Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Sátoraljaújhely, 1929
20 Szülői értekezlet a pályaválasztásról A pályaválasztásról május hó 31-én tartott szülői értekezlet előadója dr. Peér István tanár volt. Előadásában fejtegette a pálya- választás lelki tényezőit, majd az egyes életpályákról emlékezett meg. A pályaválasztás lelki tényezőit fejtegette úgy az ifjú, mint a szülő szempontjából. A pályaválasztás főtényezője a pályaválasztó ifjú lelki világa, szellemi képességei és hajlama. Nem jó azonban, ha az ifjú eme nehéz feladatában magára marad. Mert az ifjú valamely pálya iránti vonzódásában csupán a saját lelki indítékaira támaszkodik, nem merit élettapasztalatból, sem a reális lehetőségek ismeretéből, mert hiszen nem ismeri az életet. Ezért gyakran regényes szempontok szerint szemel ki magának pályát. Megtörténhetik azonban az is, hogy nem jut el idejében a lelki kialakultság ama fokáig, hogy biztonsággal válasszon pályát. Már az érettségi bizonyítvány kezében van s még nem tudja, hogy mi lesz jövő hivatása. Ilyenkor azután a véletlen vagy más esetleg kedvezőtlen körülmény dönti el élete útját. Szükséges, hogy a szülő élettapasztalatával, a való lehetőségek ismeretével segítségére jöjjön fiának. Előadó fejtegeti ezután ama szempontokat, amelyek a szülőt szokták vezetni, midőn gyermeke számára pályát szemel ki. Első és legfontosabb szempont kell, hogy legyen az ifjú szellemi képességei és hajlama. Ez a szempont gyakran nem érvényesül kellőképpen, pedig a többi ehhez képest csak másodrangú tényező. Ezt a szempontot gyakran az a körülmény is károsan befolyásolja, hogy a szülő nem ismeri kellőleg gyermekét. Sok gyermek a 14—15 éves kortól kezdve zárkózottá válik. Ennek egyik oka a nemi érés elkövetkezése, másik oka, hogy ekkor alakul ki az ifjúban az ő énje, szellemisége, képességei, az öntudatra ébredés válságos kora ez. Azonban ez a pályaválasztás kora s a szülői szeretet és mérséklet megtalálja az útját annak, hogy ne keletkezzék szülő és gyermek között az elzárkózás és hallgatás válaszfala, amely fölöttébb káros volna a gyermek szempontjából. A szülőt gyakran vezeti a pályakiszemelésben a családi hagyomány. S ennek megvannak a maga előnyei. Nem mindenki alkalmas arra, hogy valami újat kezdjen. Sok ember csak a kitaposott úton tud haladni, a meglevő keretek között elhelyezkedni. Vannak családok, amelyekben bizonyos pályák szinte öröklődnek, a gyermek már a családban magába szívja annak a hivatásnak a levegőjét s élete útja megvan szabva. Azonban ha az ifjúban más
