Felsőmagyarországi Hírlap, 1903. január-június (6. évfolyam, 2-51. szám)
1903-03-25 / 24. szám
24. szám (3) FELSOMAGYARORSZAGI HÍRLAP Szerda, márcz. 25. kedhettek olyan káprázatosán azok a városok, ha a polgáraikban meg volt ez a fanatikus hazaszeretet, amely előtt semmi sem létezik, csak a város nagysága, ezért képes ölni, képes csalni, cselt szőni, és képes meghalni jajszó nélkül. Ideálisan tökéletes előadásnak kell lenni annak, amely Monna Vannát elfogadhatóvá tudja tenni. Az újhelyi előadás nem volt ilyen. Nagyon szép tehetséggel, jól játszottak a főszereplők, de ki tehet róla, ha ezekhez a szerepekhez még a legfényesebb tehetség is kevés. Például a sátorbeli nagy jelenetet, amely a darab fénypontja, csak úgy lehet elfogadni, ha abban tisztán érzi az ember a változást, amely a férfi és nő lelkén átmegy. Prinzi- valle vad érzéki vágyódása, Vanna szelíd, nemes lényének hatása alatt átmegy ideális imádásba, — Vanna gyűlölete és megvetése, Prinzivalle lángoló szerelmétől szerelemmé változik. Ezt nem éreztük. Egyforma hangon, egyforma szépen szavalt Kom- játhyné is, Odry is elejétől végig. — Igen, még Odry is szavalt, aki nem , szokott máskor! Pedig sehogyse hiszem el neki, hogy ne lett volna már szép asszonnyal légyottja. Ott is szavalni szokott? Ha az életben nem szaval, hanem suttog ilyenkor, mért szaval a színpadon ? Külömben gyönyörű Prinzivalle volt. — Erze- lemváltozást, átmenetet nem éreztünk. — Jobb volt Komjáthyné a 3- ik felvonásban, a szenvedély heves kitörésében. Komjáthy túl elegáns volt, s nem eléggé szenvedélyes. Orjöngeni kell ebben a szerepben, nem szónokolni. Egyes szenvedélyesebb kitörései nagyon jók voltak, s igen jól nézett ki. Vágó a komoly, derűs filozófust, a Guidó apját híven, őszintén, minden hamis páthosz nélkül adta. Az ő alakítása volt a legigazabb. Bartha is igen jól csinálta az Odryval való jelenetét. Ez a jelenet volt legsike- kerültebb egész este. Csütörtök: Péntek este s Don Pietrá Caruso. Szomori Dezső hangulatos életképe s Róberté Bracco megrázóan komor és reális színekkel festett hatalmas drámája igen jó előadásban, szép közönség előtt került színre. Remekelt mind a kettőben, de különösen Pietro Caruso címszerepében Vágó, — nagyon jól, élethűen játszott Takács Mariska, Székelynél Odry, Czob r, Szőke mind kivették a részüket a sikerből. * Péntek: Doktor úr. Nagyon jó darab ez a Molnár Ferenc bohózata. Van benne temérdek túlzás, hihetetlenség, de van sok megfontolásra méltó komoly figyelmeztetés is, s van temérdek komikus Helyzet, kacagtató ötlet. Nevettünk rengeteg sokat, — s ha egy bohózaton sokat lehet nevetni, az jó bohózat, — mert ezeknél a nevetés a siker mértéke. S a legértékesebb benne, hogy bár Bisson-stilű darab, mégis sokban különbözik ettől a zsánertől, s ügyesen persziflálja a pesti specialitásokat. Egészen jó előadás volt. Legjobban játszott Nagy Gyula. Pompásan adta az elzüllütt betörőt, — diszkrét, túlzás nélküli jellemzéssel, kacagtató humorral. Igen kedvesen, remekül játszott Takács Mariska is. Nagyszerűen fejlődik a tehetsége, egyre jobban felhágy minden modorossággal, s egészen természetes., eredeti lesz. Szép is volt nagyon. Édesen pajkos bakfis volt Berlányi Vanda. Hogy az ő játéka mindig a legigazibb, a legtermészetesebb, az affektáltságnak s iskolás sablonosságnak minden disz- szonanciája nélkül, azt már rég megszoktuk. Mulatságos volt Székelyné. Vágó szinte természetes akart lenni, mint mindig, de most mintha helyte- telen alaptónust választott volna. Odry, Bartha, meg a többiek is jól játszottak, * Hétfő : Angot a Kofák leánya. Nagyapáink kedves operettjét ke- gyeJetes érzessél néztük végig. Megtanultuk belőle, hogy a zenéjük igen szép, de egyebekben már csak visz- szakivánkozunk Lottihoz és Bob herceghez. Rettenetes naivságok ezek az egy kaptafára menő régi operettek, a miken a múlt nemzedék mulatott. Bejön két ember s beszél tiz szót prózában, aztán meggondolják s beszélnek tovább énekelve, aztán bejön a kar s az is énekel, hol egyik énekel, hol a másik, aztán sétálnak, fejlődnek, mint a katonai gyakorlatokon, — és ez mind szörnyű komikus látvány annak, a ki már máshoz van szokva. Legtöbbet ért az egészbenKomlóssy Emma bámulatosan szép hangja. Szép is volt azonfelül, s a mennyire a szerep banálitása engedte, jól is játszott, pl. a 3-ik felvonásban igen kedves volt. Tárnái Leona elegánsan I nézett ki s jól játszott. Nagy Gyula Makray, Székely sok jóízű nevetést fakasztottak, Békefi szépen énekelt, de általában nem igen melegedett fel a közönség. * Kedden Gasparone-1 adták, Aradi Arankával. Jövő számunkban szólunk róla. HÍREK. Barátság a XX. században. — Ez nem mese. — Egy előkelő,, vidéki város elöljárója, gondolatokba mélyedten járkál hivatalos helyiségében. A hivatallal járó gondok sok kellemetlen órát szereznek, nem csoda tehát, ha oly hangulatban van, amely rózsásnak semmiképen sem mondható. A természet rendje az, hogy a borúra derű következzék. A változatosság jótékony hatással van a hivatalnoki száraz kedélyre és örömmel kap oly gondolatokon, amelyek elűzik a borús jelent és derűs jövőt ígérnek. — Az elöljáró úr arczárói eltűnik a ború. Odalép a villanyos csengőhöz és megnyomja. Belép János a hivatalszolga. Az elöljáró úr nem hivatalos hangon szól: „János, legyen olyan jó, menjen a sarok üzletbe. — Hozzon nehány üveg Törleyt. Ne felejts« el a számlát is elhozni. — Holnap egy régi jó barátomhoz, a szomszédban lakó kath. paphoz megyek. Beiktatása lesz. — Nagy ebédet ad. — Azt hiszem, nem fog megharagudni, ha meglepem. * Az ebéd leírásával, az elmondott szívből eredő felköszöntőkkel nem foglalkozom. — Annyit azonban tudok, hogy a pezsgő felbontásakor öröm dagasztotta a boldog házigazda kebelét, mert ime az ő kedves jó barátja, mily figyelmes volt irányában. Valóban szeretetreméltó ember aki megérdemli szivének legőszintébb rokonszenvét. — A pezsgő jó volt, elfogyott . . . * * Az ebédnek vége volt. — Kitűnő hangulat. — Remek érzetek. — Vendégek és házigazda úsznak a boldogságban . . . (Nagy baj azonban, hogy semmi sem tarthat örökké.) A kocsik előállanak. Az rlőljáró úr, tekintettel a holnap sürgős elfoglaltságára, haza indul . . . Búcsúzik a páratlan szívességü házigazdától. — Mielőtt azonban kocsira ülne, zsebébe nyúl, kivesz onnan egy papírdarabot, átadja a főtisztelendő úrnak és így szól: Kedves atyuskám, nesze a pezsgő számla. Fizesd ki . . .'S a kocsi elrobogott . . . Veridicus. — Kitüntetés. A király Dauscher Miklós kir. kulturfőmérnök részére, a vízügyi műszaki szolgálat terén szerzett érdemei elismeréséül a koronás arany érdemkeresztet adományozta. — Halálozás. Constantin Ottó nyug. királyi udvari tiszttartó, törvényhatósági bizotts. tag. 67 éves korában i elhalt Tolcsván márczius 23-án. Halála mindenütt, ahol ismerték, igaz részvétet kelt. Jobblétre költözése egy derék hazafias psaládra borított gyászt, melynek egyik tagja, Con- statin Géza, pártunknak jeles és buzgó hive, ki iránt nagy veszteségé ben általános részvét nyilvánul. A család a köv. gyászjelentést adta ki: Özv. Constantin Ottóné szül. Adriányi Irma, gyermekei: Géza, neje szül. Constantin Mathilde, gyermekei Felicitas, Iris, Gabriella, Cornélia és férje Bodenlosz Victor cs. és kir. főhadnagy, Kamilla és férje Roller Ferenci cs. és kir. főhadnagy megtört szívvel jelentik a felejthetetlen legjobb férjnek, apának, nagyapának és apósnak fogarassi Constantin Ottó ny. cs. és kir. udvari tisztartónak, Zem- plénvármegye törv. biz. tagjának élete 67,, boldog házasságának 38. évében 1903. évi márcz. hó 23-án reggel 8 órakor a haldoklók szentségének ájtatos felvétele után történt halálát. A megboldogult hült tetemei 1903. évi márcz. hó 25-én d. e. 10 órakor fognak a gör. keth. egyház szertatása, szerint az örök feltámadás reményében nyugalomra helyeztetni. Tolcsva, 1903. ruárczis 23-án. Áldás és béke drága porai felett. — A r. kath. egyházmegyéből, a Sá- rospataky Károly halálával megüresedett jankóczi plébániai javadalmat Matuscsák János, varannói segéd lelkész nyerte el, mig az ő helyére /nbik Józsf küldetett. — Szerkesztő-változás. A Sárospatakon megjelenő Zemplénmegye (eze lőtt „Sárospatak“) cimü heti-lap szerkesztését Kun Dániel vette át. — Korai halál. Rotsinszky Miklós, homonnai kir. aljárásbiró, ki tehetségével és szorgalmával övéit, biró társait s feljebbvalóit a legszebb reményekre jogosította, f. évi márcz. hó 17-én reggeli 6 órakor, élete 27- ik évében rövid 3 napi szenvedés után meghalt Hornonnán. — Népgyülés lesz a katonai javaslatok ellen Szerencsen, Mádon és Tokajban április hó 5-én, vasárnap, még pedig délelőtt az istenitisztelet után. A gyorsvonaton Szerencsre érkező független és negyvennyolcas képviselők elé kimegy a nép a két dalárda vezetése alatt; bevárja az érkező küldöttséget. Azután a „Magyar Király“ vendéglő erkélyéről a képviselők beszélnek. Üdvözli őket az asztaltársaság elnöke. Határozattá emelik a nép kivánatát. Azután rövid társasebédet fogyasztanak el a Magyar Királyban. Háromnegyed 3- kor a Bodrog-Keresztur-felé menő vonaton Tokajba mennek az országos képviselők. Ott is népgyűlést tartanak. Végeztével rövid tarsasva- csora. Azután az országos képviselők a fővárosba visszatérnek. — Azért felhívjuk a választókerület önálló választó polgárait és a szomszédos választókerületek választóit, jelenjenek meg, szivök és eszük sugallata szerint ezen ünnepélyes népgyűlésen. Mentsenek belőle bátorságot az élet nehéz küzdelmeinek legyőzésére; bátorságot az igazi házafiui érzelmek megőrzésére; bátorságot a nemzet és haza tántotithatatlan szerete téré. Mert a magyar nép megérdemli hogy ügyét az egész ország szivén viselje. Nem a rendzavarás, nem az igazságtalanság terjesztése miatt gyűlünk mi össze, hanem azon terhek elviselhetetlen volta miatt feljajdulva hangot akarunk adni polgári jogaink és megélhetésünk biztosítása érdekében. Nem politika hoz össze minket, hanem azon természeti jng, melyet az állat is megkövetel, midőn a tavasz előhozza élelmét, megélhetését, a levegőt, füvet, < izet, szabad eget és a föld áldását és örömét. Hisz a vándor madarak nem kérdik, szabad-e nekik szülőföldükön boldogul élniök, — eljönnek, élnek. Mi| kik e földön hazát és nemzetet bírunk, kalitkába zárt madarakként lézengeni, senyvedni volnánk kénytelenek? Ezt nem kivánja tőlünk az Isten. Az ő nevében gyűlünk össze április óikén. Jelenjék meg minden értelmes polgár. — A helybeli főgymnásium ifjúsága a rósz időjárás miatt márcz. 15-éről elhalasztott ünnepélyt ma délelőtt tartotta meg Borsiban, Rákóczi Fe- rencz szülőháza előtt. — A „sátoraljaújhelyi kerosk. társulat“ évi közgyűlését folyó hó 29. (vasárnap) d. u. 3 órakor a városháza nagytermében fogja megtartani mely gyűlésre a társulat összes tagjai raeghivatnak. Tárgysorozat: 1. Elnöki jelentés a 1902. évről. 2. A tisztikar és választmány lemondása. 3. Elnök, alelnök és 12 választmányi tag választása. 4. Az 1902. évi számadások megvizsgálása. 5. 1903. évi költségvetés tárgyalása. 6. Előra bejelentett indítványok tárgyalása. 7. A jegyzőkönyv hitelesítésre 2 tag. választása. — Elégett bútorszállitó kocsi. Héricz Márton szolgabirónak bútorát, mivel a főispán őt innen Sztropkóra helyezte át, Stark Mihály butorszál- litó fuvarozta el Sztropkóra. Útközben Stark és emberei megháltak a Kincses-pusztán, de nem tértek be valamely alkalmas állásba, hanem — talán takarékosságból — a szabadban maradtak a butorkocsival és égő fáklya mellett őrizték, jobban mondva — aludtak. D« a fáklyák lángjától a kocsi meggyűlt és mert az ébredés késő volt — elégett minden benne lévő bútorral egyetemben. Stark Mihály üzletvezetője a Sole Adolf-féle bútorszállitó czégnek és igy Héricz Mártont veszteség nem érheti. — Helynevek a levólboritékon. A belügyminiszter körrendeletben hívta fel a törvényhatósági hivatalokat, hogy az egymással való levelezéseknél a levélboritékon a városok és községek nevét minden ragozás nélkül írják ki. így például nem Budapesten-t, csak egyszerűen Budapestet kel írni s nem azt kell Írni Kolozsvárit, hanem egyszerűen Kolozsvár. Jó lesz figyelembe venni ezt a nagy közönségnek is miután ha ismert nagyobb városoknál a ragozott helységnév nem is ad félre értésre okot, de kévésbbé ismert községeknél már könnyen megtévesztheti a póstát. — Ügyvédi irodában jelenleg is működő ügyvéd-segéd, kinek szép Írása van és irodai teendőkben jártas, VI gymnasiumot végzett, jövő hó lótól hasonló állást keres. Dr. Székely Albert ügyvéd úi felvilágosítást adhat. — Mindenki tudja, hogy a Maut- ner-féle impregnál takarmányrépa- mag a legnagyobb termést adja, hogy konyhakerti magvaiból a legjobb főzelék és zöldség terem, és hogy virágmagvaiból fakad a leg- siebb virág. Szóval a Mauthner-féle magvak a legjobbak, készletei a legnagyobbak és árai igen olcsók, — A magyar társadalmat mindig a nehéz idők szokták összetömöriteni. Ha máskor ezerféle van is szétforgácsolva, mikor szükség van a nemzeti védekezésre lehullanak a válaszfalak a pártok és felekez«tek közt és siet minden hazafias magyar lélek a nemzeti ügy védelmére. Most s az anyagi pusztulás és nemzeti jogaink ellen intézett kíméletlen támadások tömörítik össze a nemzet sorait. Egy érzés hajtja át ma már újra a magyar társadalmat. Az a tudat hogy a tespedósnek, közönynek véget kell vetni, hogy védekeznünk sell, és minden alkotmányos eszközt meg kell ragadnunk arra a célra, hogy a nemzeti pusztulásból kisza- duljunk. Az egész országra kiható ezen nagy nemzeti harcban a sajtó- orgamunok közt ma az első zászlóvivő a „Magyarország“. Ez az újság ébreszti és rázza fel napról-napra közönyéből a nemzetet és munkájának hatása már is meglátszik : reménység, öntudat száll a lelkekbe és az a bizalom, hogy egy 19 milliónyi nemzet igazságos ügyének elvégre győzni kell! De szükséges, hogy a magyar társadalom tömörül«