Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Sátoraljaújhely, 1939
21 biztosíttatik és a város képviselőtestülete megfelelő s legalább 1000 □ métert tevő nyári tornatér átengedése iránt is intézkedni fog. 16. Végül a mennyiben idővel a főgymnasium beszüntettetnék és az épületek eredeti rendeltetésöktől elvonatnának, a város közönsége, mint jogi személy az épületből az akkori viszonyoknak megfelelő értékét azon arányban követelni jogosítva lesz, amely arányban áll ezen 26000 frt az építkezési költségek teljes összegéhez, az ekként nyerendő kártalanítási összeg a város közönsége tulajdonába megyen át és külön alapként kezelendő és csak s.-a.-újhelvi nevelési és oktatási czélokra fordítható. 17. Jelen szerződés a tanulmányi-alap részéről a nmélt. v. és közokt. ügyi m. kir. Ministerium, a kegyes-tanítórend részéről a tartományi főnökség és S.-A.-Újhely városa részéről a képviselőtestület jóváhagyása alá terjesztendő, illetőleg bocsájtandó. 18. Jelen szerződés bélyeg-és illetékmentessége a szerződő felek részére, a bélyeg és illetékügyi törvények és szabályok 85. tétele értelmében kölcsönösen biztosíttatik.“ Csak ilyen előzmények után érkezhetett le 1892. VI. 13/22.921. sz. a. a VII. osztály nyilvánossági joga. Erre a következő hónapban a Vili. osztály és görögpótló termeit elkészítették a város költségein a rend- házban. 1892. szeptember l én nyílt meg a VIII. osztály. Az érettségiről nem vonult ki olyan gangosán, mint most lefelé a 15 „ősbölény“ : Csernyiczky András, Csörgeő Zoltán, Csurilla János, Erenheim Ferdinánd, Erényi Ervin, Hell Jenő, Kiss Károly, Malonyay Tamás, Osváth Béla, Paukovits Aladár, Pál Ernő, Roth Hugó, Spillenberg Barna, Sugár Ernő meg Szentgyörgyi Béla. Azért még mindig volt valami hiánya a gimnáziumnak; csak 3 évre kapta meg 1893. II. 8/1743. sz. a. a nyilvános- sági jelleget és az érettségiztetés jogát. Most már követelte a belsőleg kiérett iskola az új épületet. Csáky Albin közoktatásügyi miniszter 1892. április 8-án leküldte Meixner Károly miniszteri műépítészt az új épület terveinek elkészítése végett. A főispán és a beavatottak óhajtották, hogy bontsák le a templomunk előtt meglapuló elemit, az öreg gimnáziumot vegye meg az Egyházközség, helyezze oda az elemistákat és a gimnázium épüljön homlokkal a templom előtt a Deák-utcára nyugatra,2szárnya pedig Délre a Klastromtérre - mai Vörösmarty-utca, — s Északra a rendházba torkoljon. Azonban a minisztérium párezer frt többlet miatt elvetette ezt a tervet. A Justus- utcáranéző 1820-as keleti épületet megjavították és a Vörösmarty-utcában építettek egy hozzátapadó, déli egyemeletes szárnyat 34.634.90 frt-on. 1892. július 25-én volt az első kapavágás. Kidöntötték a cinterem kerítését, kivágták a lombos akác-, szil-, hárs- és gesztenye sorokat. Most is, mint a régi épület alapozásánál, tömegsírokra bukkantak. „A sekrestyésházból vezető fal sarkától körülbelül 5 lépésnyire az akkori kertünkbe temették csontjaikat.“ Azóta a sekrestyésház eltűnt a kerítéssel együtt. A kerítés nyomait a főoltár megetti falrész északi s a mai tornaterem észak-nyugati szélen találjuk meg. Az ősök csontjai felett pedig a késő nemzedékek unokái játszva hirdetik fajtánk jogfolytonosságát Isten örök elgondolása szerint. Az alapkőletétel nélkülözte az ünnepiességet. Vászonra írta, üveghengerbe zárta, fűrészpor közt ládába rejtette az igazgató a Vörösmarty-utcai bejáró küszöbe alá. Ez a be
