Felsőmagyarországi Hírlap, 1903. január-június (6. évfolyam, 2-51. szám)
1903-04-15 / 30. szám
Hatodik ér 30. szám. Sátoraljaújhely, 1903. Szerda, ápr 15. POLITIKAI ÚJSÁG. Megjelen minden szerdán és szombaton este Kéziratokat vissza nem adunk Szerkesztőség: Vekerle-tér 502. Felelős szerkesztő: Dr. Búza Barna Előfizetési úr : egész évre 10 korona, félévre 5 korona, negyedévre 2 korona 50 fillér. — Egyes szám ára 10 Allé Kiadóhivatal: Landesmann Miksa és Társánál, Wekerle-tér 502. Hirdetéseket a legjutányosabb árban közlünk. Csak tovább ! Ha egyszer tőlem kérne a király tanácsot, hogy mit csináljon Magyarországgal, — (nem is olyan nagy szerénytelenség ez a feltevés, hiszen nem én lennék az első szamár, aki a királynak tanácsot adott) én csak azt javasolnám neki, hogy egyetlen fillért s egyetlen bakát se engedjen a katonai követelésekből. Ne hallgattassa el, sőt játszassa mindig és mindenütt a szép melódiáju Gotterhaltét. S követelje a hadseregben a német vezényszó teljes érvényesülését, sőt készíttessen törvényjavaslatot, amely szerint a haderő harcképességének emelése s az egységes vezérlet és vezénylet szemponjából a honvédségnek is német legyen a hivatalos nyelve. (Egészen nyugodt lehet: a kormánypárt ezt is nagy lelkesedéssel lógja támogatni.) Szóval szigorúan bánjon evvel a rebellis néppel, s ne tegyen neki soha »engedményeket*, ne adjon »nemzeti vívmányokat«, hanem tanítsa meg, hogy szolga, s a szolgáknak csak könyörögni van joguk, nem követelni. Ezt tanácsolnám nyugodt lélekkel, mert tudom, hogy a magyar nemzet csak akkor fog öntudatra ébredni, csak akkor loe a szolgalelküségből kivetkezni, ha ütik, verik, sértegetik. Minek ez a játék az alkotmányosság hazug külszínével? Minek csalni a világot avval, hogy ebben az országban a magyar nemzet akarata érvényesül ? Mikor nem igaz, mikor nem a ma gyár nemzet parancsol itt, hanem az osztrák császár. Hiszen álljon elő csak egyetlen magyar ember is ebben az országban, aki kívánja a katonai terhek emelését kivánja a német vezényszót! Egyetlenegy magyar' ember sincs, aki ilyen istenkárom lást ki merne ejteni aszóján. Ha- nem azt mondja mindenki, hogy tűrnünk kell a német vezényletet, mert a magyar vezényszót semmi szín alatt nem engedi a király. Hát kell ennél kézzelfoghatóbb bizonyitéka annak, hogy nem a magyar nemzet parancsol ebben az országban, hanem a király, -— azaz dehogy, hiszen magyar király nem akarhat német vezényszót, — nem is a király, de az osztrák császár. Hát ha a magyar nemzet akarata ellenére mindig az osztrák császár parancsa érvényesül ebben az országban, akkor minek tartjuk együtt a magyar országI gyűlést, amelynek a magyar nemzet akaratát kellene kifejezni? Mi i szükség van a magyar nemzet akaratának a kifejezésére, ha úgy se az teljesedik ebben az országban ? Ha úgyis csak az történik, a mit az osztrák császár akar, hát akkor küldjék haza a parlamentet és uralkodjék az osztrák császár. Legalább nem fog szégyent hozni ránk az a folytonos hazugság, hogy itt alkotmányosság van. Ha a nemzet parancsolna, akkor a többség akaratának kellene teljesülni az országban. Teljesűl-é? Dehogy, hisz a többség (a parlamenti többség) nem is tud akarni, csak engedelmeskedni tud. Avagy akarja-é a többség is a német vezényszót, s nem akarja-é a magyart? S mégis belenyugszik a német vezényszóba, mégis tűri azt. Mert Bécsben igy akarják. Ha Franciaországban, Angliában vagy akármelyik igazán sza- í bad államában a világnak valamit akar a nemzet: ugye, hogy az azonnal törvénnyé válik- Nem is lehet máskép. Nálunk a nemzeti akarat még semmi. Amit a nemzet egyértelműleg akar is, abból se lesz semmi, ha Bécsben nem akarják, S a mi parlamentünkben nem az egyik párt akarata küzd a másik párt akaratával, hanem a nemzet akarata Bécs akaratával. Hiszen amit a függetlenségi párt akar, azt akarja, kivánja a kormánypárt is, csak nem tartja a bécsi akarattal szemben kivihetőnek. A pártjaink közt nem az a külömbség, hogy az egyik a függetlenséget, a másik ennek az ellenkezőjét akarja, hanem az, hogy az egyik kivánja a függetlenség megvalósítását, a másik pedig nem meri ezt megtenni. Az egyik Bécs akaratával szemben a nemzet akaratát kivánja érvényesíteni, a másik alárendeli a nemzet akaratát Bécs akaratának. S azután csaljuk a világot s magunkat avval, hogy mi önálló ország vagyunk. Hát nem jobb volna ennél a a hazug és szégyenletes állapotnál az egyenes abszolutizmus ? Akkor talán öntudatra ébredne az alvó magyar önérzet, akkor talán megmozdulna ez a nemzet, s nem tűrné tovább, hogy akarata és érdeke ellenére idegen akarat és idegen érdekek uralmának igájába legyen hajtva. Most is vérzik testünk és lelkünk az osztrák zsarnokság' csa- pásai alatt, de úgy látszik, ez még kevés, úgy látszik, patakban kell folyni a korbácsütésektől felsebzett testünk vérének, hogy végre felébredjen, félj aj dúlj on s védelemre gondoljon a magyar. Hát csak hadd suhogjon az az osztrák korbács ! Hadd szóljon a Gotterhalte és zengjen büszkén a német vezényszó — míg el nem némitja, tuf nem harsogja a magyar nemzet öntudatra ébredésének eget, földet megrázó, zsarnoki önkényt porba döntő hatalmas szózata ! A választók Összeírása. Ifj. Meczner Gyula ur, a képviselőválasztók névjegyzékét kiigazító .újhelyi küldöttség elnöke a Zemplénben felelve a múltkori cikkemre, tájékozásul előadja, hogy(a választói névjegyzék kiigazítása nem csak ápr. 2. 3, 4. hanem következő napjaira is ki volt tűzve, tehát 2. 3. és 4-én csak a hivataloktól beérkezett egy pár jelentés lelkiismeretes felülvizsgálata történt meg, s a névjegyzék kiigazítása csak ezután tétetett folyamatba, továbbá, hogy ápr. 4-én azért jött be a terembe csak 10 órakor, mert árvaszéki ülésen volt Pataky főjegyzővel együtt. Megjegyzi továbbá, hogy nekem a kiigazitásná' a törvény szerint egyedüli jogom, hogy ha választói jogosultságom igazolása végett a küldöttség előtt személyesen megjelenek, meg kell engem hallgatni. Végül előadja, hogy a küldöttség előtt eddig senki se jelentkezett. Nagyon sajnálom, hogy ifj. Meczner Gyula ur a törvénynek csak azt az egy paragrafusát citálja. Mert van ám ott egyéb is, pl. a 32. §. azt mondja: :„A kitűzött határnapok a küldöttség által pontosan megtartan- dók. “ Azt pedig ifj. Meczner Gyula is elismeri, hogy szombaton nem ült együtt a küldöttség, .tehát ezt a határnapot nem tartotta meg, és igy nem tartotta meg a törvényt. Hogy csütörtökön és pénteken csinált-é valamit a küldöttség, azt nem tudom, de hogy addigi működésüknek semmi nyomát se lehetett szombaton felfedezni, az bizonyos. Hogy mit ért ifj. Meczner Gyula ur a hivatalokból beérkezett jelentések felülvizsgálata alatt, azt nem tudom elképzelni, mert tudtommal azokat nem kell s nem lehet felülvizsgálni, hanem a kimutatottak neveit egyszerűen bevenni betűrendben a névjegyzékbe. Hát kiváncsi vagyok, hogy mire nézve, milyen irányban, hogyan vizsgálták ők ezeket a jelentéseket felül? Én még a felülvizsgálatnak se találtam rajta semmi nyomát. Megjegyzem külötnben, hogy szombaton tudtommal nincs árvaszéki ülés mert árvaszéki ülések napja hétfő, — s annál kevésbbé lehetett ülés, mert úgy a polgármester, mint Pataky főjegyző a hivatalos szobájában dolgozott, s ott beszéltem is velük, tehát egyik se volt árvaszéki ülésen. 'De délután már semmi esetre se volt árvaszéki ülés, s mégis délután se ült együtt a küldöttség. Hogy nem jelentkezett senki, azt elhiszem, mert nem volt ki előtt jelentkezni, — de tény pl., hogy találkoztunk szombaton Dr. Révész Bódoggal, aki jelentkezni ment, de nem találván együtt a küldöttséget, visz- szafordult. Pénteken és csütörtökön együtt ült-é a bizottság, nem tudom. De hogy akkor a polgárság legnagyobb része a vásár miatt nem is jelentkezhetett, az tény. Nagy hiba ilyen határnapot ép |vásár idejére tűzni, még nagyobb be nem tartani. Adám Antal ifj. Meczner ur szerint csak a leiró tévedéséből lett értelmiségi jogon bevéve. Tévedés, — mert a küldöttségi tagok is aláírták azt a lisztát, az. eredeti összeállításban is igy van, tehát nem a leiró a hibás, hanem a küldöttség. S annál hibásabb, mert Adám Antalnak egyáltalában nincs szavazati joga, mert nem kap a betegpónztártól 1000 an- nálkevésbbé 1400 korona fizetést, — tehát itt egy urnák igazságtalanul adtak szavazati jogot. Hogy az az ur véletlenül kormánypárti, azt itt nem emlegettem. — Hogy Kovalcsik Jánosnak s a többi 70 kihagyott iparosnak van-é szavazati joga, az vitás kérdés, amiben mindenesetre kikérjük a kúria döntését. Szerintem van. Ifj. Meczner Gyula ur azt Írja, hogy az íett volna tisztességes eljárás, hogy ha ón először a küldöttségnek jelentettem volna a kifogásaimat. Hát a tisztességről külömbözők a felfogások. Szerintem pl. az a tisztességes eljárás, ha az ember megtartja a törvényt, s teljesiti a kötelességét, és mástól is követeli a törvény betartását. Hogy miért nem közöltem előbb a kifogásaimat a küldöttséggel? Hiszen maga ifj. Meczner ur mondja, hogy ehhez nincs jogom, mert jogom tisztán a magam választói jogának igazolásához van. En pedig nem akarok olyat tenni, amihez jogom nincs mert az az elvem, hogy mindenki csak az őt megillető jogokat gyakorolja, de egyúttal teljesítse a köte 1 ességeit is. Búza Barna pár szó a sárospataki szolga- bírósághoz. Engem ugyan nem érdekel nagyban azon hivatal felállítása hanem különösnek találom, hogy még jóformán semmi bizonyos és máris nagy a veszekedés. Igazán rá mondható, hogy még meg sem tojt a tyuk, már ishaj- bakapnak azon, hogy ki eszi meg a rántott csibét. Eli jelenvoltam azon bizottmányi gyűlésen, midőn azon ügyben kelt miniszteri intézkedést felolvasták ’s úgy értettem, hogy a községi képviselőtestületek lesznek a csatlakozás iránt előbb is raeghallgatandók. Bárha igaz, hogy azon 3 vagy 4 község mely csatolandó lenne a rigó országhoz tartozik de azt hiszem — van annyi fütyölő képessége, hogy egy uj ntnélküli utazást Spatakra — magára vállaljon s fizessen vámot a pataki hidon is mert: Azt már kizártnak kell venni, hogy a vizszabályozási adó és telekkönyvi ügyek azon községeket illetőleg más helyre legyenek áttehetők K.-HelLajjunk 4- oldal.
