Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Sátoraljaújhely, 1939

22 járó már nincs meg, a mai Hősiemlék mellett vezetett be azon a lép­csőn, amelyik a pincéből íelvezető útra torkollik. Hermann és Gascb eoerjesi vállalkozók hozták tető alá az épületet. 1893. tavaszán felhúz­ták a falakat, utat törtek a régi épületbe, s a szükségnek megfelelő vál­tozásokat elvégezték benne, de mindent olyan felületes munkával, hogy csak két év múlva vette át tőlük az épületet az államépítészeti hivatal. Az önérdekhajhászat és lelkiismeretlenség tetőgerendákat, lécezést, cserépsorokat hagyott ki, agyagtapasztást mellőzött; üröm az 1803. ok­tóber l-г nagy örömben, mert akkor volt az új épületben az első Vem Sancte; tömj énáldozat, Himnusz, Szózat 5 piarista, 9 világi tanár, 281 diák, szülők és barátok leikéből. Azután beiárták az épületet, 4 tan­termét az emeleten és a földszintre került 2 tantermét meg az iroda, tanáriszoba s könyvtár helyiségeit. Ez a mai épülettömb déli, Vörös- marty-utcai szárnya, leszámítva a Justus-utcához legközelebbi 5 és a Deák-utcához legközelebbi 3 ablakos részt, melyről később lesz szó. Már akkor hiányolták a modern rajztermet, mert a meglevő a régi épület két osztályterméből létesült. 10. Az iskola mellett az Istenházáról sem feledkeztünk meg. Justus József egri kanonok 500, Trautwein János piarista 200, gr. Wallis Gyu- láné 100, Dolozs Elek bábos gyűjtéséből 100, a Vallásalap 300 frt-os adományából s egyéb apró összegekből 8 változatú új orgonát építet­tünk be 1400 frt értékben. Rendes külsőt kapott a templom is. Elfalaz­tuk a templomi két kriptát; fekete cementlap mutatja helyüket. Elfa­laztuk az udvar déli oldaláról a szentélybe nyíló kriptát is; ebben 30 fülkét találtunk. 17 névtelen mellett Sivulszky József, Hyrop László, Nagy Vince, Tomeczky Imre, Szmicz László, gr. Szapáry Imre, br. Gaiz- ler Józsa, br. Gaizler Józsefné, Kossuth, Vékeiné, Ruff József pihen. Ennek a kriptának helyét a templom falára épített kereszt jelzi. 1893- ban a torony újabb gondot okozott, de megjavítva befogadta a régi iskola lebontott tornyának primuszharangját is. A következő évben megépült a csatorna s a járda, 1896-ban pedig Ambrózy Nándor öt­letéből s gr. Wallis Gyuláné jóvoltából a vaskapú s kerítés is. Külön­ben gr. Wallisné és Ambrózy Nándor neve más vonatkozásban is érté­kes nekünk. 1893-ban az elemi kínosan kellemetlen órákat szerzett nekünk. A kis nebulókat a Róm. Kát. Iskolaszék új iskolába vitte. Az iskola üresen maradt. Semmi baj. Ott kezdődik a baj, hogy az Iskola­szék felajánlta a minisztériumnak megvételre a mi tulajdonunkat. A minisztérium jelentette ezt a szokatlan lépést. Az Iskolaszék ügyvédje, Csuka Ödön szerződéses igazunk Írásbeli bizonyítékai alapján levette a kérdést a napirendről. Ekkor más oldalról kavarták fel az elemi iskola­kérdés komplexumát, ezért 1895. július 5-én az igazgató, továbbá Len­gyel Pál plébános. Román János gondnok, Csuka Ödön ügyvéd, Jelenek Adám, bútorkereskedő, valamint a szerződött iskolafentartó Breczen- heim herceg jogutódja, gr. Wallis Gyuláné meghízásából Ambrózy Nándor ügyvéd, most kúriai bíró összeült. Kisült, hogy a szerződés ér­telmében csak az uradalom és rendházunk illetékes, az Iskolaszéknek semmi szava nincs. Az épület a piaristáké elvitathatatlanul, az Iskola­széknek reménye sem lehet arra, hogy 500 frt-ért eladhassa. Az ügyvéd azonban Ígéretet tett, hogy a grófnőtől 300 frt-ot kieszközöl az Iskola­széknek segélyképen. Ekkor meg egy régi kegyúri szerződés helytelen értelmezéséből támasztottak viharokat. Eszerint a grófné jogelődje,

Next

/
Thumbnails
Contents