Felsőmagyarországi Hírlap, 1903. január-június (6. évfolyam, 2-51. szám)
1903-05-06 / 36. szám
Hatodik év 36. szám. Sátoraljaújhely, 1903. POLITIKAI ÚJSÁG. Szerda, május 6. Megjelen minden szerdán és szombaton este. Kéziratokat vissza nem adunk. Szerkesztőség : Vekerle-tér 502. . .„ Előfizetési ár: egész évre 10 korona, félévre 5 korona, felelős szerkesztő- negyedévre 2 korona 50 fillér, — Egyes szám ára 10 fillér. Dr. Búza Barna Kiadóhivatal: Landesmann Miksa és Társánál, Wekerle-tér 502. Hirdetéseket a lef?jutányo3abls árban közlünk. * P mondott Széli Kálmán? i. Jó magyar népem, ha eddig lehetett is panaszod a kormányzóid ellen, most már csak hálával lehetsz irántuk. Szörnyen gondodat viselik. Enni nem adnak ugyan, sőt kiveszik a szádból az utolsó falat kenyeret is, hogy bécsi lakájokat hizlaljanak vele, — de ha megfosztanak a testi tápláléktól, annál jobban ellátnak aztán szellemi táplálékkal. Most is például minden városban, faluban, a legkisebbekben is, úton-útfélen osztogatnak ingyen boldognak, boldogtalannak egy iíizetecskét, a minek az a csábitó címe : Mit mondott Széli Kálmáné s kezdődik ilyen ékesen: »Széli Kálmán beszédét halljátok magyarok /* No és aztán hallhatják ebből a füzetből a szegény magyarok, hogy micsoda felséges dolgokat mondott a nagy Széli Kálmán, s milyen átkozott gonosz nép az az ellenzék, a mely megakadályozza, hogy az országgyűlés tárgyaljon, hogy »polyva helyett búzát öntsünk a garatra.« Tudjátok-e, jó emberek, hogy milyen búzát akar önteni Széli\ Kálmán ? Pénzt, pénzt, temérdek pénzt, tíz, húsz, száz milliót, — a mit tőletek, a ti pinezétek i bői, a ti kamarátokból présel ki. i S tudjátok-é, hogy kiknek a garatjára akarja ezt a ti keservesen kiizzadott pénzeteket felönteni ? Semmittevő osztrák generálisoknak, ingyenélő bécsi lakájoknak a garatjára. Ezt nem akarja engedni az ellenzék, No, ugye csak méltó, hogy haragudjon rá érte minden magyar ember ? Ugye csak gonoszság azt kívánni, hogy ti ne fizessetek még többet, hogy titeket ne adóztassanak, ne szipolyozza- nak haszontalanul még jobban, mint eddig? S azért, hogy titeket megmentsen az uj tehertől, a költségvetést se szavazza meg az ellenzék. Nagy gonoszság ugye? Össze is hasonlítja a kormánypárt könyve ezt a harcot avval, amit ezelőtt 4 évvel Bánffy ellen folytatott az ellenzék. S azt mondja, hogy akkor jogos volt a harc, de most nem, mert Bánffy erőszakos volt, Széli pedig olyan szelíd, mint egy angyal. S elmondja, hogy mit tett az a pogány Bánffy: »Bánffy csendőrjei szuronynyal vertek szét benneteket, ha nem a kormánypárti kortes után indultatok. Ha balpárti voltál, miuden oldalról rúgtak. Ellened fordult a főispánról kezdve az utólsó hajdúig az egész vármegye.« Látod magyar nép, ezt mondja j most neked a kormánypárt, az a kormánypárt, amelyik ép úgy imádta és pártolta Bánífyt, mint most Szélit. Kérdezd meg csak ezektől ajó kormánypárti uraktól, akik most ilyen nyíltan legyalázzák a régi gazdájukat, hogy ha ilyen igazságokat csinált az a Bánffy, minek mentek utána, minek követték, minek támogatták ? Ha gyalázatos erőszakosságok voltak j Bánffy alatt, hál azt ők csinálták, a kormánypártiak. Azokon a piszkos, aljas választásokon őket választatták képviselőkké? Hát nemi szégyellik most világgá hirdetni a ! saját gyalázatukat. S amelyik kormánypáit olyan gazságokat követett el, amilyeneket most nyíltan beismer, hogy mer az odaállani most a magyar nép elé, s azt mondani: »erőszakoskodtunk, vesztegettünk, gonoszságokat követtünk el, de most jobb a gazdánk, hát mi is jobbak vagyunk.: bízzatok, bennünk!« Mintha azt mondaná valaki: »loptam, csaltam, sikkasztottam — válasszatok meg pénztárnoknak!« Azokat a gazságokat, amiket j most a kormánypárt nyíltan beis- j mer, ugyanaz a kormánypárt követte el, amelyik most uralkodik. í Széli Kálmán is benne volt, a. ti mostani zemplénmegyei képviselőiteknek nagy része is benne volt abban az erőszakoskodó gonosz kormánypártban, s lelkesen követték a most már legyalázott Bánffyt. Hát amelyik párt ilyeneket beismer önmagáról, amelyik párt nyíltan bevallja, hogy a legnagyobb gonoszságokat követte el: lehet abban a pártban bizni, követheti azt a pártot az igazságot s a hazáját szedető magyar ember? Kutyábul nem lehet szalonna. A Bánffy-féle erőszakos kormánypártból se lehet a haza javát munkáló, tiszta és igazságos párt soha. Nem is lesz, nem is az ma se, hanem ugyanaz a szolgalelkü csoport, ami azelőtt volt: odaadja Bécsnek az ország minden javát, nem törődik a néppel, nem tud egyebet, csak az osztrák urak kezét csókolni. Hát pártolja és szavazzon rá, akinek tetszik. (Folytatjuk a jövő számban.) A népgyülésen és a tiltakozó küldöttségben, melylyel vármegyénk független közvéleménye dicséretesen hozzájárulni kiván a nemzet akaratának és óhajainak nyilvánulásához, máraz eddigi beérkezett aláírási ivek szerint is igen sokan fognak részt venni vármegyénk minden tájékáról. A különvonat iránt szükséges intézkedések sürgőssége miatt a még kint levő aláirási iveket azonnal beküldeni kérjük. Többek kérdésére itt is megjegyezzük, hogy csak a Budapestre menő kiilónvonat 4 frt. dija köte lező, mert visszafelé mindenki jöhet tetszés^ szerint, és hogy hölgyek csatlakozását örömmel veszi a küldöttséget szervező bizott- ság Jelentkezni lehet a függetlenségi körben és lapunk kiadóhivatalában is. fiz első tétel. Négy hónapi munka után végre ráakadt Tászler József miniszteri kiküldött az első kétségtelen sikkasztási tételre az árvakassza vizsgálatában. Most már bizonyos, hogy sikkasztás történt, s ezzel teljesen szétíoszlott egyeseknek s különösen a megye vezetőinek az a folyton hangoztatott bizakodása s reménysége, hogy csak nagy rendetlenség fog kiderülni az árvakasszában, de sikkasztás nem. Tászler az iratok és könyvek időrendbe összeszedése után — a mi a szörnyű rendetlenség miatt 3 hónapig tartott — hozzáfogott, hogy 1880-tól, a Kranz-féle nagy vizsgálat idejétől kezdve 1902-ig végigmenjen az egész pénztári kezelésen. De nem kezdhette 1880-tól, mert nem tudták még előkeriteni a postakönyveket, a mikből az érkező pénzküldeményeket megállapíthatják, s igy, miután csak 1885-ből volt meg a postakönyv, ebből az évből kezdték az adatokat átnézni Az egyik napról aztán egy 260 forintos sikkasztást fedezett fel. 500 forint érkezett a postán s ebből csak 240 forintot Írtak be a naplóba. Kétséget kizárólag megállapítható az adatokból, hogy a többi 260 forintot elsikkasztották Még pedig nem is valami furfangos, hanem a legprimitívebb módon, a mire szabályszerű vizsgálatnál feltétlenül rá kellett volna jönni. Utána nézve megállapította Tászler, hogy Bárczy akkori fő- pénztárnok egy napra szabadságra ment, s Arnbthfalvy, a ki akkor ellenőr volt, helyettesitette s ezen a napon történt a sikkasztás. A felelősség megállapítása végett keresik most az arra a hónapra vonatkozó pénztárvizsgálati jegyzőkönyveket, de úgy látszik, hogy jótékony egerek megrágták már valamennyit A Zemplén szörnyen mulat azon, hogy a tiltakozó küldöttség dolgában kibocsátott felhívásban megemlítettük. hogy a résztvevők a dunai ünnepet is megnézhetik. Pedig hát épen a kormánypárt nagyon szereti a hasznosat a a kellemessel ösz- szekötni (igy pl. kellemes neki a kormánypártra szavazni, s hasznot ezért a szavazatért pénzt, pálinkát s egyéb földi jókat elfogadni,) hát tőlünk se veheti rósz néven hogy ha elveinkért áldozatot hozva felmegyünk a nemzet megrontása ellen tiltakozni, úgy intézzük ezt, hogy egyúttal valami szépet is láthassunk. Nem tudunk ebben semmi bűnt látni, — hiszen egy kis élvezethez, látványossághoz nekünk, szegény csőcseléknek is van jogunk. Érdekes hogy a Zemplén szerint mi a „katonai javaslat, civillista, Gotterhalte s az egész magyar alkotmány ellen“ fogunk tiltakozni. A Zemplén politikai felfogásában tehát az egész magyar alkotmány katonai terhekből, udvartartási költségből s Gotterhal- téből áll. Kiilömben ezt eddig is tudtuk a Zemplén felől, most csak újra meggyőződtünk róla, hogy igy van. Hát éltesse az isten evvel a nemes gondolkozásával ! Az obstrukció mártírjai. II. Szélt Kálmán. (k. k) Eehet-e józan észszel kételkedni a fölött, hogy Széli Kálmán „Deák Ferencnek, a haza*bülcsének tanítványa, az ő politikai hitvallásának hű követője, politikai végrendeletének végrehajtója“ leikével, meggyőződésével osztozik azon tiszteletreméltó küzdelemben, amit folytat az ellenzék azon túlkapások ellen, miket a gőgös osztrák militarizmus elkövet a 67-es kiegyezés szentesített törvényeinek három évtizednél tovább nemcsak nem érvényesült, de elégszer kigunyolt, kicsufolt szellemén?! Széles Magyarországon minden írástudó ember tudja azt, hogy ő reá nézve a miniszterelnöki bársonyszék most valóságos mithológia- beli Prokusztes ágya . . . Senki se kételkedik abban, hogy Széli Kálmán azon szent meggyőződéssel vállalta el Bánffy báró, a nemzet jogait egven- kint feladó miniszterelnök után a miniszterelnökséget, hogy hazájának el- trafikált, a militarizmus által elhorgászott jogait, lassan-lassan visszaszerezze ; mert hiszen programmjá- nak jelszava, a: »jog, törvény és igazság« minden honfitársában ezt a boldogító hitet ébresztették föl. De mérget lehet venni arra is, hogy mielőtt honboldogitó útjára elindult, bizonyosan megegyezett Apponyi Albert gróffal arra nézve is, hogy ez beszerezze a nemzeti pártot a Dobzse Lászlókká hanyatlott úgynevezett szabadelvű párt, zsíros fazekak mellett meghízott mamelukjai közé — vérfrisitőiil . . . Azt is szívesen hitte és hiszi a világ, hogy Bécsben is csak annyira és nem többre kötelezte magát, mint ameny- nyit nagyhírű programinjának idézett jelszavaival meg- és összeegyeztetni lehetett. Nem vette észre, hogy ott jog, törvény és igazságnak közel 4 évszázad óta, mindig csak azt tartották, hogy a magyar csak akkor Lapunk 4- oldal.
