Felsőmagyarországi Hírlap, 1903. január-június (6. évfolyam, 2-51. szám)
1903-05-02 / 35. szám
35. szám (2.) FELSOMAGYARORSZÁGI HÍRLAP Szombat, máj. 2. mány ez irányban is próbálKOzott intézkedésekkel, de beteg szerve zetet nem lehet egyszerre talpra állítani. Hiába orvosoljuk, ha meg vonjuk tőle a napfényt és jó levegőt, ha nem adunk módot neki, hogy idehaza keresse és találja fel életfeltételeit; amit pedig megvonunk, ha egyre nagyobb nagyobb terhet fogunk rakni vállaira De a kormány és a szabadi.lvü párt ezt belátni nem akarja. Igen mert a keleti közmondás szerint: »Lábán ki cipőt hóid, annak az egész föld bőrrel van befedve « llj áldozatokat követel, midőn már a végsőkig jutottunk. A nemzet már maga sem tudja, ki fogja kivezetni e szomorú sii- lyedésből. Nem tudja hol keresse, hol találja azokat a nagy férfiakat, akik megértve a sokaság óhajait és törekvéseit, véget vessenek e káros közállapotoknak A függetlenségi párt — melynek tiszta, világos és érthető prog- rammja megjelöli a kibontakozás útjait; s mely legközelebb áll a nemzet szivéhez, nem tekintetik kormányképesnek, a 67-es alapon nyugvó szabadelvű párt eddigi működése pedig megtanít háttá a nemzetet, hogy a vérmes remények, fényes kormányigére- tek nem váltak valóra, s hogy ez alapon napról-napra élni talán egyideig igen, de előhaladni nem lehet, s minden új kormányváltozás csak egygyel több keserű csalódásnak lett okozója. Mert a jogokat kisiklani és elveszni engedni, az áldozatokat nap-nap mellett megkövetelni, határozni és toldozni, ott a hol gyökeresen kell reformálni, ezzel a politikával csak lépésről-lépésre lejjebb megyünk a lejtőn, mely a romlásba vezet. Pedig a történelem tanúsága arra tanít, kogy ez a nemzet egy ezer év viszontagságai és szenve déseinek tisztuló tüzében lett kipróbálva, ereje ebben aczélosodott meg. Szomorú volna, hogy a kishitű ség, lankadás és elcsiiggedés, e roszra vezető politikai motívumok vennének rajta erőt, épen akkor, mikor erejére és összetartására a legnagyobb mértékben volna szükség. A gazdasági és politikai felszabadulás Ausztriától nem késhetik soká, a nemzet mint a hatalmas folyam megsemmisíti azon akadályokat, azon kormányrendszereket, melyek a természetes fejlődés törvényének útját á.'lják! Mert hogy Voltaireral szóljunk: »ma minden jól van, ezt csalódás hinni, de hogy egy napon minden jól lesz, ez a mi reménységünk.« Káromkodás az imakönyvben. Megírtuk a múltkor, hogy az újhelyi főgimnázium ifjúságának katolikus énekkünyvében is ot-t szemtelenkedik a Gotterhalte, avval a félőrült magyar szöveggel, amely szörnyen ál- datja az istennel a királyt s a „köz- hazát“. (Józan elraéjü ember el se tudja képzelni, hogy milyen Istencsudája az a „Msdiaza“. Hisz a haza úgyis „köz“ mindnyájunkkal. Csak mi magyarok tudjuk, hogy mit jelent ez, mert mi félszázad óta gyötrődünk már a „Gesamtmonarchie“ eszeveszett eszméje miatt. Ez a Gesamtmonarchie, a közös, egységes Magyarországot is magába foglaló osztrák birodalom az a „közilaza“, amelyre az a hülye magyar szöveg az Isten áldását kéri. A gimnázium derék magyar fiatalsága sietett kitépni a könyvéből ezt a piszkos lapot, s ma már egy könyvben se éktelen- ! kedik. Ennek a pusztításnak mi | is érdekes bizonyítékát kaptuk. I Egy levél jött a cimtinkre, s benne I volt 20 darab a könyvekből, kitépett j »néphimnuszos« lap. Nagyon köszönjük a derék fiuknak ezt az ajándé- j kot. amely annál becsesebb nekünk mert a fiatalság ha/afiságáról tesz fényes tanúbizonyságot. A busz Gotterhaltét vasárnap délután a függetlenségi körben nyilvá- vánosan fogjuk elégetni. Népgyűlés és tiltakozó küldöttség. A Zemplénvármegyei függetlenségi párt elnöksége a katonai javaslatok, az udvartartás! költség felemelése és a Gott- , erhalte eilen Z.emplénvármegyc egész közönségének bevonásával llépgyillést rendez Sátoralja \ njhely ben igoj évi május hó io-én A gyűlésen az országgyűlési függetlenségi párt több tagja is részt vesz.'A népgyűlés feliratát küldöttség fogja Budapestre a kép- vise’óház elnökéhez vinni, a mely küldöttség vezetését Kossuth Fe- rencz, az országos függetlenségi párt vezére volt szives elvállalni. Ez a küldöttség egyúttal meg fogja koszorúzni Kossuth apánk sírját, hogy lerójja a megye rég | tartozó kegyeletét legnagyobb fia iránt. A küldöttség kedden május 12- I én reggel indul a sátoraljaújhelyi állomásról különvonaton, s május 14-én szintén különvonaton jön vissza Budapestről Kívánatos a szent czél érdekében, hogy nrf aél nagyobb, minél számosabb s impozánsabb legyen az a küldöttség, a mely Kossuth vármegyéjéből megy az ország fővárosába a nemzet osztatlan akaratáról tanúságot tenni. Az aláírási ivet lapunk kiadóhivatalában is alá lehet irní. A különvonaton való utazás Sátoraljaújhelyből Budapestre 4 forintba, vissza ugyanannyiba kerül. Az egész utazás tehát nagyon olcsó, és annál előnyösebb lesz, mert a felmenetel ép a nagy dunai ünnepély idejével esik össze, s így a küldöttség tagjai ezt a rendkivül tényesnek Ígérkező ünnepet is élvezhetni fogják. A küldöttség kedden reggel Ujhelyből fog indplni, de egészen Miskolczig az összes állomásokon is csatlakozni lehet hozzá. A mai viszonyok közt kétszeresen szükséges, hogy Zemplénme- gye népe a nemzeti tiltakozásnak és akaratnak nyilvánításához hozzájáruljon. A vidékre szétküldött aláírási iveket legkésőbb május 6-ig visz- szavárja az elnökséga mi segélyünket, és mi nem mehetünk az ő segítségükre? Ezt a lelki kint kell éreznie mostApponyi Albert grófnak; ez az ő életének tragikuma .... A sors megáldotta őt lángelmével, tudással és olyan ékesszólási tehetséggel, a mivel még a sziklát is majdnem megrepeszteni lehetne, megáldotta őt a sors még anyagi javakkal is nyilván azért, hogy nagy tehetségét a létért való I küzdelem harcában el ne forgácsolja, hanem összességében hazájának szen- ■ telhesse. És bátorsága is volt idáig. I Mig a nemzeti pártot vezette, bátran lobogtatta a zászlóját, folyt belőle a meggyőző ékes szóáradat, mint { aranyszáju szent Jánosból, avagy j mint a margitszigeti artézi kutból a melegvíz. És most -- boldog Isten! — mióta a fátum oda lánczolta őt ahhoz a párthoz, mely három évtizednél J tovább annyi szerencsétlenségbe jut Itatta ezt a szegény pusztuló orszá- ! got, most elhagyta őt a bátorsága. Onnét a képviselőházi elnöki szék- I bői nézi 1 el k ik in ok között az ellen- ! zéknek a 48—49-iki félistenek dicső- ! ges harczára emlékeztető tusáját. . . ! Onnét nézi és még most se, midőn látja, hogy az osztrák hadsereg ostromlott, hajója minden eresztékében recseg, ropog és elsülyedni készül : most se látja elérkezettnek az időt arra nézve, hogy az igaz ügyért harezoló ellenzék soraiba álljon és ott hagyja lelkiküzdelmeinek kálvá- j riáját, a szabadelvű pártot . . . Krisztus nem lett volna Krisztus, ha az ő j elveirt meghalni nem tudott volna! i Apponyi Albert grófot életének csak I ezen tragikumáig fogja nagynak nevezni a magyarok története; de ha most elveinek érvényesítéséért, az ő lánglelke által fellelkesitett bajtársainak védelmére segélyre nem siet: meteornak fogja őt tekinteni az utókor, mely feltűnt a magyarok egén : sziporkázott, ragyogott, de pályájának zenitjén — — szétpattant és ! eltűnt örökre és nyomtalatnul a pusz- j ta légben. . , . Az obstrukció mártírjai. I. Apponyi Albert gróf. (k. k.) Képzelhető-e nagyobb lelki kin annál, mint midőn azt látjuk, hogy azok az emberek, akik élet- halál harcot vívnak azon eszmékért, azon szent hit és meggyőződésért, amely eszmékért, hit és meggyőződésért magunk is egész életűnkben harcoltunk, küzdöttünk, — és azok az emberek hivatkoznak reánk, mint az apostolok a mesterre és várják SZÍNHÁZ. Szerda: Boszorkányvár. Nagyon szépen indul a tavaszi szezon, — már mi az előadásokat illeti. Mert a közönség még nem jött bele a színházlátogatásba s nem jár olyan számban színházba, ahogy a jó előadások megérdemelnék. Pl. az utóbbi három előadás a legzsúfoltabb házakat érdemelte volna, s bizony nem sokan voltak, — kivált szerdán este, a minek persze oka volt a darabváltozás is. Nevezetesen mindnyájunkat érhet baleset, s igy Komjáthy Jánost is az a baleset érte mingyárt második nap. hogy Komlóssy Emma rekedtsége miatt nem léphetett fel. így aztán a hirdetett Gésák helyett a Bpssor- kányvárat adták. A darabot tekintve a csere nem is olyan rósz, mert a Boszorkányvár a legértékesebb régi operettek egyike, s sokkal több komoly művészi élték van benne, mint a Gésákb <. Gyönyörűen dallamos, kifejező, s mély hatású a zenéje. — komoly, majdnem operaszerii, s mégis könnyed és kedves. A szöveg is — bár nem valami sziporkázó, még se olyan sivárv szellemtelen, mint a legtöbb régi operettben. Az előadás pedig igazán nagyon jó volt. Aradi Aranka édesen, élénken, színesen játszott, szépen táncolt s kedves kis hangjával ke"emesen énekelt. Pajzán ügyes vidámsága nagyon tetszett, — csak itt-ott van még a játékában egy kis iskolás modorosság, s néha tulmozgékony, nagyon is dobálja a kezét s rázza a fejét. Ellenben a kupiét remekül csinálta. Bárdos Irma szörnyen bájos volt. Dulich Mariska is játszott, az uj naiva, de nem a szerepkörében, hát nem láthattuk a tehetségét. A ; megjelenése csinos. Cseó'regh, az uj j tenorista (aki szép színpadi alak) és J Székely pompásan énekeltek. Nagy Gyula kitűnő volt, a többiek is. * Csütörtök • Loute. Tengersok szellemes vígjátékot írtak össze az utolsó években a francia szerzők, de valamennyinek gyöngye és koronája Loute. Ragyogóan zseniális, káprázatosán szellemes bohózat, valóságos zuhatagja a szellemességnek, hogy szinte belekábul az ember. Más darabokban az egyszerű dialógusban itt is, ott is akad- egy- egy szellemes mondás, gondolat; — Leutenak minden mondata egy-egy uj szellemesség. Másutt időnként felfelröppen egy-egy szellemi sziporka, ; de ez a darab négy fiivonáson át , tartó folytonos, sőt egyre nagyobb ! fényű tűzijátéka a szellemességeknek. I Hiszen igaz, hogy nem a leger- külcsösebb darab, és nem lenne helyes felsőbb leányiskolákban előadatni. — van benne sok szemtelen- 1 ség, de a franciák olyan kedvesen és szellemesen tudnak szemtelenek és romlottak lenni, hogy a szellemes- I ség kedvéért elfelejti s megbocsátja az ember a szemtelenséget. Bájosan érdekes a darab főmoti- vuma. Égy falusi asszonyka, aki a a falun a legszigorúbb erény hírében ; áll, unatkozik, mert az ura csak két hónapig van esztendőnkint otthon, hát« úgy segit magán, hogy a többi fiz hónapra beköltözik Párisba, azt I mondva otthon, bogy a jótékonyságot. gyakorolja, s ott pedig beáll co- I cottenak, s szeretőjévé lesz egy úrnak. Ez az ur azután ép a szeretője falujából házasodik, persze annak a tudtán kívül, még pedig ép a legjobb lump cimborájának a mostoha lányát veszi el. Ez a cimborája házas ember létére szintén Párisban tölti az év legnagyobb részét, otthon azt hazudva, hogy Tuniszban él az üzletében. A házasságon aztán mind összetalálkoznak a falun, s egymásután lelepleződnek. Hogy micsoda bonyodalmak s kacagtató helyzetek támadnak aztán ebből, azt el se lehet mondani, azt látni kell Ahogy a szerző ezt a remek alapmotívumot kihasználja s értékesíti, az valami elképzelhetetlenül ragyogó és sziporkázó játéka a szellemnek és a zsenialitásnak. S a fordítás olyan finom és művészi, amilyet csak Keltái Jenő tud nálunk produkálni. A remek előadás tökéletessé tette a páratlanul pompás vígjáték hatását. Főérdeme ennek a nagy hatásnak Takács Mariskát illeti, aki valósággal bámulatba ejtett a játékával. Tehetséges, ügyes színésznőnek ismertük, de itt remekelt, s olyan messze fölülmúlta eddigi alakításait,, mint ahogy Loute felülmúlja a többi francia bohózatokat. A kétlelkű szerep nagyon érdekes jellemzésül ellentéteit s átmeneteit öntudatos, lebilincselő művészettel dolgozta ki. — Az első felvonás szilaj temperamen- tumu cocotteja után a második felvonás lesimitott hajú, szigorú erkölcsű asszonyát, aki a harmadik felvonás végén a pezsgőtől ismét tobzódó courtisanná változik, — kedvesen elragadóan játszotta. S nagyon szép volt. Ez az alakítás nagy haladás Takács Mariska szépen fejlődő művészi pályáján. A többi szereplő is nagy kedvvel érvényesítette a darab nagyhatású szépségeit. Remek volt Vágó a lump após szerepében, s kitünően játszott Odry, Makray, Nagv Gyula, Czobor. Markendes Margitot, az uj szendét most láttuk először. Kis szerepében ügyesen játszott, — ugvszinte Geró Ida is. Breznay Anna élethii, mulatságos volt. Igen ügyesen beszélt s csinos volt egy szobalány szerepében Révy Vilma. A színház most se telt meg egészen, de a közönség zajosan nyilvánította elragadtatását. Péntek : Lotti ezredesei. A legzseniálisabb vígjáték után a legkedvesebb énekes bohóság, tele szellemmel, bájjal, ötlettel Ebben láttuk a télen először Aradi Arankát s alighanem ez is a legjobb szerepe.
