puhító vacsora résztvevői nem tudtak a Széli Kálmán iránt való rajongás magaslatára emelkedni, a megye vezetői úgy tettek, mintha teljesen leszerelnék az egész bizalmi tervet. Uton-utfélen hirdették, beszélték, hogy semmi esetre se fognak bizalmi indítványt tenni. S a naiv ellenzék elhitte nekik, különösen mikor a nyomtatott tárgysorozatban se volt a bizalmi indítvány felvéve. III. III. A virsli bankett. Mottó; Nőm, nőm ott van a nép. Hol az a sok cseléd — Labanc-lakomákon, Nem ott van a nemzet, Hol a fényes rendek — 4 Úri lényaláson. Endrődi Sándor. Mikor aztán már egészen elhitették az ellenzékkel hogy nem fognak bizalmi indítványt tenni, akkor pénteken, 15-én este egyszerre csak postára adtak 300 meghívót, a melyekben Hadik főispán „bizalmas értekezletre“ hitt meg 300 jegyzőt, I szolgabirót, tiszttartót s egyéb ma- melukot vasárnap estére. Vasárnap azután alig győzték a vonatok a sok labbancot szállítani. 280-an gyűltek össze a vármegye- háza nagytermében, — most már nem vegyesen ellenzékiekkel, hanem szemenszedett, válogatott hű mame-j lukok, enni, aláírni és szavazni ké-1 szén. Ezek a jó urak azután a megyeháza nagytermében, a hol terítve volt számukra, kaptak fejenkint egy pár virslit, némi szafaládét s egyéb j élelmiszert s finom czankó bort. Itt aztán volt már szó bizalomról is, szavazásról is. Lelkes szavakban j magasztalták a kvótát s a katonai terheket emelő Széli Kálmán dicsőségét s halálra ítélték az ellenzéket. Ilyen értelemben szólott id. Meczner j Gyula, dr. Engel Jakab s még. több résztvevő. Csak egy férfi akadt, aki kimondta nyíltan, hogy nem hajlandó a Széli-kormánynak bizalmat szavazni s ez '.Görgey Gyula kamarás, tállyai birtokos volt. Persze lehurrogta a hű sereg s Görgey sarkon fordulva elment, még a virslijét se ette meg. A gutgesinnt urak aztán zavartalanul áradozhattak a renge teg bizalomban. De félni lehetett attól, hogy hétfőre elpárolog a szájakból a virsli ize s a bizalom lelkesedése. Nosza elővettek iveket s azokon Írásban kötelezték magukat, hogy törik-szakad, kitartanak halálig (már hogy a kormány haláláig) a bizalom mellett. így készült elő a zempléni bizalmi vótum. Látható, hogy alaposan még volt vetve az ágya. De nem csak ebből a szempontból érdekes ez a virslivel kapcsolatos értekezlet, hanem azért is, mert korszakalkotó precedenst képez. Nevezetesen most esik meg először, hogy az alispán átengedte a megyeháza termét egy pártértekezlet számára. Sőt a pártértekezlet minél nagyobb sikere kedvéért kocsmává sülyesztette ezt az ősi termét fogyasztván benne a czankót és a virslit. No látszott is másnap, hogy a labanc urak még mindig kocsmának képzelik ezt a termet. (Legalább annyi kegyelet lehetett volna bennük, hogy a kocsmázás idejére letakarják Kossuth Lajos arcképét.) Tehát immár ez is szabad. Kiváncsiak vagyunk, hogy ha majd a függetlenségi párt al ar vacsorával egybekötött értekezletet tartani, átengedné erre a célra is az igazságos és pártatlan alispán a megyeháza termét. IV. A gyüiés. A vacsora közönsége hűségesen megjelent másnap a vacsora helyiségében, amelyet most kivételesen gyülésteremnek használtak. A szép terem, amelynek faláról Kossuth Lajos és Rákóczi arcképei hirdetik, hogy valaha szebb napokat látott, erősen megtelt a bizottság tagjaival. Zsúfolva volt a karzat is szép hölgyekkel és fiatalsággal. Szokatlan képe volt ennek a gyűlésnek. Az ellenzék még a rendesnél is kisebb számban jelent meg. A távolabb lakókat nem lehetett értesít mi az alattomos tervről, s igy otthon maradtak, nem is sejtve, hogy milyen merényletet visznek keresztül suttyomban, tudtukon kívül a megy egy ülésben a kormány- pártiak. Ellenben temérdeken voltak ott olyanok, akik nagyon ritkán, vagy eddig egyáltalában soha se voltak láthatók a gyűlés termében. Ott voltak Sennyey István báró kivételével a megye országgyűlési képviselői. S ott voltak teljes számban a gazdatisztek s a jegyzők. Igen, bevonult az a jegyzői kar is, amely még nemrég olyan fennen hirdette, hogy ezentúl erős és önálló lesz, nem fog meghajolni a hatalom parancsa előtt, hanem emelt fővel követi a meggyőződését. Most már nem jártak olyan emelt fővel. Sőt pirulva és lesütött szemmel ismerték be, hogy kénytelenek az indítvány mellett szavazni, mert függő helyzetben vannak, mert családjuk van, stb. A zsibongó, zajongó terembe pontban 10 órakor lépett be a főispán. Éljenzés közt foglalta el a helyét, s rövid beszédben beszámolt eddigi működése eredményeiről. Elmondta, hogy mi minden történt eddig. Kórház, törvényszéki palota építése s más földi jók, s hogy mi minden fog ezután történni .• magyarosítás, Hegyalja-támogatás és sok minden egyéb, ha Isten segit. Persze lelkesen megéljenezték. Ezzel a mai napra befejezte gróf Hadik az igazságos működést, s rátért az erőszak és törvénytelenség sötét, de hasznos útjára. V, Az első erőszak. Jelentette a főispán, hogy indítvány van beadva az obstrukció elítélése s a kormány iránti bizalom nyilvánítása tárgyában. Jelenti egyúttal, hogy indítványozták ennek az indítványnak soron kívül elővételét, tehát azonnal tárgyaljuk. Matolai Etele s Búza Barna egyszerre álltak fel, hogy a soronkivül tárgyalás kérdéséhez hozzászóljanak. A főispán nem engedett nekik szólam, mert ő már kimondta a határozatot. Óriási zaj támadt, szenvedélyes, izzó lett egyszerre a hangulat. Bernáth Aladár jegyző olvasni kezdte az indítványt, de a szörnyű zajban nem tudott szóhoz jutni. Búza Barna ismételten hangosan kért szót. Szemébe vágta, s a törvényből bizonyította a főispánnak, hogy törvénytelenséget követ el, mert törvény szerint feltétlen joga van-min- den bizottsági tagnak hozzászólani ehhez az indítványhoz is. Hiába, a főispán ragaszkodott az álláspontjához, hogy ehhez a kérdéshez nincs joga senkinek hozzászólni. S a mindenre kész többség szörnyű tombolással támogatta ezt a törvénytelenséget. Húsznál több bizottsági tag Írásban kért névszerinti szavazást, annak az eldöntésére, hogy tárgyalják-e ma az indítványt vagy nem. Ennek az elrendelését is megtagadta a tel jesen Bánffy-hőssó lett főispán. Búza összefont karokkal, nyugodtan állt á tombol ás közepette, folyton csak azt hangoztatva, hogy szó- lási jogához ragaszkodik. Felszólalt Láczay László is, hivatkozva a törvényre, a mely minden indítványhoz szólásjogot enged, tehát ehhez is Bánta is a főispán s pártja a törvényt ! Azután végre felolvasta Bernáth Aladár az Ambrózy Nándor, id. Meczner Gyula, Kun Frigyes, Rosenthal Sándor, Kellner Soma, Szőllősi Arthur s egyéb urak által aláirt indítványt, a mely elitéli az obstrukeziót, de bízik a kormány bölcsességében s az ellenzék „komolyabb elemeinek“ ha- zafiságában, hogy rendbehozzák a bajokat. VI. Második erőszak. Búza Barna közbenszóló indítványt tett, hogy vegyék le napirendről ezt az indítványt, mert nem volt törvényesen közzétéve. Kérte, hogy előbb külön döntsék el azt a kérdést, hogy tárgyalható-é most az in itvány, vagy nem. A főispán ezt is megtagadta, s mikor húsz tag ismét névszerinti szavazást kért arra, hogy tárgyalja-e a gyűlés külön az indítvány tárgyal- hatóságának kérdését, ismét nőm rendelte el a névszerinti szavazást. Az ellenzék kénytelen volt tehát az erőszaknak ismét engedni és az indítvány érdemleges tárgyalására térni. VII. Harmadik erőszak. Az érdemleges tárgyalás során az indítvány ellen felszólaltak Matolai Etele, Várlaky Sándor, Ölbey János, dr. Láczay László, dr. Búza Barna, dr. Fried Lajos és id. Bajusz József, illetve csak ezeket engedte az elnöklő főispán felszólalni, de őket is egyre zavarta és korlátozta a szólásszabadságban. Folyton alaptalan és jogtalan kifogásokkal, rendreutasításokkal élt. Egy-egy megkezdett thérnát félbeszakított azon ürügy alatt, hogy az nem tartozik a tárgyhoz. Az elnök e jogtalan eljárása különösen a Búza Barna beszéde alatt nyilvánult. A szónok a kormány iránti bizalmatlanságát a kormány különböző törvényalkotási és közkormányzati tényeivel akarta indokolni s ezekről a főispán nem engedte beszélni, mert szerinte nem tartoznak a tárgyhoz. Hasonlóan bánt a többiekkel is. VIII. Negyedik erőszak Id. Bajusz József beszédét befejezvén, a főispán nem engedett időt a szóláshoz jelentkezésre és meg sem kérdezve a gyűlést, kiván-e még valaki beszélni ? a vitát berekesztette. Hiába állottak fel azonnal Hericz Sándor, Szilágyi József, hogy beszélni kivannak, a főispán nem adta meg a szót. Búza Barna is kijelentette, hogy ő a szabályrendeletben biztosított jogával, mely szerint minden tag ugyanazon tárgyhoz kétszer szólhat, élni akar. Szitmay István alügyész ellenezte azt, mert igaz ugyan, hogy a szabályrendelet igy szól, de mert még arra nem volt példa, hogy valaki 3 órás beszéd után újból felszólalt volna és mert ellenfelszólalás különben sem volt, a szólás joga Búzát meg nem illetheti. S a főispán sietett ezt a „lángeszű“ ügyészi véleményt hálával elfogadni és ragaszkodott előbbi kijelentéséhez, hogy a vita felszólalók híján be van zárva. így tértek át a szavazásra, még pedig 3 névszerinti szavazásra. Először Búza Barna indítványa felett döntöttek, mely szerint a ma- meluk-inditvány nem volt tárgyalható. A többség természetesen elvetette. Másodszor dr. Fried Lajos azon ellenindítványa felett szavaztak, hogy a gyűlés a nemzet igazaiért harcoló parlamenti ellenzéknek szavazzon bizalmat. Világos, hogy ennek is ugyanaz lett p sorsa. Harmadszor a mameluk-inditványra szavaztak, melyet a berendelt és „jóllakott“ többség elfogadott. * * A gyűlés eseményeire még visszatérünk, — most csak annyit kívánnunk még jelezni, hogy a függetlenségi párt a közgyűlésen nagy erkölcsi győzelmet nyert a szónokok kvalitásának magas nívója által. Különösen Láczay, Búza és Fried doctorok beszédei sokáig emlékezetesek maradnak. Dr. Fried Lajos most először beszólt a megyegyülés termében, de szellemi fölénye a kormánypárt táborát most is hódolásra késztette. Részletesebb és a gyűlés következő napjairól szóló tudósításunk lapunk legközelebbi számában jön. Szerda, máj. 20 HÍREK. Karcolatok a közgyűlésről. Zemplénvármegye legutóbbi közgyűlése tulajdonkép három részből állott. E három rész a következő:' 1 Meleg vacsora. 2. Hideg vacsora. 3 A tulajdonképein közgyűlés vagy a vacsorák eredménye. A részek ismét alrószekre oszthatók, melyeket itt helyesen „fogás“- oknak nevezhetünk. Hogy az első rész a „meleg vacsora“ és a második rész a „hideg vacsora“ hány fogásból állt? azt nem tudjuk, a közgyűlés harmadik részén a tulajdonképeni közgyűlésen azonban a következő fogásokat észleltük. 1- ső fogás: A fölirati indítványnak az elnökségnél a közgyűlést megelőző vasárnapi napon való bejelentése, mikor hivatal nincs, hogy avatatlanok ne nagyon vehessenek róla tudomást. 2- ik fogás: Az előző részek alkalmával megkent, s a mindenkori húsos fazekak pártjához tartozó torkok működésbe hozatala, általános hápogás, brekegés, közbeorditozás a függetlenségi szónokok beszédébe, hogy ha netán lenn még olyan bizottsági tag, aki az okos szóra hallgatni szokott, azt meg ne hallhassa és rá ne hajolhasson. 3- ik fogás: Széksértési keresettel való fenyegetődzés, pl. az oly rettenetes sértés miatt, ha valakire azt mondják, hogy gazdatiszt. Assetli és dessert gyanánt: Kisebb nagyobb elnöki fogások. 2. Mi van a f öliratban ? A kormány iránt való bizalom kifejezése nincs benne. Ezt zúgta a kormánypárt örökösen. Csupán az obstrukció kárhoztatását tartalmazza. A fölirat szövege pedig igy szól:
