Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Sátoraljaújhely, 1939

23 Breczenheim herceg 336 írt-os alapítványt létesített az elemi két taní­tójának. Igaz. Azonban 1806. óta az elemi felsőbb fokozata mint príma grammatica, vagy schola elementáris penes gymnasium, vagy csak schola elementáris, tanítójával, Nováky Józseffel, intézetünk első világi tanárával együtt a gimnáziumba olvadt; magával hozta a tanító nem­csak a nebulóit, hanem alapítványos javadalmazását is forma s jog sze­rint. A Helytartótanács 1822. IX. 16/21.225. sz. a. leszögezte a tényt: Nováky állása királyi rendelettel, kegyúri fizetéssel a gimnáziumi igaz­gató hatáskörébe került. Most, hogy a gimnázium mellől a plébánia mellé került az elemi, de még mindig piarista igazgatás és hitelemzés alatt, az 1831-i szerződéses összeg felével, a másik felét is követelték. A grófné megbízottja, Ambrózy Nándor vetett végett a vitának 1896. május 20-án: a gimnázium is, elemi is ezután is megkapja, mint eddig azt, ami jog szerint megilleti. A rendfőnök bejelentette az Iskolaszéknek, hogy sem az elemi igazgatására, sem a hitelemzésre embert adni a jövőben nem bír. Ezután a házfőnök-igazgató lebontotta a sok gondot okozott elemi épületét, de befogadta templomunkba a görögöket. Az ő templomuk alapos javításra szorult; azalatt tanítványunk, Firczák Gyula munkácsi püspök kérésére velünk együtt dicsérték az Istent. A pataki iskolákkal, már nem bírtunk ily egyöntetűen haladni Kazinczy széphalmi ünnep­lésein. A tények nem ismerése elfogultságra, nézeteltérésre vezetett; ezért félreálltunk. 1895-ben megindult az Önképzőkör; a következő év­ben a honfoglalás ezerévét ültük meg a színházban. Emlékfákat is ül­tettünk. Az országos tornaversenyen, rajzkiállításon és tankönyvkiállí­táson 1897. november 18-án kell dicsérő oklevelet érdemeltünk ki. Akkor zárta be Mester István tb. főszolgabíró a Tornacsarnokot a Dianában és szólította fel a miniszter a várost szerződéses kötelezettségének, a tornaterem és játéktér felállításának teljesítésére, mert különben a nyil­vánossági jogot nem adja meg; 1897. V. 13/27525. sz. a. futott be a teljes nyilvánossági jogunk. így érkeztünk el a rend háromszázados fordulójához. Molnár István főispán 1044. sz. a. körlevelet bocsájtott ki ez alkalommal. „A piarista-rend, amelynek működéséhez történelmünk és nem­zeti kultúránk sok mozzanata fűződik, folyó évi dec. hó 7. és 8-án ün­nepli országszerte alapíttatásának 300-ik évfordulóját. Midőn a s.-a.-újhelyi társház ezen ünnepet, folyó évi dec. hó 8-án készül megülni, a hazafias rendet Zemplén vármegye nevében küldött­ség élén óhajtom üdvözölni, hogy ezzel az évszázados emlékünnepen a rend iránt a közönség elismerését kifejezésre juttassam. Szíves tisztelettel kérem ezért föl, hogy folyó évi dec. 8-án, reggel 72 9 órakor, mint küldöttségi tag a vármegyeháza kistermében megje­lenni méltóztassék. Az ünnepély programmja: 1. A küldöttség vezetésem alatt reggel 9 órakor a társház tem­plomában tartandó hálaadó isteni tiszteleten vesz részt. 2. Isteni tisztelet után a rendet a küldöttség élén Zemplén vár­megye nevében a társház nagytermében üdvözlöm. Ezt követőleg: 3. Iskolai ünnepély a főgimnázium rajztermében. Hazafias üdvözlettel: Molnár István S-a-Ujhely, 1897. dec. 3-án. főispán.“

Next

/
Thumbnails
Contents