Felsőmagyarországi Hírlap, 1903. január-június (6. évfolyam, 2-51. szám)

1903-04-15 / 30. szám

Hatodik ér 30. szám. Sátoraljaújhely, 1903. Szerda, ápr 15. POLITIKAI ÚJSÁG. Megjelen minden szerdán és szombaton este Kéziratokat vissza nem adunk Szerkesztőség: Vekerle-tér 502. Felelős szerkesztő: Dr. Búza Barna Előfizetési úr : egész évre 10 korona, félévre 5 korona, negyedévre 2 korona 50 fillér. — Egyes szám ára 10 Allé Kiadóhivatal: Landesmann Miksa és Társánál, Wekerle-tér 502. Hirdetéseket a legjutányosabb árban közlünk. Csak tovább ! Ha egyszer tőlem kérne a ki­rály tanácsot, hogy mit csináljon Magyarországgal, — (nem is olyan nagy szerénytelenség ez a felte­vés, hiszen nem én lennék az első szamár, aki a királynak ta­nácsot adott) én csak azt java­solnám neki, hogy egyetlen fillért s egyetlen bakát se engedjen a katonai követelésekből. Ne hall­gattassa el, sőt játszassa mindig és mindenütt a szép melódiáju Gotterhaltét. S követelje a had­seregben a német vezényszó tel­jes érvényesülését, sőt készíttes­sen törvényjavaslatot, amely sze­rint a haderő harcképességének emelése s az egységes vezérlet és vezénylet szemponjából a hon­védségnek is német legyen a hi­vatalos nyelve. (Egészen nyugodt lehet: a kormánypárt ezt is nagy lelkesedéssel lógja támogatni.) Szóval szigorúan bánjon evvel a rebellis néppel, s ne tegyen neki soha »engedményeket*, ne adjon »nemzeti vívmányokat«, hanem tanítsa meg, hogy szolga, s a szolgáknak csak könyörögni van joguk, nem követelni. Ezt tanácsolnám nyugodt lé­lekkel, mert tudom, hogy a ma­gyar nemzet csak akkor fog ön­tudatra ébredni, csak akkor loe a szolgalelküségből kivetkezni, ha ütik, verik, sértegetik. Minek ez a játék az alkotmá­nyosság hazug külszínével? Mi­nek csalni a világot avval, hogy ebben az országban a magyar nemzet akarata érvényesül ? Mi­kor nem igaz, mikor nem a ma gyár nemzet parancsol itt, hanem az osztrák császár. Hiszen álljon elő csak egyet­len magyar ember is ebben az országban, aki kívánja a katonai terhek emelését kivánja a német vezényszót! Egyetlenegy magyar' ember sincs, aki ilyen istenkárom lást ki merne ejteni aszóján. Ha- nem azt mondja mindenki, hogy tűrnünk kell a német vezényle­tet, mert a magyar vezényszót semmi szín alatt nem engedi a király. Hát kell ennél kézzelfoghatóbb bizonyitéka annak, hogy nem a magyar nemzet parancsol ebben az országban, hanem a király, -— azaz dehogy, hiszen magyar ki­rály nem akarhat német vezény­szót, — nem is a király, de az osztrák császár. Hát ha a magyar nemzet aka­rata ellenére mindig az osztrák császár parancsa érvényesül eb­ben az országban, akkor minek tartjuk együtt a magyar ország­I gyűlést, amelynek a magyar nem­zet akaratát kellene kifejezni? Mi i szükség van a magyar nemzet akaratának a kifejezésére, ha úgy se az teljesedik ebben az or­szágban ? Ha úgyis csak az történik, a mit az osztrák császár akar, hát akkor küldjék haza a parlamen­tet és uralkodjék az osztrák csá­szár. Legalább nem fog szégyent hozni ránk az a folytonos hazug­ság, hogy itt alkotmányosság van. Ha a nemzet parancsolna, ak­kor a többség akaratának kellene teljesülni az országban. Teljesűl-é? Dehogy, hisz a többség (a parlamenti többség) nem is tud akarni, csak engedel­meskedni tud. Avagy akarja-é a többség is a német vezényszót, s nem akarja-é a magyart? S mégis belenyugszik a német ve­zényszóba, mégis tűri azt. Mert Bécsben igy akarják. Ha Franciaországban, Angliá­ban vagy akármelyik igazán sza- í bad államában a világnak vala­mit akar a nemzet: ugye, hogy az azonnal törvénnyé válik- Nem is lehet máskép. Nálunk a nem­zeti akarat még semmi. Amit a nemzet egyértelműleg akar is, abból se lesz semmi, ha Bécsben nem akarják, S a mi parlamen­tünkben nem az egyik párt aka­rata küzd a másik párt akaratá­val, hanem a nemzet akarata Bécs akaratával. Hiszen amit a füg­getlenségi párt akar, azt akarja, kivánja a kormánypárt is, csak nem tartja a bécsi akarattal szem­ben kivihetőnek. A pártjaink közt nem az a külömbség, hogy az egyik a függetlenséget, a másik ennek az ellenkezőjét akarja, ha­nem az, hogy az egyik kivánja a függetlenség megvalósítását, a másik pedig nem meri ezt meg­tenni. Az egyik Bécs akaratával szemben a nemzet akaratát ki­vánja érvényesíteni, a másik alá­rendeli a nemzet akaratát Bécs akaratának. S azután csaljuk a világot s magunkat avval, hogy mi önálló ország vagyunk. Hát nem jobb volna ennél a a hazug és szégyenletes állapot­nál az egyenes abszolutizmus ? Akkor talán öntudatra ébredne az alvó magyar önérzet, akkor talán megmozdulna ez a nemzet, s nem tűrné tovább, hogy aka­rata és érdeke ellenére idegen akarat és idegen érdekek uralmá­nak igájába legyen hajtva. Most is vérzik testünk és lel­künk az osztrák zsarnokság' csa- pásai alatt, de úgy látszik, ez még kevés, úgy látszik, patakban kell folyni a korbácsütésektől fel­sebzett testünk vérének, hogy végre felébredjen, félj aj dúlj on s védelemre gondoljon a magyar. Hát csak hadd suhogjon az az osztrák korbács ! Hadd szóljon a Gotterhalte és zengjen büszkén a német vezényszó — míg el nem némitja, tuf nem harsogja a ma­gyar nemzet öntudatra ébredésé­nek eget, földet megrázó, zsarnoki önkényt porba döntő hatalmas szózata ! A választók Összeírása. Ifj. Meczner Gyula ur, a képviselőválasztók név­jegyzékét kiigazító .újhelyi küldött­ség elnöke a Zemplénben felelve a múltkori cikkemre, tájékozásul elő­adja, hogy(a választói névjegyzék kiigazítása nem csak ápr. 2. 3, 4. hanem következő napjaira is ki volt tűzve, tehát 2. 3. és 4-én csak a hi­vataloktól beérkezett egy pár jelen­tés lelkiismeretes felülvizsgálata tör­tént meg, s a névjegyzék kiigazítá­sa csak ezután tétetett folyamatba, továbbá, hogy ápr. 4-én azért jött be a terembe csak 10 órakor, mert árvaszéki ülésen volt Pataky főjegy­zővel együtt. Megjegyzi továbbá, hogy nekem a kiigazitásná' a törvény szerint egye­düli jogom, hogy ha választói jogo­sultságom igazolása végett a küldött­ség előtt személyesen megjelenek, meg kell engem hallgatni. Végül előadja, hogy a küldöttség előtt ed­dig senki se jelentkezett. Nagyon sajnálom, hogy ifj. Mecz­ner Gyula ur a törvénynek csak azt az egy paragrafusát citálja. Mert van ám ott egyéb is, pl. a 32. §. azt mondja: :„A kitűzött határnapok a küldöttség által pontosan megtartan- dók. “ Azt pedig ifj. Meczner Gyula is el­ismeri, hogy szombaton nem ült együtt a küldöttség, .tehát ezt a ha­tárnapot nem tartotta meg, és igy nem tartotta meg a törvényt. Hogy csütörtökön és pénteken csinált-é valamit a küldöttség, azt nem tudom, de hogy addigi műkö­désüknek semmi nyomát se lehetett szombaton felfedezni, az bizonyos. Hogy mit ért ifj. Meczner Gyula ur a hivatalokból beérkezett jelen­tések felülvizsgálata alatt, azt nem tudom elképzelni, mert tudtommal azokat nem kell s nem lehet felül­vizsgálni, hanem a kimutatottak ne­veit egyszerűen bevenni betűrend­ben a névjegyzékbe. Hát kiváncsi vagyok, hogy mire nézve, milyen irányban, hogyan vizsgálták ők eze­ket a jelentéseket felül? Én még a felülvizsgálatnak se ta­láltam rajta semmi nyomát. Megjegyzem külötnben, hogy szom­baton tudtommal nincs árvaszéki ülés mert árvaszéki ülések napja hétfő, — s annál kevésbbé lehetett ülés, mert úgy a polgármester, mint Pataky fő­jegyző a hivatalos szobájában dolgo­zott, s ott beszéltem is velük, tehát egyik se volt árvaszéki ülésen. 'De délután már semmi esetre se volt árvaszéki ülés, s mégis délután se ült együtt a küldöttség. Hogy nem jelentkezett senki, azt elhiszem, mert nem volt ki előtt je­lentkezni, — de tény pl., hogy ta­lálkoztunk szombaton Dr. Révész Bó­doggal, aki jelentkezni ment, de nem találván együtt a küldöttséget, visz- szafordult. Pénteken és csütörtökön együtt ült-é a bizottság, nem tudom. De hogy akkor a polgárság legnagyobb része a vásár miatt nem is jelent­kezhetett, az tény. Nagy hiba ilyen határnapot ép |vásár idejére tűzni, még nagyobb be nem tartani. Adám Antal ifj. Meczner ur szerint csak a leiró tévedéséből lett értelmi­ségi jogon bevéve. Tévedés, — mert a küldöttségi tagok is aláírták azt a lisztát, az. eredeti összeállításban is igy van, tehát nem a leiró a hi­bás, hanem a küldöttség. S annál hibásabb, mert Adám Antalnak egy­általában nincs szavazati joga, mert nem kap a betegpónztártól 1000 an- nálkevésbbé 1400 korona fizetést, — tehát itt egy urnák igazságtalanul adtak szavazati jogot. Hogy az az ur véletlenül kormánypárti, azt itt nem emlegettem. — Hogy Kovalcsik Jánosnak s a többi 70 kihagyott ipa­rosnak van-é szavazati joga, az vitás kérdés, amiben mindenesetre kikér­jük a kúria döntését. Szerintem van. Ifj. Meczner Gyula ur azt Írja, hogy az íett volna tisztességes eljárás, hogy ha ón először a küldöttségnek jelentettem volna a kifogásaimat. Hát a tisztességről külömbözők a felfogások. Szerintem pl. az a tisz­tességes eljárás, ha az ember meg­tartja a törvényt, s teljesiti a köte­lességét, és mástól is követeli a tör­vény betartását. Hogy miért nem közöltem előbb a kifogásaimat a küldöttséggel? Hiszen maga ifj. Meczner ur mondja, hogy ehhez nincs jogom, mert jogom tisz­tán a magam választói jogának iga­zolásához van. En pedig nem aka­rok olyat tenni, amihez jogom nincs mert az az elvem, hogy mindenki csak az őt megillető jogokat gyako­rolja, de egyúttal teljesítse a köte 1 ességeit is. Búza Barna pár szó a sárospataki szolga- bírósághoz. Engem ugyan nem érdekel nagyban azon hivatal felállítása hanem külö­nösnek találom, hogy még jóformán semmi bizonyos és máris nagy a ve­szekedés. Igazán rá mondható, hogy még meg sem tojt a tyuk, már ishaj- bakapnak azon, hogy ki eszi meg a rántott csibét. Eli jelenvoltam azon bizottmányi gyűlésen, midőn azon ügyben kelt miniszteri intézkedést felolvasták ’s úgy értettem, hogy a községi képvi­selőtestületek lesznek a csatlakozás iránt előbb is raeghallgatandók. Bárha igaz, hogy azon 3 vagy 4 község mely csatolandó lenne a rigó országhoz tartozik de azt hiszem — van annyi fütyölő képessége, hogy egy uj ntnélküli utazást Spatakra — magára vállaljon s fizessen vámot a pataki hidon is mert: Azt már kizártnak kell venni, hogy a vizszabályozási adó és telekkönyvi ügyek azon községeket illetőleg más helyre legyenek áttehetők K.-Hel­Lajjunk 4- oldal.

Next

/
Thumbnails
Contents