Felsőmagyarországi Hírlap, 1903. január-június (6. évfolyam, 2-51. szám)
1903-05-09 / 37. szám
bak, sokkal nyomorultabbak vagyunk náluk. Azoknak van nemzeti hadseregük, — a mi katonaságunk vasra veri azt, aki magyarul beszél. Széli Kálmán azt mondta erre, hogy ez helyes, ez törvényes, ennek igy kell lenni, ő igy akarja ezt tovább is fenntartani. S a Széli Kálmán talpnyalói most ingyen füzetekben magasztalják ezt a be szédet, amit ha Franciaországban francia miniszter mert volna elmondani, már rég a lámpa-karón lógna. No hát csak olvasd azt a beszédet, jó magyar nép. S ha van köztetek olyan ember, akinek tét szik az, hogy a fiát németül kom- mandirozzák a katonaságnál, és becsukják a magyar szóért, hát az tapsoljon Széli Kálmánnak, s szavazzon ezután is az ő híveire, a kormánypárti képviselőkre. De aki magyar katonát akar a magyár nemzetnek, az tartson ve lünk! S lehet-é magyar ember, aki ne akarna? 37. szám (2) 654 útlevél érkezett le a múlt héten egyszerre a belügyminisztertől Zemplénvármegyébe. Pedig ilyen utlevélküldemény rendesen minden héten jön: képzelhető, mennyire fog most rugni a havi összege az útleveleknek. De jól van ez igy: hadd lássa a kormány s a kormánypárt silány, szolgalelkű, nyomort fakasztó gazdasági politikájának hatalmas eredményét. Ez a rettenetes arányi! kiköltözése a nemzetnek talán mégis csak felébreszti bennök a lelkiismeretet, s jobb útra tereli őket. S aztán mért is ne vándorolna ki a magyar nép ? Hiszen Amerikában legalább »zabad a magyarnak magyarnak lenni, itthon, Magyarországon nem. Itt uralkodó plánéta a kétfejű sas, s uralkodó himnusz a Gotterkalte. Kiváncsiak vagyunk, milyen szépen fog újra beszámolni az alispáni jelentés, hogy kivándorolt egy hónap alatt 102 ember, visszajött 99, veszteség 3 — Mart igy szokták mondani hivatalosan. SZÍNHÁZ. Szerdán : Miczi herczegnö. Feydeau Gusztáv a legzseniálisabb vigjátékirók egyike, de ez a darabja nem éri utói az eddigi dolgait s alig értjük, hogy hogy lehetett Pesten olyan szenzációs sikere. Különösen a Loute finom és mély lélektani problémája után esik feltűnően ennek a darabnak az üressége. Ebben már nincs lélektan, s nincsenek mesterien bonyolított helyzetek. Sőt a helyzetei szörnyen valószínűtlenek, a bonyodalomnak alapját tevő félreértések teljesen hihetetlenek, S nincs benne az a finom szellemesség, amely Louteot minden szemtelensége mellett is olyan vonzóvá teszi. Egy pár jó vicc, egy pár ügyes ötlet akad benne, de távolról sem olyan temérdek, mint a francia darabokban megszoktuk. Hogy mégis igen tetszett, s nagy sikere volt nálunk, az tisztán az előadásnak, s első sorban Aradi Arankának köszönhető. Az ő játéka kedvéért érdemes megnézni a darabot. Már magában érdekes vállalkozás, hogy egy szubrett vígjátéki szerepet vállal. De illik a temperamentumához a szerep: Osztrigás Mici, aki férjhez megy egy orámiai herceghez, s mint hercegnő Parisba jön az urával, de itt kedve támad visszaidézni a múltat, hát elszökik egy éjszakára, elmegy régi tanyájára, a Maxime-mulatóba, s ott megint a régi, féktelenül dorbózoló co- cotte-á válik, aki kékvókot (vagy FELSOMAGYAROR minek is hívják?) táncol, s végre hazamegy egy inassal, aki márkinak adja ki magát. Ez a kis kirán dulása a darab tulajdonképeni magja ebből származnak a bonyodalmak. De bizony kevés és erőszakolt bonyodalom, sokkal többet lehetett volna kihozni egy ilyen jó motívumból. Nagyszerűen festette- Aradi az el- | lentétet a feszes, úri magatartásu I hercegné s a szilaj kedvű cocotte között. Komoly művészi értékű jel- lemfestcs a játéka, s amellett ked- j vés és nagyon szép is volt. a kosztümjei szenzációsak, s különösen ér dekes volt az öltözete, amely épen az öltözet hiányából állott. Remekül, széditően táncolt, s egy pár szép énekszámmal is megtoldotta a szerepét. De a többi is jól játszott mind. Kifogástalanul természetes, minden affektálás nélkül való volt Komjáthy játéka az inas szerepében, nagyon ügyes volt Vágó, s Palásthy, Odry, Nagy Gyula, Markendes Margit, Dűllek Mariska, s a többiek szinte jól játszottak, mint mindig. Nagyon jól ment a II. felvonás, a mely erős színekkel megfestett élethű s mozgalmas képe egy éjjeli kávéháznak. Jól mulatott és sokat tapsolt, a szépszámú közönség a jó előadásnak, amit bizonyára megismételnek még egyszer. •f* Csütörtökön: Newyork szépe. Ez aztán típusa az új angol operetteknek. Széditően ostoba és értelmetlen, annyira, hogy ép az ostobaságával imponál. Ennyi és ilyen ostobaság megírásához már tehetség kell. Semmi rendszer, logika, összefüggés nincs benne : bátran előadhatnák visszafelé, a végin elkezdve: nem vepné észre senki. Hanem a zenéje kedves, dallamos, lendületes. Egy baleset is történt (mindnyájunkat érhet !): Komlóssy Emma megint meghűlt, s beugrott helyette Fifi szerepébe Takács Mariska, akinek már második szerepkörévé lett a beugrás. így nélkülöztük ugyan Komlóssy pompás hangját, de játék és megjelenés dolgában teljesen kielégített Takács Mariska. Szép. kedves és ügyes volt. Szépség dolgában remekelt Aradi Aranka, aki szenzációsan bájos, sőt gyönyörű volt. Játéka, éneke s különösen tánca élénk, igaz ós nagyon kedves. Azonfelül játszott majd az egész társulat s a darab körülményeihez képest nagyon jól. V: Péntek: Kis mama. Apróság, semmiség az egész darab, de rendkívül bájos, finom, hangulatos. És nagyon ártatlan, pedig Meilhac irta. Takács Mariskáé a címszerep. 22 éves lány, aki gondozója, kis mamája egy fiatal zeneművész-rokonának, annak a boldogságát akarja, s bár szerelmes belé, mással akarja gazdagon összeházasítani, de a végén a fin is rájön, hogy ő a kis mamáját szereti legjobban, s elveszik egymást. Igen érdekes jellemzésekre ad alkalmat ez a szerep, s Takács Mariska különösen a végső jelenetet, mikor kisül a kölcsönös szerelmük, pompásan adta, úgy, hogy valóságos áhítattal hallgatta a közönség, de már a kölcsönös megértés után az öröm kitörését színpadias, iskolás mozdulattal s deklamáczióval kissé elrontotta. Egyáltalában a drámaibb részekben, a titkolt szerelem önkéntelenül kitörő megnyilatkozásaiban túlzott, kissé sablonos volt. dekla- mált, túlságosan s itt-ott helytelenül hangsúlyozott. Ha ezekről az apró hibákról leszokik, elfelejti, a mit tanultba sablonos színpadi beszédet s mozdulatokat és csak a saját egyéniségére hallgat, ebben a komoly zsánerben is kitűnő lesz. Nagyon szép is volt. Remekül, egészen kifogástalanul adta Palásthy a fiatal zeneművészt: kedves, naiv, rokonszenves volt. Igen SZAGI HÍRLAP jó öreg úr volt Vágó s Odry. Csokor, Bárdos Irma, Breznay Anna, Dulich Mariska is jól játszottak. Odry, Dulich Mariska meg Takács Mariska énekeltek is. Ilyen felfordult világ! * Amint a színház igazgatósága által megállapított műsorból látjuk, ismét igen érdekes és élvezetes színházi estékre van kilátásunk. A kitünően összeállított műsorban egyetlenegy olyan darab sincs, ami a közönség érdeklődését fel ne kelthetné. •ífr Hétfőn, május 11-én népszínművet látunk, Bérezik Árpádnak már oly régen nem adott Igmándi kis papját. A kitűnő darab főbb szerepeit ját- szák: Komlóssy Emma, Takács Mariska, Markovics Margit, Breznay Anna, Odry, Bariba, Vágó. Nagy Gyula, Makray. Kedden, május 12-én bemutató lesz. Planquette Róbertnek, a közelmúltban elhunyt hires francia zeneszerzőnek legutolsó operettje kerül színre, * Teréz kapitány, amelynek cim szerepét Komlóssy Emma játssza. Rajta kívül Bárdosnak, Nagy Gyű Iának, Palásthynak, Székelynek, Nógrádinak, Gerő Idának és Barthának van jó szerepe a darabban. Szadán, május 13-án, a Magyar- szinház múlt téli szezonjának egyik legnagyobb szenzációja, a Niniss operette kerüli először színre. Niniss szerepét, melyben Budapesten Pálmai Ilka aratott nagy sikereket, nálunk Komlóssy Emma játssza. Csütörtökön, május 14-én ismét bemutató lesz. A vígszínház nagysikerű mtisordarabja, a Kis fészek ke rül színre. Igazi telivér francia bohózat, telve pikantériával, mulattató és kaczagtató helyzetekkel. Pénteken, május 15-én Souppée Fe- rencz örökszép zenéjü operetteje, a Boccacsió kerül színre Aradi Arankával a czimszerepben. Szombaton, május 16-án mutatja be a színtársulat dr. Fényes Samu második darabját, a Bacsányit. Fényes Samu ezzel a darabjával is megmutatta, mint Kurucz Feja Dáviddal, hogy e tekintetben sokat várhat még tőle az irodalom. A darab a színtársulat egész drámai személyzetét foglalkoztatja. Kassán is úgy mint Budapesten nagy sikert aratott ez a darab. Remélhetőleg nálunk is úgy lesz. Vasárnap este másodszor Bacsányi, és pedig bérletszünetben; délután pedig a Virágcsata, Verő György hatásos operetteje. A MEGYE ÉS A VÁROS. ' A m. kir. közigazgatási bíróság döntvényei. A m. kir. közigazgatási bíróság általános közigazgatási osztályának döntvényei és elvi jelentőségű határozatai hetedik évfolyamának füzete most jelent meg a következő tartalommal : 397. szám. Az a körülmény egymagában, hogy a vámmentességi igazolvány kiállítása nem a szabályoknak megfelelő módon tör tént, a törvényben gyökerező vámdijmentesség el nem ismerésére nézve okot nem képezhet. 398. szám. A kincstári átruházási illeték mellett a törvényhatósági joggal felruházott városok által igénybevett ingatlan átiratási dij a kincstári illeték pótlé-kának természetével bir, és ezért csak ott és any- nyiban szedhető, ahol és amenynyi- ben a kincstári illeték is kivettetett; a császári és királyi katonai kincstár czimezés Magyaror-szágon a magyar királyi államkincstár czimzéssel veendő azonosnak. 399. szám. A legtöbb egyenes államadót fizető törvényhatósági bizottsági tagság intézménye az érdekképviselet elvén alapulván, az intézmény természetéből folyólag, ha valaki a virilisták névjegyzékéből kihagyatik, emiatt az illető saját maga lehet csak jogosult jogorvoslatot igénybevenni s igy helyette, érvényes megbízása nélkül, mások nem kérhetik- hatályosan az ő felvételét. 400. szám. A községi virilisták népjegyzékének összeállításánál a ezó- gek javára kizárólag a község területén fekvőföld- és házbirtok után fizetett földadó, házadó és ezekre eső általános jödedelmi pótadó veendők csak számba. ,, 401. szám. Az oly vasúti forgalmi helyek, ahol a személyforgalom mellett áruforgalom isbonyolit- tatik le, habár vonatkeresztezésekre, vízvételre, vonatmozgósitásra szolgáló létesítmények hiányodnak is, az állomási hozzájáró utak kérdésében az 1890. évi I, törvénycikk 29—35. §§-aiban foglalt határozmányok hatálya alatt állanak. 402. szám. Önálló puszták birtokosai az 1886, évi XXII. törvénycikk 135. §-ában irt községi közmunkamentességre jogszerűen igényt tarthatnak 403. szám. A községben fekvő vagyona után adót fizető természetes személy, ha ott nem lakik is, csupán ez utóbbi körülmény miatt a községi választói jogosultságból nem zárható ki. 404. szám. Valamely tisztviselőre kirótt rendbírságnak az illető fizetéséből közigazgatási utón való behajtására törvényes akadályul nem szolgálhat sem az a körülmény, hogy az illető hivatalától fel van függesztve és csupán ellátási hányadot élvez, sem az, hogy fizetése különben a végrehajtás alul ki van véve. 405- szám. Az a körülmény, hogy a kijelölő választmányi két tagot nem a tisztújító szék, hanem előzőleg a képviselőtestület választotta meg, mint a törvény rendelkezésével nem csak nem ellentétes, hanem annak megfelelő eljárás, a választás megsemmisítésére okul nem szolgálhat. 406. szám. Törvényhatósági virilista-névjegyzék kiigazításánál számításba vehető egyenes állami adók kivetésének jogossága és mértéke az igazoló választmánynak ülése idejében létező állapot szerint bírálandó el. 407. szám. Községi vadászterület bérbeadása iránti árverés a községben magában, még pedig rendszerint a községházánál hajtandó végre, tehát körjegyzőségekben a körhöz tartozó községek vadászterületeinek nyilvános árverés utján való bérbeadására a körjegyzőség székhelye sem jelölhető ki. 408. szám. A mezőgazdasági szeszgyáraknak törvény által biztosított törvényhatósági útadó alóli mentessége a községi köznumkatartozásra nem terjed ki. Kivételt tartalmazó törvények szorosan magyarázandók. (Folytatjuk.) Szombat, máj. 9. HÍREK. Tisztelettel felkérjük azokat a t előfizetőinket, a kik még hát- rálékban vannak és a kiknek előfizetése lejár, hogy azokat mielőbb megújítani, illetve a hátrálékokat kiegyenlíteni szíveskedjenek, nehogy a lap szétküldésében fennakadás álljon be A kiadóhivatal. — Eljegyzés. Herczik Béla nagymi- hályi iparos eljegyezte Malártsik Pál helybeli pogártársunk leányát Mariskát. — Házasság. Kiár István sarmasági vasúti állomásfőnök f. hó 5-én házasságot kötött Huszka Mária kisasszonynyal Ungváron. — Mai tárcánkat, mely tárgyánál fogva megyénket különösen érdekli, az Eperjesi Lapokból vettük át. — A függetlenségi kör zászlajára Jakovics Sándor ur 2 K.-t adományozott. Köszönettel nyugtázzuk. Fuchs Jenő pénztárnok.