Felsőmagyarországi Hírlap, 1903. január-június (6. évfolyam, 2-51. szám)
1903-04-15 / 30. szám
30. szám (2.) FELSŐMAGYARORSZÁGI HÍRLAP meczről, odatartoznak a polgári s fe- nyitő ügyek, s ha már ezen ügyekbe Helmeczen kell megjelenniük, eg}- utazás mellett elintézik a szolgabiró- sághoz tartozó ügyeket is és viszont ha a szolgabirósághoz idézik elintézheti az ártéri, telekkönyvi és adóügyeit is, és tekintve hogy azon községekből gyalog egy óra, szekeren fél óra alatt eléri a Szerdahelyi állomást s onnan Perbenyikig 15 —22 krajcárért mehet úgy hogy a rendes tárgyalási órára elérkezik Hehneczre, amiPatakfelé ki van zárva, mivel ha Lukárói a — ki tudná megmondani mikor építendő országutat ha elakarná érni, kétkilométert kellene északfele utazni s aztán fordulni nyugatnak Patakfelé. — Es j aztán még kenyér és pénz is kell, az pedig csak isUjhelyenés nem Patakon szerezheti he. A csendőrség is közelebb van Pá- czinban, erdei kár iránt panaszát nem lehet hogy Patakra vigye mivel ott erdő épen nincs, tehát mi marad fenn, hogy Patakra menjen? az oly csekély 1 hogy én nem is híhetem, hogy a miniszter csupán azért, hogy egy pár urfinak hivatalt nézzen ki. egy uj hivatalt állítson, s azt sem hiszem | hogy az a nehány bodrogközi község oly bűnt követett volna el hogy rálehetne erőszakolni a csatlakozásra vagyis személyes szabadságuk rovására I bár a mostani idő olyan hogy semmit- j sem lehet biztosan állítani, kivált ha j úgy korteskednek mint a képviselő j választáskor, hogy a ’községeknek a! szavazatért bikát Ígértek, s kétlem hogy Pataknak elajándékozni való bikája lenne, — külömben meglehet kísérelni. Egy rigó. Népgyülés a katonai javaslatok ellen. Tokaj város polgárai elhatározták, hogy a katonai javaslatok ellen április hó 19-én tiltakozó népgytilést fognak tartani. Külön átiratban értesítették erről Kossuth Ferenczet, hogy a népgyülésre képviselőket küldjön ki. A függetlenségi és 48-as párt több szónokkal képviselteti magát. A gyűlés előkészítő bizottságának elnöke: Székely Károly, kivel együtt Benedek Pál, Dávid Nánder, Fény kivi Jakab, Horváth János, Honécsy Géza, Margittay Ferencz, Rotfuchs János és Vécsey-Oláh Miklós buzgólkodnak. Fogyasztási szövetkezet S.-A.-Ujhelyben. A fogyasztási szövetkezet ellen, melyet Gál Lajos ur és társai Ujhely- ben létesíteni akarnak, több közlemény jelent meg a helyi lapokban. Ezeknek legnagyobb részére az volt a felelet, hogy zsidók Írták, akik felekezeti szempontból bírálják el a kérdést. Nos, a Kassán megjelenő „Felsővidék“, mely nyilván klerikális újság és a zsidó felekezetet nem szokta védelembe venni, utólsó számában hosszabb czikket közöl melyet minden további megjegyzés nélkül itt reprodukálunk : »Zemplénmegye főhelyén e hó 26- án megalakul a fogyasztási szövetkezet. Aktuális théma, amely körül ma nagy szó és tollharcz folyik a nevezett városban. Kétségtelenül érdekes a harcz, a melyben úgy a gyakorlati, mint az elméleti emberek ama meggyőződése jut túlsúlyra, hogy e fogyasztási szövetkezet alakulása e városban czél- talan, sőt határozottan káros, anélkül, hogy bárminő tekintetben is valami csekély előnyt vagy hasznot tudna produkálni. Hihetetlennek fog látszani a sző vetkezeti eszme bajnokainak e meggyőződés, de hogy az mennyire alapos és jogos, azt a következőkben fejtjük ki: Minden szövetkezet alakításánál kell, hogy a legelső legyen az a kér dés, hogy van e a szövetkezetnek létjoga, van-e arra sztikssg. s hogy egyáltalában van e arra remény remény, hogy a szövetkezet reusalni fog tekintve a mai kifejlett concur- rentiát! Úgy látjuk, hogy a sátoraljaújhelyi szövetkezet alapitói épp ezen kérdésekkel nem foglalkoztak, s épp ezen siklottak át akkor, a midőn annak megalapítását ma 'elvben s néhány nap múlva tényleg kimondják és pedig azért, mert legelébb is tagadó választ kell, hogy kapjanak minden oldalról arra a kérdésre, hogy van-e itt szükség a szövetkezetre ? Fogyasztási szövetkezeteknek tudomásunk szerint az a czélja, hogy egy olyan kereskedő üzletét pótolja, amely a vidéken hiányzik, hogy ekkép a fogyasztó publikumot any- nyíra, mennyire kielégítse. E őzéiből folyólag természetes, hogy ott alakítandók, ahol ily kereskedések hiányzanak, a hol a közönség meg van fosztva attól, hogy tisztességes árut kaphasson lakóhelyén. íme tehát a legel ő szempont már tagadó- ing felel a szövetkezet alakítóinak. Mert nem akarják csak elhitetni velünk. hogy Ujhelyben a fogyasztási szövetkezet egy ilyen kereskedő-üz letet pótol, mert az bizonyos, hogy városunkban nem egy olyan üzlet van, mely a követelményeknek meg felel. Már most, ha a szövetkezethez hasonló üzlet van számtalan, talán menti a vállalkozást az, hogy konku ráüli fog tudni, s hogy felveheti a versenyt a többi kereskedővel ? No már, ha erre azt fogják a szövetke-, zet bajnokai mondani, hogy, igen; konkurrálhat, akkor alig hiszem, hogy őket valaki komolyan vegye, mert j annyi számtalan kiadás merül fel egy szövetkezetnél, ami egy kereskedőnél nincs s ami a konkurrenciát j lehetetlenné teszi. E kiadás már fel- j emeli a czikk árát, a mit a beszerzésnél egy és ugyanazon áron szerez be ő is s a kereskedő is. Tehát már ime itt a második ok, amely nem vezethet sikerre, s amely, az árukat drágítja, s a szövetkezet létét alapjában támadja meg. Felmerül e mellett a további drágító ok, hogy a szövetkezet minden egyes emberét fizetni kell és maga, mint a többi kereskedő a költségek takarításához munkájával hozzá nem járul. Hol van a többi mellék körül mény, amely mind az áru árának drágítása mellett szólanak, a laza fel- vigáazat, a más vagyonával való könnyű bánás stb. Ekkép tehát világos, hogy a szövetkezet nem konkurensképes, s mivel pedig ez minden kereskedés és üzlet alapja, nagyon kevés jóóslási képesség kell ahhoz, hogy megjövendöljük, hogy a szövetkezet itt reusalni nem fog. Gyönge és meg nem állhat az a védekezés sem, hogy hiszen vidékünkön a szövetkezetek virágzanak. Ez ] feltétlenül igaz, de ez is a mi állás-1 pontunk mellett ad uj bizonyítékot, hogy t. i. ott, ahol virágzanak, ott hiányokat pótolnak ; de Ujhelyben, ahol e téren a legnagyobb fejlődés észlelhető, e hiány fel nem áll. Nem I vehető mintának a sárospataki sző- j vetkezet sem, mert az sem állana I fel, ha egy óriási fogyasztó nem állana mellette, mint a sárospataki gymnasiumi tápintézet. Hol van e mellett a hitelnyújtás megtagadása, amit egy szövetkezetnek tenni kell ? Ez ismét egy ok, amely a létezését lehetetlenné fogja tenni, mert sajnos, olyan állapotokat élünk, hogy készpénzzel ma alig tud valaki fizetni. Már pedig szőve'kezetnél, ha elfogyott a pénz, ott többé árut kapni nem lehet. Bizony sokszor megesik az, hogy az államhivatalnoknál a hó utolsó hetében alig van néhány fillér, s ha ő a szövetkezetnél vásárol J nincs meg az a lehetőség, hogy elsejéig azért hitelbe kapjon. Ám de élni kell s arra a fűszerre a min ! dennapinái szükség van. Nincs tehát mit tennie, minthogy visszatér e | régi kereskedőhöz, ahol eddig vásárolt, ahol kap hitelt. így fogja a szövetkezet, nap-nap mellett elveszteni a hivatalnokokat, akikben ő biztos támaszt vél találni. Bebizonyított dolog az már,' hogy a városi fogyasztási szövetkezetek csak ott existálhatnak, ahol nagy a hivatalnoki kar, de ott, ahol csekély a hivatalnokok száma, ott tengődik csak. Amily üdvös a vidékeken alapított szövetkezet működése, épp oly erővel kell a kisvárosiak alakítása ellen küzdeni, mert a jogos és nem helyes egyeseknek a részvényekbe fektetett fillérjeiket a biztos veszteségeknek kitenni.« Barthos József főszolgabírónak a Zemplénmegyé-ben ellene megjelent cikkre lapunkban is közreadott nyi- latkozáta folytán Kun Dániel, a cikk írója, szerkesztőségünkhöz intézett levelében a főszolgabíró ur abbeli állítását, hogy „Kun Dániel hűtlen kezelés miatt volt kénytelen bírói állását odahagyni,“ rágalomnak nvil vánitja, melynek megcáfolására a vármegye alispánjának a következő Inlározatát közli : 2U98 sz. .Másolat. 1894 év. I. Zemplenvar- megye alispánjától. Kun Dániel Sárospatak volt főbírája és Hankisz Károly volt rendőrbiztosa ellen a saujhelyi járás főszolgabírója által folyamatba tett fegyelmi ügyben alólirt alispán következő határozatot hozott: Határozat. Kun Dániel Sárospatak volt főbírája ellen a sauj helyi járás főszolgabírója által 511/93 sz. a. hozott határozat alapján lefolytatott fegyelmi eljárás az 1886. XXII. t.-cz. 103. §-a értelmében beszüntettetek. Ellene vagyoni felelősség meg nem állapittatik .... Indokok: Kun Dániel Spatak főbírája ellen a saujhelyi járás főszolgabírója hivatali hanyagság, mulasztás és a felsőbbség iránti engedetlenség miatt,', fegyelmi eljárás lett elrendelve és lefolytatva. A vizsgálat folyamán nevezett, viselt állásáról leköszönt, de lomondása el nem fogadtatván, az időközben megejtett tisztujftáson mindazonáltal kijelölve nem 1 tt s igy a választásnál kimaradt, Miután pedig az 1886. t.-c. 103. §-a csak oly választásnál kimaradt elöljáró ellen rendeli a fegyelmi vizsgálat folytatását, kinek nyugdijára a fegyelmi határozat befolyással lehet vagy pedig az „anyagi felelősség'“ kimondandó; Kun Dániel ügyénél pedig ezen esetek egyike sem forog fenn; mert a nagyközségi elöljáró nem nyugdíjjogosult és mert — habár nevezett a Hivatalos pénzeket szabálytalanul kezelte, de oly eset, melylyel valakinek anyagi kárt okozott volna, fel nem merült; azért pedig, hogy Hankisz Károly rendőrtanácsos alapszabályellenesen és az ő világos megintése dacára utmun- kaváltságokat szedett fel, anyagi fe lelősséggel nem tartozik : mindennek dacára a Hankisz által be nem szol-, gáltatott 17 frt 80 kr. éolt dijat sa-i játjából a vármegye pénztárába be-1 fizette : a fegyelmi vétség alól felmenteni, a további eljárást beszün-j tét ni és az anyagi felelősségtől feloldani kellett. — Saujhely 1894 évi J november hó 6-án. Matolai Etele al ispán. * Viszont Barthos úrtól vettük a . következő nyilatkozatot: Kun Dániel — mint véletlenül értesültem — azzal akarja igazolni, hogy | ő nem hűtlen kezelés miatt volt kénytelen Sárospatakon viselt bírói állását oda hagyni, hogy produká'ja Zemplén vármegye alispánjának 1894. | évi 21498. sz. határozatát, Erre csupán az a megjegyzésem, hogy igaz biz az, miszerint Kun Dániel mint biró ezrekig rugó ösz- szeget kezelt fel a város pénzéből. Erre élő és közvetlen tanú Galgó- czy Barna aki akkor is pénztárnok volt, emlékszik még rá Gáthy Géza is, ki a vizsgálatnál jegyzőkönyv-1 vezető volt és végűi élő tanuk még I Szerda, ápr, 15 rá az ezeket bizonyító iratok és okmányok. Es csak aaért lehetett az alispán úrnak azt a produkált határozatát meghoznia, mert Kun Dániel könyörgésére én voltam az aki elhúztam \ a vizsgálatot addig ifiig az elkezelt (közpénzeket visszafizethette. Es megint ugyancsak én jártam ki azt is, hogy akkor már midőn hiány nem volt, tekintsenek becsületes. családjára fogadják el lemondását és jöjjön létre ezen határozat. Ez a históriai múltja az 1894. évi [21498. számú alispáni határozatnak. S tudja ezt különben igen sok ember Sárospatakon. Különben ez úttal utoljára kije-- lentem, hogy én Kun Dániel közle- | menyeire többé hírlapi utón nem fogok reflektálni. Saujhely, 1903. április hó 15. Barthos, főszolgabíró. A MEGYE ÉS A VÁROS. X Sárospatak főbírája: Molnár János, pénztárnoka : Galgóczy Barna és Ili. jegyzője: Mauks György ellen Barthos főszolgabíró a fegyelmi eljárást elrendelte és a főbírót állásától fel is függesztette azon adatok alapján, melyeket a pénzügyigazgatósággal együttesen folytatott vizsgálat felderített. X Városi közgyűlés. Sátoraljaújhely képviselőtestületét ma d. u. 3 órára rendes körgyűlésbe hívta meg a polgármester. Lefolyásáról legközelebb részletesen tudósítunk. HÍREK. Tisztelettel felkérjük azokat a t. előfizetőinket, a kik még hát- rálékban vannak és a kiknek előfizetése lejár, hogy azokat mielőbb megújítani, illetve a hátrálékokat kiegyenliteni szíveskedjenek, nehogy a lap szétküldésében fennakadás álljon be A kiadóhivatal. —- Jótékonycélu műkedvelői előadás. A helybeli m. kir. dohánygyár folyó hó 19-én, azaz vasárnap a városi színházban a városi szegények segélyezésére tánccal egybekötött műkedvelői előadást rendez. Színre kerül a „Kintornás család“ czirnii eredeti népszínmű 3 felvonásban. — A postahivatal figyelmébe ajánljuk a hozzánk érkezett következő panaszt: Tekintetes Szerkesztőség! F. hó 11-én délutáni fél 5 órakor a Widder gyógyszertárnái elhelyezett levélgyűjtőbe egy levelet akartam bedobni és a legnagyobb csodálkozásomra vettem észre, hogy a leveleket a tábla szerint csak másnap reggel 8 órakor veszik ki. Kérdem t. szerkesztő úrtól, hogy Ujhely kereskedelmi forgalmával megegyez- tethető-é, hogy egy délután 4 és fél órakor a városban olhelye ett levél a helyett, hogy az este 9 órakor induló postával elmenjen, csak a másnap délben induló postával menjen el? Teszem pedig panaszom annyival is inkább, mert ezen esetet már többször tapasztaltam. Egy kereskedő. — A tőketerebes—gálszécs—varan női vasút építését a munkálatok eszközlésével megbízott Pallos Ignáez budapesti vállalkozó ezég a napokban nagy erővel megkezdette, mert a megkötött szerződés értelmében a vonalat még ez év november elején át keli adni a forgalomnak.
