Felsőmagyarországi Hírlap, 1903. január-június (6. évfolyam, 2-51. szám)
1903-04-22 / 32. szám
32. szám (4) FELSOMAGYARORSZAGI HÍRLAP Szerda, ápr. 22. és lenszáritóval kapcsolatos lenfonó létesül Beregmegyében. (Zemplén- megyében épen 20 év óta készülnek ilyesmivel.) A száritó 3000 kataszt- rális hold len és kender termését fogja feldolgozni, a lent azután fonállá dolgozzák fel, ami a magyar iparnak teljesen uj ágát képviseli, mert ilyen az országban egyáltalán még nem volt. Az uj vállalatot, mint külön magyar céget Deutsch Mór, a „Gebrüder Deutsch“ hielitzi len- és kenderfonó és juttaszövő cég főnöke állítja fel. — Lókötök. Veszedelmes lótolvaj- bandát kerített kézre a napokban a tokaji csendőrség. A banda, mely különösen Zemplénmegy alsó részén garázdálkodott revolverrel tört be egyes gazdák istállóiba s erőszakkal hurcolták el a lovakat, amelyeket Galíciába szállítottak egy LevickiJJa- kab nevű lókereskedőhöz, aki már passzusokkal várta a lopott jószágokat. E hét elején Tarcalon Kovács Mihály istállójába tört be három lótolvaj. Biri András kocsis az istállóban aludt, de a zajra felébredt. Rájok kiáltott a tolvajokra, de ekkor az egyik revolvert szegezett rá s kijelentette, hogy agyonlövi, ha mozdulni mer. Biri nem ijedt meg a fenyegetéstől, hanem vasvillát kapva kezébe, fejbe ütötte a fenyegető tolvajt, mire a másik rá lőtt a kocsisra, akit karján megsebesített. A lövés zajára kifutott a gazda és néhány szomszédja ülvözőbe vették a tolvajokat. Kettő folytonos lövöldözéssel visszariasztotta az üldözőket, de egy haramiát, akit Biri András kocsis leütött, sikerült elfogni. Az elfogott embert Morvái Tamásnak hívják és szabolcsmegyei dombrádi lakos s ugyanoda valók a bűntársai is. Erika Mihály és Vastag Márton, kikot letartóztattak. A náluk megtartott házkutatás alkalmával előtalált levelekből megállapította a csend őrség, hogy a tolvajok Levicz- kivel állanak összeköttetésben, akinek a letartóztatása iránt már megtették a kellő intézkedést. — Nagy tűzvész Munkácson, Folyó hó 9-én este 8 óra tájban nagy tűz volt Munkácson. Az „Oroszlán“- korcsma gyuladt ki a vizi-utcában s néhány perc alatt óriási tűz lett belőle. A sűrűn épült házak és melléképületek egész tömege egyszerre lángba borult s a külömben dereka- kasan működő tűzoltók azt se tudták, hol fogjanak a mentéshez. A vizi utczának a Latorcza felőli egész sora egyszerre égett, de a bősz elem nem elégedett meg azzal, hogy vagy 30 családott egyszerre hajléktalanná lett, hanem átcsapott a főtérre. Leégett a tavalyi tűzvész alkalmával megmaradt ortodox izr. temlom is. Még az épülő félben lévő házak állványa is tűzet kapott, sőt az uj izr. imaház is nagy veszedelemben forgott a „Mezei“ vendéglővel, meg az egész főtérrel együtt; végre 11 óra fe'é csendesedett a tűz, de a pusztulás képe iszonyú. — Mert nem göndör a haja — ha- zatoloncolták. Csesznyik János, beke- csi lakos, szerencsét próbálandó, útlevelet váltott magának a tengerentúlra. Amikor a személyazonosságát állapították meg, már csupa tisztelet tudásból is szépen megfésülte göndör haját és úgy jelent meg a személyazonosság fölvétele végett a szolgabiróságnál. Az útlevél meg is jött, szépen, rendesen, Csesznyik Jánosban meg csak úgy ugrált a lélek a könnyű meggazdagodás biztos reményében. Elkészülődött tehát a hosszú útra. Meg is siratták szépen hozzátartozói. Azután eljött Szerencsre, ügyesen megnyiratkozott és igy indult el a vasparipán hetedhét ország ellen. Tudvalevő azonban, hogy a vasúti kalauzoknak rendeleti utón kötelességükké van téve, hogy a kivándorlókat szemmel tartsák s csak az útlevél előmutatása s a személy- azonosság kétségégbevonhatatlan vol ta esetén bocsássák őket Amerikába kivándorolni. A gyanús egyéneket a nagyobb városban átszolgáltatják a rendőrségnek. így történt oz Csesz- nyik János bekecsi lakossal is. Bécs- ben leszállitota a vasúti kalauz és a legközelebbi őrszemnek adta át, aki természetesen vezette a busmagyart az elöljáró elé. Útlevelét itt rendben találták ugyan, de amikor a személy- azonosság megállapítására került a sor. a tisztviselő hasztalan kereste Csesznyik fején a göndör fürtöket, ott ugyan egyet sem talált így hát minden tiltakozása ellenére hazato- loncolták, hogy nőjjön meg a göndör hajai Most itthon szomorúan várja, hogy mikor nő meg annyira a haja, hogy a bécsi hivatalnoknak ne akadjon meg rajta a szeme. o Az Észak Amerikai Egyesült Államok megalakulásának történetét adja elő dr. Marczali Henrik a Nagy Képes Világtörténet legutóbbi 180. füzetében. A mai hatalmas és nagy állam történetét, mozgalmait rajzolja meg, a melyek közben hatalmas, egységes birodalommá dagadt a kivándorlónak szövetsége. Ez a csodálatos, gyors és erőteljes alkulás első sorban Franklin Benjámin nevéhez fűződik. Fgy bostoni szappanosnak a fia volt, azután szedő bátyja nyomdájában. Itt sokat olvasott és művelte magát. 17 éves korában összeveszett bátyjával, elindult Philadelphiába, hogy ott keresse meg kenyerét e gazdag országcan, a hol sokkal olcsóbb volt minden- Megérkezésekor 3 kenyeret vett: kettőt a hóna alá fogott, egybe beleharapott. így látta meg jövendő menyasszonya, a ki jót nevetett rajta. Itt sem sokáig nyugodott; Londonba ment szedőnek, onnan jött vissza már valami pénzzel, miből nyomdát és lapot alapított. Megnősülve, központja lett a philadelphiai társaságnak. A küzügyekre nagy befolyása volt s midőn a gyarmatok ügyeknek képviselőit kerestek, Franklint küldötték Londonba kívánságaik szószólójául és jogaik védőjéül. Sok hercze-hurczán ment keresztül, de ettől kezdve ő volt népének vezére a függetlenség felé vezető utón. Igazi amerikai szinii életet ólt s az ő személyében, lankadatlan munka erejében, vagyonra és befolyásra való nagy és őszinte vágyában mintegy minta képe az amerikai polgárnak. Ezt a csodálatos élettörténetet Írja meg a Nagy Képes Világtörténet most megjelent 180. füzete. Egy füzet ára 60 fillér, egy kötet díszes fólbőrkötésben 8 fr. Kapható minden hazai könyvkereskedésben, s részletfizetésre is a kiadóhivatalban: Révai Testvérek Irodalmi Intézet Budapest, VIII., Üllői-ut 18. NYILT-TÉR*) Nyílt levél Kendecsi Pál abarai ev. ref. tanító úrhoz. „Abara és vidéke“ fogyasztási szövetkezete igazgatósága és felügyelő bizottságának április hó első vasárnapján megtartott rendes havi gyűlésén, több, a szövetkezet-ügy menetére nem is tartozó ügyek előkerülése után, tanitó ur önmagát olyan különös békeszerető embernek nyilvánította. — Én, ki ismerem tanitó ur békeszeretetét, nemes és nemesebb jellemvonásait, mind ezen önmagáról tett kijelentéseinek valódiságát mindenben elhinni nem akartam. Hitetlenségem okát azzal bizonyítottam, hogy ha tanitó ur valóban olyan olyan igen bókeszerető ember lenne, mint amilyennek önmagát állítja, — úgy nem dicsekedett volna azzal, hogy Szabó András községi biró nyakába már három pert akasztott, — mert aki nem csak maga perel, de még másokkal is pereltet, az bizony egy cseppet sem békeszerető ember. Vagy tessék csak visszaemlékezni a február havi szövetkezeti gyűlésen *) B rovat alatt közlőitekért a szerkesztő nem ^.elölős, tett hatalmas fenyegetődzéseire. Lehet, hogy talán erre már nem is emlékszik a tanitó ur, azt hiszem, lesz még alkalmam arra, hogy az ott mondott szavait emlékezetébe juttassam. Én nem mondom és nem állítom, hogy tanitó ur jellemtelen ember, mert jó vagy rossz jelleme minden embernek van, de hogy oly különösen nemes jelleme lenne a tanitó urnák, mint amilyennek önmagát igyekezett feltüntetni, egészen nem hihettem el, mert akkor nem birt volna rá engem váltójának aláírására. Ezen kijelentésemre a tanitó ur azt kívánta tőlem, hogy azonnal vonjam vissza, mert beperel; ón ezt vissza nem vontam akkor sem és most sem vonhatom vissza, sőt még ezen kívül azt is kötelességem kijelenteni tanitó úrral szemben, hogy rajtam kivül még Szabó András községi birót is ily módon bírta rá a váltója aláírására. Tessék beperelni, ón nem bánom, de ezen állításomat soha semmiféle bíróság előtt vissza nem vonom. Hogy beperel tanitó ur azt elhiszem, mert a perlekedés ez idő szerint csaknem a főfoglalkozása, hiszen alig több, mint három hőnap alatt öt tárgyalása volt a bíróságnál (békeszerető természetét dicséri ez is.) és nem csak a saját perének a tárgyalásán való megjelenése által hanyagolja el iskoláját, de még olyan jó szívű is a tanitó ur, hogy egy pár szép szemű amerikás menyecskének is ha perre kell menni, tanitó ur szívességből ezeket is elkíséri, oly lelkiismeretes pontossággal, mint ha az egyháztól csakis ezért szedné az 1202 korona 80 fillér fizetést, — hogy mi történik addig az iskolában, azzal tanitó ur nem törődik, az egészen mellékes, a fődolog a folytonos perelés. Bár az ellenem tanitó ur által megindítandó pertől én nem félek, de állításom igazságának teljes tudatában, vissza nem vonhatom még az esetben sem, ha biztosan tudnám is hogy nem csak pénzbírság és börtönbüntetésre, de ha még máglyára lennék is Ítélve igazságos kijelentésemért. — De azért lassabban a testtel tanitó ur! Tessék bevárni a bíróságnál folyamatban levő saját „korcsmái“ bűnügyének a befejezését. Elég egyszerre egy per. Lehet, hogy tanitó urat abból a „korcsmái“ ügyből terhelni mi sem fogja; nem tudom, nem állítom, a tanuk megmondják a valót, én csak annyit állítok, hogy azon az estén, a mikor az a bizonyos dolog történt, tanitó ur is a korcsmában ivott és danolá- szott, bár szerény nézetem szerint, tanítónak a korcsmában danolászni nem illik, de ha tanitó ur ezt megengedte magának — én nem bánom, ám tessék megtenni máskor is, az enyémet nem itta és engem a földre se tepertaz elfogasztott szőlőnedvétől. Van tanitó urnák még más tette is olyan ami össze nem egyeztethető a tanítói állás tisztességével, az ilyen és e fajta dolgok kutatása és folytatása által bizony nem kis időt von el az iskolai tanítási időből. Nagyon találóan mondta egy kis iskolás leány, hogy milyen jó a fiuknak, hogy tanitó ur perre jár, milyen gyakran kapnak vakációt, de a kisasszony soha sem megy sehova, csak mindig az iskolában van. (Abarán nőta- nitó tanítja a lányokat.) Ezeket kívántam nyilvánosan az igen tisztelt tanitó ur becses tudomására juttatni és várom fentiekre mielőbbi szives válaszát. Abara, 1903. ápril. hó 15. Igaz tisztelettel: Sipos József földész. A szerkesztőség üzenetei: Zs. I. Sárospatak. Köszönjük. Legközelebb kezdjük közölni. Kiadótulajdonos: LANDESMANN MIKSA. Nyomatott Landesmann Miksa és Társa könyvnyomdájában Sátoralja-ujhely. Uj szabó-üzlet Budapestről. Van szerencsém a n. é. közönség b. tudomására hozni, hogy a Rákóczy-utczán lévő Gyarmathv- féle házban egy—a mai kor minden kívánalmainak megfelelő úri férfi divat-ruha szabó-üzletet nyitottam, hol is mindennemű angol és modern szabású férfi ruhákat a raktáron lévő legfinomabb angol, franczia és honi kelmékből a legújabb divat szerint gyorsan és izlésteljesen készítek. A fővárosban számos éven át gyakorlatilag szerzett tapasztalataimnál fogva azon kellemes helyzetben vagyok, hogy a legkényesebb ízlésnek is megfelelhetek, miért is számos látogatást es pártfogást kérve maradtam teljes tisztelettel Sant Mór £ladó egy jókarban levő 2 lóerejü Klas- sek és Brauer-féle gőzmotor jutányos áron. Megtekinthető az »Egyesült szikviz gyárban« a tulajdonosnál Sátoralja-Ujhelyben. ózonnal száradó, tükör fényes Weyrauch-féle egyedüli raktára jkalártsik Qyörgy utóda fűszer-, bor-, csemege-, ásványviz- és mag-kereskedése SÁTORALJ A-UJHELY. Illésházy Endre szőlőbirtokos Szilcszay Róza üzletében kaphatók. — Egy liter bor ára palack nélkül 46 kr. SÉRVKÖTŐ nagy választékban £andesmann Sámuel szíj gyártónál Sátoraljaújhely (Rákóczy-utcza).
