Felsőmagyarországi Hírlap, 1903. január-június (6. évfolyam, 2-51. szám)
1903-03-25 / 24. szám
24. szám (2) giink. hogy időveszteség nélkül azon hatalmi tényezőnket állítsuk sorompóba, mely felett feltétlenül rendelkezünk. Éz a mi intelligenciánk összessége s minden polgára. Mert ez idő- szerint ők a fővevői az osztrákok’ ipari és gyári ozikkei- nek, és kereskedőink, mint e gyártmányok^ eladói. Hálózzuk be hazánkat iparpártoló szövetkezetekkel,"hogy végeredmény ként honi iparunk fellendítésére irányidó küzdelmünkbe nemzetünknek összességét belevonhassuk és kinevelhessük az iparpártolás magasztos eszméjének felkarolására. Mert hogy célt érhessünk, alkalmat kell adnunk intelligenciánknak, j hogy közvetlen szemlélődés utján; fokozatosan megismerje azon ipar cikkeinket, melyek versenyképesek. Hogy ß magyar iparos és gyáros ne legyen kénytelen külföldi cégér alá rejteni készítményeit, hogy ke-i lendőséget biztosítson portékájának.; Hogy bevonhassunk küzdelmünkbe minden, városban, avagy nagyobb | községben mentül több hazafias ke- j reskedőt is. V. Erős meggyőztőifésem, hogy ipa-1 rank felkarolására* egyedül egyes iparcikkekre kiterjedő olynemü kiállítások' rendezése fejelhet meg, melyekben az illető városban, községben időközönként közkélendőségü külföldi iparcikkek mellett saját Versenyképes áruink lennének'kiállítva!'1 Hogy bárki azok árát és minőségét közvetlen, szemlélődés alapján ösz- szehasonlithassa. Tiz-lniz szezonszerü kalap, napernyői nyakkendő, stb. általában a legnélkülözhetetlenebb ruházati és közhasználati cikk egy-egy vidéki városka, helység közönségének igényeit kielégítheti és bármely helységben is feltalálható teremben, né-1 hány" asztalon, szekrényben elfér, j közszemlére kitehető. Es azért tulajdonítok ilynemű kisebb részleges,- ha kall hétról-hétre j más-más czlkkekre kiterjedő összehasonlító helyikíállitások rendezésének honi iparunkra főfontosságot, mert a nagyszabású kiállításokon annyit látunk, hogy végeredményében azoknak a nagy közönségre gya- i korolt összbenyomása nem égyébb szemet lelket gyönyörködtető látva nyosságnál« Es mert nem ismerjük j iparunkat s a nagyobb szabású kiál- litásokon összehasonlítást nem tehetvén a külföldi czikkekkel, hűségesen megvásároljuk a legelső kereskedés- j ben található osztrák gyártmányok : közül azokat is. melyek hazánkban máris megfelelő árban és talán jobb minőségben is gyártatnak vagy gyár-j tatnának, ha nein az idegent, hanem ! sajátunkat ismernők és vennők meg. Bárki beláthatja, hogy az iparpártolás országos szervezése révén évenként, néhány százalékot ama külföldről beözönlő árukból kiszorítva, csupán idő kérdésévé válik, mikor érhetnék el azt, hogy amit hazánkban gyártani lehet, azt elő is állítsuk. Hazai kereskedőink feladatát ké-| pezné - egy-egy árucsoportból azon! külföldi divatos árumintát kijelölni s készletükből — az összehasonlító kiállítás tartamára közszemlére kitétel I végett átengedni, — melyeknek hazai forgalmunkból kiküszöbölése'már is elérhetőnek látszik. Az iparpártoló szövetkezetek or- j szágos központjának pedig felada- tát képezné, kijelölni azon hazai iparosokat és gyárosokat, kiknek gyárt- J mányai az illető külföldiekkel versenyképesek, összeállítani a megfe-1 lelő hazai áru mintacsoportot, s il- j letve megküldeni azt a z illető helyi iparpártoló szövetkezetnek. Az ilyen áru minta csoport bizonyos körutat tehetne az országban szövetkezettől szövetkezetig s végre] ugyancsak az 0. I. P. Sz. révén jut- ] hatna a gyároshoz, iparoshoz vissza. Az áru mintacsoport úti programra J jának megállapítását azért kellene az O. I. P. $z-nek kijelölni, mert a helyi í. TVSz.-ek jelentései alapján csak j is a központ Ítélhetné meg, mely vi | dék igényeinek felel meg az illető FELSOMAGYARORSZÁGI HÍRLAP csoport alak és - minőség tekintetében. A helyi I. P. iSz.-n.ek tehát az ösz- szehasonlitó kiállítás rendezése, a külföldi és hazai minta áru kollekicó gondozása, továbbítása a kijelölt társ- Szövetkezethez. képezné feladatát és főleg, hogy erkölcsi súlyánál fogva kieszközölje azt, hogy tagjai a versenyképes hazai áruezíkknek kelendőségét biztosítsák, s a helybeli kereskedők valamelyikénél raktáron tartását megkövetelje. Továbbá, hogy őrködjék a felett, hogy a már saját iparosaink, gyárosaink ezégére alatt bevezetett czikk helyett no csempésztessék ugyan ezen ezégér alatt külföldi gyártmány j a raktárába. Az országos iparpártoló egyesn- j letek kö/.ponti szerve (0. 1. P. Sz.) az Országos iparegyesület, a Magyar | gyárosok országos szövetsége, a Ma-1 gyár kereskedelmi múzeummal, aj kereskedelmi és iparkamarákkal szó-1 ros viszonyba lépve, a helyi iparpár-1 toló szövetkezetek révén kétségtelenül óriási eredményt lenne képes | elérni. Kétségét sem szenvedhet, hogy | kormányunk a fentebb vázolt, avagy j hasonló általános iparpártolást tőle telhetőleg pártolná. Főczel, hogy kereskedőink raktáraiból a külföldi áruk fokozatosan saját készítményeink által kiszori-j Hassanak, hogy millióinkat saját ipa-j rostunknak, gyárosainknak juttassuk, i hogy -pénzünket saját munkásaink ezreinek megélhet isé.re fordítsuk, hogy iparuhk ott is. fellendüljön, a hol a földműves ma néhány hayi keresményéből kénytelen egész éven át tengődni, a helyett, hogy mikor a mezőgazdaság nem nyújt keresetet. a gyárakban keresnetné meg kenyerét. ’ , követelte. Hiszen akkor se volt kü- lömb ember Molnár János, mint most, Azt látjuk mi ebből, hogy Zem- plénmegyében csak akkor szolgáltatnak valaki ellenében igazságot, ha az illetőre megharagszik valamiért a hatalom. Addig nem bántják;. Molnár#János uram pedig megtanulhatja, hogy éz a sorsa annaR, aki a kortes hatalom vak eszközévé szegődik. Amig tényleg vak eszköz, addig hiába panaszkodnak ellene, nem történik baja, — de mihelyt valamiben a hatalom ellen mer tenni, rögtön észreveszik a régi és uj bűneit, s ősi zempléni szokás szerint kit/ kérik a nyakát. Örülünk a vizsgálatnak, mert hisz- szük, hogy végre kideríti az igazságot, s ha vannak bűnök, azokat megbüntetik, —- s örülünk, mert a kormánypárt minden vak eszköze megtanulhatja belőle, hogy milyen hálátlan ez a foglalkozás, s hogy csak addig nem büntetik a bűneit, mig szükségük van rá, — de mikor már kihasználják, s többé nem vehetik hasznát, akkor eldobják, mint azt a bizonyos kifacsart citromot, - vagy a mórt, aki megtette a kötelességét. Hát tessék csak csak lelkesen szolgálni s engedelmeskedni a mindenható klikknek! A MEGYE ES A VAROS. Fegyelmi eljárás és vizsgálat Molnár János spataki biró ellen. Mint Sárospatakról Írják, Dákus Gyula alispán, Molnár főbíró üllőn a fegyelmi eljárást elrendelte. E hó 18-a óta Barthos József főszolgabíró és dr. Kiss Géza pénzügyi segéd- litkár a városi'pénzkezelést es ház tartást a legnagyobb r- szletességgel vizsgálják, ami hihetőleg hetekig elfog tartani. Sokan örülnek ennek, mert Molnár főbíró nem épen kifogástalan uralmának végét látják benne. Csak az a különös, hogy ezt már régebben meg nem tette a ma ga iniciativájából a főszolgabíró. — Nemcsak Molnár János, de a képviselőtestület dolgai is vizsgálat tárgyát képezik. A magunk részéről csak helyeselni tudjuk, ha a legszigorúbb vizsgálatot folytatják ebben a dologban. Derüljön ki minden bűn, s bűnhődjék mindenki, aki hibás. De nem hallgathatunk el egy nagyon is közolfokvő megjegyzést Tudvalevő, hogy 4—5 évvel ezelőtt Sárospataknak úgyszólván egész intelligenciája, és képviselőtestülete, élén Ballagi Gézával a legelkesere- dettebb küzdelmet folytatta Molnár főbíró ellen. ±x súlyos vádak egész özönével léptek fel ellene, jártak de- putációba -főispánhoz, miniszterbe*, — s minden eredmény nélkül — A hatalom pártolta Molnárt, a kitűnő kortest és nem engedte bántani. Most változott a világ sorja: a a patakiak gyönyörűen öss/.ebókül- tek Molnár Jánossal, Ballagi — aki nemrég a legsúlyosabb becsületsértésekkel illette — puszipajtása lett (érdekes adalék korunk erkölcstanához,) — ellenben a megyei hatalom haragszik rá, mert egy két kérdésében makacskodik s nem akar engedelmeskedni. Tehát most a megyei kormányzat indítja a fegyelmi eljárásokat ellene, s a város intelligenciája védelmezi elkeseredetten. Hát ez a furcsa. Nem azt hibáztatjuk, hogy most megindították a fegyelmit, — ez nagyon helyes. De az a hiba, hogy inért nem indították meg évekéi ezelőtt, mikor a város x A város jogügyi bizottsága pénteken d. u. Kossuth János elnöklete alatt ülést tartott. Kemény Jenőt a hirdetési vállalatra vonatkozó szerződés alól felmenteni javasolja. A hirdetési bódékat elviheti, a táblák a városéi maradnak. As árvapénztári kölcsönöknél kimondták, hogy a kötvényekre nem javasolják a közjegyzői formát, hanem csak az aláirás közjegyzői hitelesítését. Nagyobb vita volt a villamossági iariuldt kérvénye felett. A társaságnak Van 180,oüO korona adóssága. A várostól pedig kap évenkint a világításért 10,000 koronát. Azért azt kéri, hogy; a várős vállaljon már most ennek a 10,000 koronának a fizetésére 50 évre feltétlen kötelezettséget, hogy 'ehhek alapján ők kölcsönt vehessenek fel, amely evvel a 1Q..000 koronával volna törlesztendő, s evvel a kölcsönnel rendelhessék az adósságukat. jFedezetül lekötik egész berendezésükee. Dr. Rosenthal SándÖÍ ilyen teher elvállalása ellenében nem lát semmi biztosítékot s azért •!utasítani javasolja a köreimet. Dr. Busa Barna szerint mégis meg kellene előbb szákértőileg becsültetni a társaság vagyonát, hogy minden eshetőség mellett is fedezi-ó az teljesen a város által elvállalt kötelezettséget, s akkor határozni. Dr, Erényi Manó, Pekáry Gyula s mások hozzászólása után a többség Busa indítványát fogadta el. X A városi regálékezelés ellenői- zésével Görgey Gyula tállyai lakost. Egey Szilárd tarczaii vinczelérképez- d< i igazgatót és Nenithy József gazdasági egyl. alelnököt bízta meg a földniivelésügyi miniszter. X Az „Eperjesi Lapok“-nak a város minapi közgyűlésén is tárgyalt ama hire, hogy az ottani vizmizériák miatt a bábaképző tanfolyamot itt Ujhelyben akarják felállítani és hogy közös hadseregbeli két zászlóalj katonaságot Eperjesről elhelyezni szándékoznak, — amint erről a pmester lletékes, forrásból értesült, — minden alapot nélkülöz. X Sátoraljaújhely város kéviselötes- tülete tegnap, mározius 24-én d. u. | rendkívüli gyűlést tartott, melyről legközelebb részletesen referálunk. Most csak annyit kiváltunk jelezni, j hogy a közgyűlés egyhangúlag elfo- | gadta dr. Busa Barnának a közigazg. [ szakbizottság által pártolt indítványát a- pataki szolgabiróság lótesitó- ! sével szemben és a Hegyalja több községének az . újhelyi járáshoz való ! csatolása érdekében. Egyedül idb. Szerda, márcz. 25. .. ■■■ ■■■ ............... ■ . > ----li—rr---------------Meczner Gyula jelentette ki, hogy ő e kérdés tárgyalásában részt venni nem kíván, de ha az indítvány elfő- gadják, fellebezni fog, s elhagyta a termet. \Erdekes, hogy amikor Németiig Bertalan egyik előbbi közgyűlésen h^s-onló kijelentést tett, éppen id. Meczner ur volt oly szives meg- jegyeínL hogy* ez nem tartozik a gyütésYeC S most ő maga esett abba a »hibába“, sőt kívánta, hogy feleb- bezését nyomban jegyzőkönyvbe vegyék) X Uj hivatalos órák a városházánál Jeleztük már röviden, hogy Székely Elek polgármester előterjesztésére a képviselőtestület hozzájárult ahhoz, hogy a városnál a hivatalos órák próbaképen reggeli 8 órától délután 2 óráig tartassanak. A polgármester a hivatalos órák megváltoztatására vonatkozó rendeletét most adta ki a hivatalszemólyzetnek. A rendelet szerint 1903. évi április hó 1-étől, reggeli 8 órától délután 2 óráig tartanak hivatalos órát és ünnep- és vasárnap a hivatalok általában zárva lesznek. A jogkereső közönrag érdekében azonban gondoskodott a polgármester arról, hogy gyors elintézést igénylő esetekben fennakadás ne legyen, E végből április 1-étől heti biztosok lesznek, akik a hivatalban reggel 8 órától déli 12 óráig és délután 2 órától 5 óráig fognak tartózkodni. A biztosok hivatali állásuk sorrendjében teljesítik heti-biztosi teendőiket. SZÍNHÁZ. Nagyszerű ember ez a Komjáthy. Egyszer fogja magát és harmadfél hónapig felénk se néz. Azután neki kezd, s két héten egymásután jön játszani. Most úgy látszik, jó kedvében volt és igy jutottunk hozzá, hogy a mait héten három drámai, ezen a héten pedig két operett előadást kaptunk. Még pedig mind a kettőt meglepetéssel: a múlt hétfőn tudtuk meg, hogy szerdán este jönnek. Azután pénteken elmentek, s vasárnap este újra megjelenik a kikeletet hirdető fecske, Dobó Sándor, jelentve, hogy hétfőn újra jönnek két hajlott kora operettel. így jutunk hozzá, hogy egy csomóban négy előadásról is referálhatunk. Szerdán, márcz. 18-án: Monna Vanna. Nem tehetek róla, de kimondom, ha még úgy lesajnálnak is, hogy nekem nem tetszik valami nagyon Monna Vanna. Igen közepes értékű darabnak tartom, amely nem komoly drámai értékével, hanem szokatlan- ságával, szertelenzégeivel, hihetetlen túlzásaival tud nem is igazi tetszést, csak feltűnést, és izgalmat kelteni. Nem annyira extravagáns, mint Maeterlinck előbbi dolgai,, amelyek csekély értéküket az idegek borzon- gatásável igyekeznek pótolni, (pl, egy darabjában tiz vak ember játszik, akiket kint hagynak a vezetőik egy erdőben) — de szelídített- kiadásban ugyanaz a zsáner. Monna Vanna önfeláldozása hatal mas gondolat, — a sátorbeli jelenet nagyszerű lélektani probléma, de a darab befejezése Bisson-fóle bohózatba való. Vanna alakja jól van kidolgozva, de Guidó, aki olasz férfi létére, mikor a feleségét egy idegen férfihoz viszik éjszakázni, s mikor avval az idegennel együtt jön vissza; — ahelyett, hogy szúrna, vágna, harapna, csak szaval és szaval oldalakon keresztül : egyenesen nevetséges. És különösen Prinzivalle is, aki rettentő nagy hős, s a végén csúfosan leszokik a flórenciek elől (az igaz: miért hívják ebben a darabban Firenzét német nyelven ?) az asszony segítségével az ostromolt Pisába. Még legélethivebb, legelhihetőhb alak a Guidó apja, meg Frivulzió, akinek a jellemzése egy hatalmas történeti értekezés egyúttal az olasz városok nagyságáról. Csak igy emel-
