Felsőmagyarországi Hírlap, 1903. január-június (6. évfolyam, 2-51. szám)

1903-05-06 / 36. szám

36. szám (2)

FELSOMA GYARORSZAGI HÍRLAP

Szerda, máj. 6.

legyen magyar, midőn az osztrák birodalom ellenségeit kell leverni; különben pedig fizessen, hallgasson! és ha megélni nem tud, — vándoroljon ki ahová tetszik. (Amint például most teszi, — Amerikába.)

Csodálatos, hogy Apponyi Albert gréf az ő nagy tehetségével be nem látta azt, hogy ami közel négyszáz évig nem sikerült egy magyarnak sem, hogy t. i. a „jog, törvény és -igazság“ szerint, a magyar nemzet jogát az osztrákkal valé boldogtalan házasságban megóvja: az Széli Kálmánnak sem sikerülni fog. . . . (Hiú ábránd!)

És most Széli Kálmán is, Apponyi Albert gróf is zsák-utcába jutottak. Széli Kálmánt ígéretei, miket jóhi- szemíileg tett Bécsnek, állásához lán- czolják, meggyőződése, lelke, vágyai meg ott vannak a vérrel szerzett haza igaz jogainak védelmezői között: az ellenzék hős táborában.

Ez a keserves helyzet, ez a dilemma, ez a valódi martirium ! és hogy ezt semmi sem bizonyítja világosabban, mintáz utolsó és a Szt. Iván énekéhez hasonló rettentő hosz- szu beszédje. Ezen beszédjében megnyilatkozik a sorok között, vergődő leikének minden kinja, gyötrelme s fájdalma; valamint az emberi természetben rejlő és csak a legnagyobb jellemekben meg nem nyilatkozó dacz is, — hogy hát: — mégis exlex legyen !! . . . En azonban azt hiszem, hogy ez a dacz — rnűdacz.

. . . »A kisbiró« késztet, hogy tűrjem a ti ostromotokat, hogy lássa a közös ellenség, hogy „a magyar bízik még a magyarok Istenében !!“ Engem legalább ez a hit üdvözít.

A MEGYE ÉS A VÁROS.

X Az országgyűlési képviselőválasztóknak 1904. évre érvénynyel bírandó ideiglenes névjegyzéke — a kihagyottak név jegyzékével együtt — az 1899. évi XV. t.-cz. 144.' §-a alapján az ösz- szes kerületekre nézve Zemplén- vármegye székházának kis termében, az egyes községekre vonatkozó névjegyzék pedig Sátoraljaújhely r. t. városban, minden nagyközségben és a körjegyzőségben közszemlére kitétetett. A névjegyzékek folyó 1903. évi május $-töj május 25-ig tartatnak közszemlére kitéve, s azok kiigazítására felszó- látások f. évi május 5-től 15 ig adhatók be, az ezekre tett észrevételek pedig május 16-tól május 25-ig fogadtatnak el, és pedig Sátoraljaújhelyt érdeklőleg a polgármesternél, egyebütt pedig az illető nagyközség elöljáróságánál vagy a körjegyzőségeknél. — Az elöljáróságok, illetőleg körjegyzők az Írásban beadott felszólamlásokat és észrevételeket az iktatókönyv kivonatával és a megküldött id. névjegyzékkel együtt f. évi május hó 26-án a központi választmány elnökéhez azonnal be küldeni kötelesek. — Azon választók, kik több kerületben vétettek fel a névjegyzékbe, hogy azon v-kerületet, melyben jogú kát 1904-ben gyakorolni szándékoznak, ugyanazon határidő alatt jelöljék meg, mert ellenesetben csakis azon kerületben szavazhatnának, amelyben állandó lakásuk van. Végül,“minthogy úgy az össze- irásnál, mint az id. névjegyzékek felírásánál tévedések fordulhattak elő, figyelmessé tesszük az érdekelteket, hogy a közszemlére ki tett id. névjegyzékeket saját érdekükben megtekinteni el ne mulasszák.

X A sátoraljaújhelyi hegyközség ügye. A polgármester a földmivelés- ügyi m. kir. miniszter rendeletére és több szőlőbirtokos kérelmére, a sátoraljaújhelyi hegyközség megalakítása végett f. évi június hó 4-ének délutáni 3 órájára gyűlést hivott össze.

SZÍNHÁZ.

Szombat: Cassanova

Nagy várakozás és érdeklődés fogadta ezt a szép hírre jutott magyar operettet. A színházat teljesen megtöltő szép közönség gyűlt össze, hogy végignézze a nagy kalandornak. a szerelem legendás hősének a históriáját.

S a darab zenéje és az előadás ki is elégítette a várakozást, — a tar talma már kevésbbé.

Igen érdekes, poetikus gondolat, hogy a pokolba jutott Cassanova előtt — aki vénségére jámbor orgonista lett, s elfeledte a fiatalkor szerelmeit, — végigvonultatja a sátán élete egyes jeleneteit, és úgy emlékezteti vissza édes bűneire. De már a gondolat kivitele nem olyan tartalmas. A Marion-felvonásban üres, cifra felvonulásokon, látványosságokon kívül alig van valami, —- a következőkben vannak finom szellemes ötletek, gondolatok, s már «okkal inkább emlékeztet Cassanova zsáne- róre, de ez meg nem eléggé élénk. A legjobb, legkerekdedebb, s valósággal drámai erejű a Lia-felvonás, a megvénült. a szerelemtől búcsút vevő Cassanova tragikuma. Ál- j tálában csaknem te'jesen hiányzik a darabból a komikum, a humor, pedig e nélkül igen nehéz egy operettnek hatni.

Zenéje kellemes, komoly értékű. Temérdeket énekelnek benne, több az ének, mint a próza, úgy, hogy már nagyon közel áll az operához, nemcsak mert sok, de mert mély és tartalmas is a zenéje. Persze operához nem szokott füleknek a folyto nos muzsika utoljára is fárasztóvá válik, egy kis tréfa, vicc, ami változatosságot és élénkséget hoina az élvezetbe, nincsen, s igy bizon nem olyan a hatás, mint amilyet a darab külömben megérdemelne.

Az előadás pedig a legjobbak egyike volt. Komlóssy Emma után, aki felségesen énekelt, szép, mosolygó és kedves volt, s különösen a Pompadour jelenetben brillírozott, — legnagyobb érdeme Palástkynak van, aki ebben a tulajdonkép szerepkörén kívül eső szerepben hatalmas művészi erővel, nagy lélekfestő képességgel játszott. Kitűnő volt a Pom- padour-kép fényes hódítási jelenetében, nagyon jól adta itt ,a hóditó varázsában elbizakodott lovagot, — s pompásan játszotta a Lia-képben az elmúló szerelem drámai kitörését. Cseőregh szépen énekelt, de végkép nem királyilag játszotta XIY. Lajos királyt. Székely hangja is érvénye j sült, Bárdos Irma pedig szép vo’t. | Nagyon ügyes volt a rendezés, ha- j tásosak (már a körülményekhez képest) a látványosságok, s igen szé-; pék a díszletek. Csak épen a Kom- \

m «# /

ezt a hires szcénát olyan diskreten j csinálta egy vizes lepedő mögött, | hogy csak a legnagyobb túlzással) lehet vétkezésnek nevezni. Olyan j nesze semmi, fogd meg jól vétkezés I volt ez csak No, de szép ő felöl- j tözve is.

ft

Vasárnap este megint zsúfolt ház J előtt ismételték meg bórletszünetben Cassanovát.

*

Vasárnap délután, Nőemancipáció.

Szigeti József régi jó darabját kedélyesen, kedvesen, ügyesen adták j a nagyrészt gyerekekből álló délutáni j közönség előtt. Olyan kedves, eleven | ötletes, tréfás szép bohóság ez, hogy . Loute és Mici herczegnő korszaké-1 ban is igazi élvezettel nézhetjük j végig. - 1

A hálás női főszerepet, a fiatal leányt, aki csupa cselszövésből excentrikusnak mutatja magát s behozza a nőemancipációt, pompás jókedvvel, élénken, szellemesen játszotta Aradi Aranka. Nagyon tetszett Palásthy, a magát gyámoltalannak tettető fiú, Vágó, a nyugalmazott német hadnagy, Nagy Gyula a jóizti magyar huszár, Bartha, az öreg tábornok szerepében mind hatalmasan mulattatták a közönséget, s nem kevésbbé mulatságos volt Geró Ida is, mint vén kisasszony. Most láttuk először komikus szerepben, s ebben jól be is vált.

*

Kedd: Gésák.

Hétfőn Loute-ot ismételték meg szépen telt ház előtt. Kedden pedig a kis Gésák kedves históriájában gyönyörködtünk. Igen szép előadás volt,, csak itt-ott ment egy kissé vontatottan. Szép díszletek, ragyogó kosztümök gyönyörködtették a szemet, — Komlóssy Emma remekszép éneke a fület. Kár, hogy egy kicsit kedvetlen volt Komlóssy. Annál élén- I kebben, kedvesen, temperamentumosán játszott, s nagyon kedvesen is énekelt Molly szerepében Aradi Aranka. Csak a kinézése (osztrákmagyarul szólva) nem volt olyan jó. mint máskor. Székely, Nógrádi s Cseőregh is igen szépen énekeltek, — Palásthy remek Vuncsi volt (most már a zempléni sikkasztásról is kuplézott) Nagy Gyula pedig pompás Imári márki. Közönség meglehetősen volt, s sokat tapsolt.

Csütörtökön Newyork szépében Komlóssy Emma Aradi Aranka, sőt a kitűnő Loute Takács Mariska is játszik.

Pénteken egy nagyon bájos, szellemes és a többihez képest szelíden ártatlan francia vigjátákot, a Vígszínházban tavaly adott Kis mamát adják Takács Mariskával, aki mesterévé fejlődött már a francia vígjátéki női szerepeknek.

Szombaton A bajusz. Verő György kedves, magyaros operettje megy.

HÍREK.

Fej érvári azt izente . . .

Fejérvári azt izente:

Elfogyott a regimentje.

De hiába izeni,

Magyar fiú német szóra Nem fog osztrák komandóra Katonának elmenni.

Van a magyarnak hazája,

Van is annak katonája Készen vagyunk fegyverre, Honfi szívvel összetartunk, Elővesszük régi kardunk,

Csak azt halljuk : előre !! . . .

Hadnagy uram. ne búsuljon,

De mi hozzánk csak úgy szóljon, Amint dukál, magyarul:

Talpra magyar üt az óra, Sorakozzunk riadóra !

Magyar legyen itt az ur !

Magyar fiú német szóra,

Csúfos osztrák komandóra ? Ejnye, biz az csúnya sor!

Nem megyünk mi katonának,

Se huszárnak, se bakának,

Mig a német parancsol!!

Kóy Sándor.

— Május—Julius. —

A május—júliusi negyed alkalmával bizalommal kérjük ama tisztelt előfizetőinket, kiknek előfizetése lejár, az előfizetés megújítására és lapunknak ismerőseik körében való terjesztésére. — A kiadóhivatal.

— Kinevezés. A földmivelésügyi miniszter Pogány Vazul tarczali udvari szőlészeti felügyelőt szőlészeti és borászati felügyelővé nevezte ki a X. fizetési osztályba.

— A város erdeje vasárnap délben ismét kigyult. A tűz erősen fejlődött s azért gyorsan észrevehették a városban. A baj szerencsére kisebb

volt úgy, hogy a tűzoltóság a tüzet d. u. 4 órára beolthatta. A tüzet hir szerint boszuálló kéz okozta és ismét az uj ültetések egy része esett áldozatul. A Zemplén ez. laptársunk az erdő újabb égéséről külön cikkben s megemlékezik és követeli, hogy az erdő a száraz, forró hónapokban fokozott mértékben őriztessék.

E.czikkben egyúttal a következő mondatot is olvastuk : „az erdő értékesítésre vonatkozólag észrevételeink lesznek, a melyek furcsa világításba fogják helyezni a gazdálkodást Ugyanaz a toll Írja ezt, mely már egyszer más panamaféléket emlegetett ugyancsak a Zemplén vezető czikkelyeiben.

Mikor a mi lapunk a múlt évben a faértékesitós szabálytalanságairól irt nehány sort, a polgármester ur, a pénzügyi bizottság és utánok a képviselőtestület igen érzékeny volt. Sajtópert is kezdett ellenünk a polgármester ur. Azt hitték, most eláztatják Búza Barnát! de a kisérlet balul ütött ki; visszafelé sült el.

Hát miért hallgat a t. városház x. y. ur sokkal súlyosabb czélozga- tasaira.

— Meghívás. A magyar nyelvet és népnevelést Zemjplénvámiegyébén teijesz- tő egyesület tagjai a folyó év május 18-án d. u 2 órakor a vármegyeháza kistermében tartandó közgyűlésre tisztelettel meghivatnak. E közgyűlés tárgya lesz a tisztujitás. Megjegyeztetik, hogy miután a titkári ált lássál némi tiszteletűij van összekötve J ezen állásra előlegesen jelentkezni lehet az első alelnöknél. Sátoraljaújhely 1903. április 30-án. Fejes István I. alelnök. Szalay Béla h. titkár.

— Hivatalos hirdetmény. Sátoraljaújhely város polgármestere ezennel értesíti a város közönségét, hogy a cs. és kir. közös hadapród-iskolában rendszeresített s az 1903—1904-ik iskolai év kezdetén 25 egész ingyenes magyar állami alapítványi hely és ezenkívül 4 ingyenes magán alapítványi hely fog betöltetni. A pályázati kérvények f. évi. május 31-ig a honvédelemügyi minisztériumhoz adandók be s a feltételek a város kiadóhivatalában a hivatalos órák alatt megtekinthetők. Sátoraljaújhely 1903. ápril. hó 20-án. Székely Elek polgármester.

— Az amerikai bevándorlási törvény végrehajtása. Az amerikai Egyesült- Államok törvényhatósága a bevánI dorlás szabályozására törvényt alkotott (Immigration act), amely 1903. március 3-án szentesitteteit és lépett életbe. Ezen törvény értelmében azokat, akik munkaszerződés alapján (contracted labour) alapján vándorolnak be, valamint azokat, akik ir- ni-olvasni nem tudnak, azonnal visz- szaküldik, s a hajóvállalat köteles ingyen visszaszállítani őket. Amely vállalat ezt nem teljesiti, kitiltják a I hajóit az Egyesült-Államok kikötői- 1 bői. Hogy a kivándorlókat már Európában figyelmeztessük a törvény e szigorú rendelkezésére, minden hajóvállalat és ügynökség köteles az erre vonatkozó hirdetményt valamennyi európai nyelven helyiségeiben kifüggesztem — Braun Márk, az Egyesült- Államoknak Roosevelt elnök által kinevezett bevándorlási biztosa most járja be az európai kikötőket. A törvény értelmében a hirdetmény ki nem függesztéséért 500 korona birsággal büntetik a vállalatot. Braun Mark már is több kikötőt megvizsgált s több hajózási vállalatot meg is büntetett.

— Uj pénzintézet Miskolcon. Kereskedelmi és gazdasági bank rt. cég alatt Miskolczon pénzintézet van alakulóban. Az alapítók jegyezték a

400.000 K. alaptőke felét, mig az alaptőke másik felét nyilvános aláírás utján szándékoznak beszerezni.

— Gibárti elektromos müvek rész vénytársaság cég alatt Szerencsen

600.000 K. alaptőkével részvénytársaság alakult a környéken viilamos- villágitási és erőátviteli telepek lé- tesitére.