Felsőmagyarországi Hírlap, 1903. január-június (6. évfolyam, 2-51. szám)

1903-05-02 / 35. szám

FELSOMAGYARORSZAGI HÍRLAP Szombat, máj. 2. Gyönyörűen, pajzán temperamen­tummal, pikánsan játszott, finom, eleven, diszkrét t.áncza, hajlékony, lágy mozdulatai, tüneményes plasz­tikája, behizelgően kedves csengésű hangja temérdek tapsot fakasztottak. No és azok a kosztümök ! A gólya­kupié álomszerűén finom kis ruhája, nem is ruha, de egy halaványkék költemény — azután a Fregoli-pa- rodia háromféle öltözete csupa ru­hába öntött báj és édesség. Különö­sen a fin ruhában igézetesen kedves volt. Nagyon jól ment az egész előadás, Nagy Gyula remekül komédiázott, Palásthy, Vágó, Makray mind pom­pásan játszottak. (Érdekes rögtön­zése volt Makraynak, mikor mint skót ezredes azt mondta: „megbuk­tatom a hadügyminisztert. Ez nekem nagyon könnyű. Egyszerűen eléne­keltetem vele a Kossuth-nótát, s meg van bukva“). — Dulich Mariska ügyes szobalány volt, Bárdos Irma nagyon szép asszony, Geró Ida is jól játszott. A szinház üresebb volt, mint teg­nap, pedig Lqtti ugyancsak megér­demli a telt házat. Hanem annál nagyobb volt aztán a kis közönség kitörő lelkesedése. A jövő heti műsor egy kicsit vál­tozott. A csütörtöki nagy sikeren buzdulva, közkívánatra hétfőn újra előadják bérletben Louie-ot, ezt a felségesen szellemes darabot, kedden pedig a hirdetett Üdvöske helyett a múltkor lemaradt Gésákat adják. A műsor a következő : Vasárnap d. u. 4 órakor Nőeman­cipáció. (Aradi Arankával.) Vasárnap este Cassanova. Hétfőn Loute. Kedden Gésák (Komlóssy s Aradi) Szerdán, először Mici herczegnő. bohózat. A vígszínház nagysikerű raüsord arabja. Csütörtökön, bérletben New-Jork szépe, operette. Pénteken, bérletben: A kis mama, vígjáték 3 felvonásban. Szombaton máj. 9-én bérletben itt először : A bajusz. Énekes játék 3 felvonásban. Irta és zenéjét szerzetté: Verő Gy. Vasárnap máj. 10-én, két előadás, d. u. 3 órakor, félhelyárakkal: A vigéczek. Énekes bohózat ; este 8 órakor, bérletszünetben, másodszor: A bajusz. % Exlex. Ez idei május elseje nevezetes dátum Magyarország történetében. A kormány makacs ragaszkodása egy olyan javaslathoz, a mely a nemzet érdekét sérti, s a mely a nemzet egyöntetű akarata ellen van, a legszomorubb állapotba kergette az országot : a törvény­telenség állapotába. A költségve- tés’i törvény meghoszabbitásának! a hatálya lejárt ápr 30-án, s má­jus 1-től költségvetés nélkül, tör­vény nélkül kormányozzák Ma­gyarországot. Hogy mi lesz ebből, azt a jó Isten tudja. Az ellenzék nem en­gedhet, hiszen vele, mellette van az egész nemzet, s ha most meg­hátrálna, örökre eljátszaná a nem­zet bizalmát. Tart hát a harc tovább: néma többség s a kisebbség közt, ha­nem a magyar nemzet akarata s a bécsi udvar parancsa közt. El­válik, hogy melyik eiősebb, — el­válik, hogy a magyar nemzet pa­rancsoké ebben az országban, vagy Ausztria. Ha most keresztül megy a ka­tonai javaslat, ha az ellenzék sza­badságharcát legyőzik, akkor a magyar nemzet lesz legyőzve, s| 35. szám (3) akkor meg lesz pecsételve, hogy Árpád földjén rabszolganép lakik, hogy . itt kénye kedve szerint ural­kodik az osztrák önkény. Érdekesnek tartjuk röviden kö­zölni a törvénytelen kormányzás első napjának parlamenti esemé­nyeit, mert napilapokból csak holnap olvashatja ezt közönsé­günk : Széli Kálmán egy ügyes stikli- vel akarta a törvénytelen kor­mányzást a törvényesség látsza­tában öltöztetni : jelentésbe fog­lalta össze az exlex alkalmából tett intézkedéseit, s benyújtotta azt a képviselőházhoz, hogy vegye jóváhagyólag tudomásul. Ha ez megtörténik, akkor legalább a képviselőház hztározatán fog ala­pulni a törvénytelen kormányzás. Először Polónyi Géza állt fel tiltakozni ez ellen, kifejtve, hogy ez nem más mint az osztrák 14. §. becsempészése a magyar al­kotmányba. Polónyinak felelni akart Szelj de nem tudott egyebet felhozni ismeretes frázisainál és érzelgései- nél. Terjengősen és unalmasan beszélt, s mikor aztán erősebb ki­fejezéseket kezdett használni az ellenzék ellen, pokoli zaj, kiabálás támadt, amelyet az elnök perce­kig nem volt képes lecsendesiteni. Percekig állt és hebegett Széli, mig* végre Apponyi elnök egy negyedórára felfüggesztette az ülést, Széli Kálmán „beszédének“ ez a része igy néz ki az országgyű­lési naplóban. Széli: Gratulálok . . . (Foly- tontartó nagy zaj a bal és szél­sőbaloldalon. Halljuk! Halljuk! a jobholdalon. Elnök többször csen­. get-) Sréter: Nem becsületes magyar ember, aki a szólásszabadságot nem tiszteli! (Szűnni nem akaró nagy zaj a szélsőbaloldalon. Hall­juk ! Halljuk! a jobboldalon.) Elnök (többször csenget) : Csen­det kérek! (Szakadatlanul nagy zaj a szélsőbaloldalon) fíerzeviczy: Nem tisztelik a szó­lásszabadságot! (Nagy zaj a szél­sőbaloldalon.) Ez a 48-as párt! (Szűnni nem akaró nagy zaj a szélsőbaloldalon. Halljuk! Halljuk! a jobboldalon,) Széli-. Gratulálok azoknak . . . (Folytontartó nagy zaj a szélső­baloldalon Elénk felkiáltások a jobboldalon: Halljuk! Halljuk! Elnök csenget.) Gratulálok azoknak . . , (Foly­tonos nagy zaj a szélsőbaiolda- lon. Zajos felkiáltások a jobbol­dalon: Halljuk! Halljuk! Hallgas­sák meg a miniszterelnököt') Elnök (többször csenget): Csendet kérek ! (Folytonos nagy zaj a szélsőbaloldalon.) Széli: Gratulálok azoknak, a kik engem ebben a nehéz órá­ban . . . (Perczekig tartó nagy zaj a szélsőbaloldalon és felkiál­tások: Nem hallgatjuk meg! Elénk felkiáltások a jobboldalon : Halljuk! Halljuk!) Elnök (hosszasan csenget): Igen kérem a képviselő urakat hallgassák meg a szónokot! (Foly­tontartó nagy zaj a szélsőbalol­dalon. Kossuth Ferencz elhagyja a termet. Többször megújuló 'élénk felkiáltások a jobboldalon! Éljen Kossuth! Folytonos nagy zaj a .szélsőbaloldalon. Az elnök {többször csenget. Élénk felkiáltá­sok a jobboldalon: Halljuk a mi­niszterelnököt: Nagy zaj a szélső­baloldalon.) Széli: T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk! jobbfelől. Folytonos nagy zaj a szélsőbaloldalon) En csak sajnálatomat fejezem ki . . . (Sza­kadatlan nagy zaj a szélsőbalol­dalon. Hosszas felkiáltások a jobb oldalon : Halljuk a miniszterelnö­köt j Elnök (többször csenget): Csen­det kérek, (Folytonos zaj a szél­ső baloldalon.) Széli-. Én csak sajnálatomat fe­jezem ki, hogy a túloldalnak egy része . . . (Folytontartó nagy zaj a szélső baloldalon. Halljuk, halljuk! a jobboldalon.) Elnök (többször csenget) Mél tóztassék csendben lenni! (Foly­tonos nagy zaj a szélsőbalolda­lon. Halljuk, halljuk! a jobbolda­lon.) Széli: Én csak sajnálatomat fe­jezem ki, hogy a túloldal egy része úgy érti a szólásszabadsá got, hogy a miniszterelnököt ak­kor amikor ilyen súlyos helyzet­ben , . . (Folytontartó nagy zaj a szélsőbaloldalon. Halljuk, hall­juk! a jobboldalon.) az alkot­mánysértésnek legsúlyosabb vád­jával szemben magát igazolja . .. (Folytonos zaj a szélső balolda­lon Halljuk, halljuk! a jobbolda­lon.) meg sem akarják hallgatni. (Folytonos nagy zaj a szélsőbal­oldalon ) Legyen ez a dicsőség az önöké. (Folytontartó nagy zaj a szélső baloldalon. Élénk felki álltások a jobboldalon: Halijuk! Halljuk! Elnök többször csenget.) Legyen ez a dicsőség önöké, akiknek egy része, . . . (Szűnni nem akaró nagy zaj a szélsőbal­oldalon Felkiáltások a jobbolda­lon ; Halljuk a miniszterelnököt! Halljuk az elnököt! Perczekig tartó nagy zaj a szélsőbaloldalon. Elnök csenget.) A szünet után megint beszélni kezdett Széli, s utána egymásután szólaltak fel Komjáthy Béla, Beöthy Ákos (aki a ház feloszlatását sür­gette, Holló Lajos, fíarta Ödön, Ugrón Gábor, -— azután megint Széli kezdett beszélni. Veszedelme volt a sok beszéd, mert azután megint nem engedték szóhoz jut­ni, s hiába okvetetlenkedtek Sré- ! tér, Rónay, Ballagj meg egyéb mamelukok, újra fel kellett füg­geszteni at ülést. Az uj szünet után is folytatni akarta Széli a beszédét, de az alkotmánysértések miatt felhábo­rodott ellenzék folytonos zajjal akadályozta, úgy hogy az egész beszéd kínos vergődés és hebe­gés volt. így vergődhetett Robes­pierre a trancia konventben, mi­kor a folytonos törvényszegései és gonoszságai miatt felzudult gyűlés nem engedte szóhoz jutni Ebből is közlünk mutatóba egy részletet. Széli: Es hogy bebizonyítsam azt, hogy . . . ^Kitörő nagy zaj [a szélsőbaloldalon. Elnök csenget.) Én nem beszélek, ha meg nem hallgatnak ! (Élénk helyeslés a jobb-! oldalon Folytonos nagy zaj aj szélsőbaloldalon. Elnök csenget.) Már eleget erőltettem magam . . . (Folytonos zaj a szélsőbaloldalon. Nagy nyugtalanság jobbról) . . . eleget erőltettem magam ; ha nem akarnak meghallgatni, nem beszé­lek. (Élénk helyeslés és tetszés jobbról. Folytonos nagy zaj a szélsőbaloldalon Halljuk ! Halljuk! a jobboldalon.) Sréter: Itt ülünk egy esztendeig is, de az alkotmányt még sem hagyjuk összetörni! (P'olytonos zaj a szélsőbaloldalon.) Elnök (csenget).- Csendet kérek! Széli: Ez a jelentés nem egyéb (Kitörő nagy zaj a szélsőbalolda Ion ) Nem beszélek : (Élénk helyes­lés jobbról. Folytonos nagy zaj a szélsőbaloldalon. Elnök csenget.) Lehetetlen ! (Nagy nyugtalanság jobbról. Zajos felkiáltások a jobb­oldalon : Gyalázat!) Én, t. ház... (Folytonos nagy zaj a szélsőbalol­dalon. Halljuk! Halljuk! jobbfelől.) leget erőlködöm, hogy azokat, kik engemet rendszeresen és szándé­kosan le akarnak 'zúgni, tulhar- sogjam, már a mellem és torkom nem bírja tovább. (Nagy nyugta­lanság jobbról. Folytonos nagy zaj a szélsőbaloldalon. Zajos fel­kiáltások jobboldalon : Korcsmá­ba való ; Elnök csenget.) Rónay: Gyalázatosság! (folyto­nos zaj a szélsőbaloldalon) Ballagi: Embertelenség! (foly­tonos zaj a szélsőbaloldalon. Za­jos felkiáltásoki Szégyenletes! Korcsmába való! Még oda sem való!) Rónay: Törvénytelen eljárás ! Nem járja! (Folytonos nagy zaj a szélsőbaloldalon. Elnök csengat.) Széli: Kijelentem, t. ház, . . . (Folytonos nagy zaj a szélsőbal­oldalon. Elnök csenget.) Kubik: felfüggeszteni az ülést! Végül még Tisza István s Ra­hov szky beszélt, s aztán szombatra halasztották a vitát a felett, hogy tárgyalják-é a miniszterelnök elő­terjesztését vagy nem. * Szépen kezdődik az exlexes kor­szak. De igy kell Szélinek! Annyi jogfeladás és szolgalelküség nem is vezethetett egyébre Aki felfelé szolga, annak lefelé sincs tekin­télye. Aki szelet vet, vihart arat, S ebből a viharból talán Magyar- ország szabadsága fog kikerülui. Úgy legyen! HÍREK. Apróságok a tokaji ápril. 26-iki elégtételaDó értekezletről. Kik voltak ott jelen l Jelen volt a tokaji szolgabirói, adóhivatali, városi tisztikar csaknem teljes számban, a Tisza gróf tokaji uradalmának keze­lői, 20—25 civil választó, s a nézet- eltérés kinyilvánítása előtti időpontig 20—25 javaslat-ellenes polgár. Úgy hogy ezek kivonulása után — ha so­kat akarok mondani —30—35-re te­hetem a résztvevők számát. * Történt a gyűlésen egy pár komi­kus jelenet is. így pl. Egy úr — nagy kujon, javaslat ellenes — azt indít­ványozta, hogy a bizalmi sürgönyt az összes jelenlevők írják alá. Lett persze óriási gezéresz, ki vele ! stb. kiáltás és az indítvány szépen meg­bukott. Pedig nem kei ült volna sok­kal többe a sürgöny úgy se. *

Next

/
Thumbnails
Contents