Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Sátoraljaújhely, 1925

6

álláspontja e hosszú harc folyamán mindig mindenkor önzetlen, tárgyilagos, saját személyes érdekeit alárendeli a célnak, amelyért fegyverre kelt. Célja a haza szabadságainak megmentése a bécsi kormánnyal szemben.

Megindult tehát a nagy Rákóczi-mozgalom, de mint minden nagy mozgalom, ez is szerény kezdettel. A felső tiszaháti szegénység, az egytelkesek, a nincstelenek kezdik párszáz főnyi seregbe verődve. Ezek hívják fel a harcra Rákóczit. És ezek ki is tartottak vele mindvégig, miről Rákóczi meghatóan nyilatkozik. Rákóczi felhívására a nemesség nehezen mozdult meg. Féltek otthagyni kúriáikat, féltek sok helyen saját jobbágyaiktól, akikkel a lengyel nemesek módjára roppant szigorúsággal bántak, különösen a Felső-Tisza vidéken. Rákóczi iparkodik a mozgalmat köznépi jellegéből kivetkőztetni, ami sikerül is neki, mikor Bercsényi gyújtó szavaira egész Máramaros nemessége mellé áll. Jönnek táborába a Sennyeyek, Andrássyak, Károlyi Sándor, három-négy, kath. püspök, majd az ország nemeseinek mintegy kétharmada mellé áll. Rákóczi tábora így azzá lett, amivé alkotni akarta: a rendi szabadságok védőjévé, a szegény nép családi tűzhelyének oltalmazójává és az egész magyar nemzet fegyveres tiltakozásává a bécsi kormány magyar-gyilkos kormány- rendszere ellen. 1703. nyarán indul meg a mozgalom, télre már a kurucoké az ország tekintélyes része, s mire „kinyílt a kikelet", övék a Dunántúl is és portyázó csapataik Bécs alját nyargalják. Egy évre rá Erdély fejedelmévé kiáltja ki Rákóczit, majd utána Szécsényben Magyarország szövetséges karai és rendei kiáltják őt ki vezérlő fejedelmükké. Magyar- és Erdélyország területe a várak kivételével majdnem egészen Rákóczinak hódolt és az európai politikában komoly tényezőként tekintették.

Honnét a fölkelésnek e páratlan sikere ?

Rákóczi maga adja meg irataiban e kérdésre a feleletet: összesen alig volt 30,000 főnyi császári katonaság Magyarországon, a várak őrsége is jórészt rokkantakból állott, mikor a szabadságharcot a magyar megindította. A császári sereg többi része a franciák királya ellen harcolt Spanyolország birtokáért. Ezt a kedvező külpolitikai helyzetet ragadta meg Rákóczi és Bercsényi. Mert mint mondák, soha jobb alkalom nem fog kínálkozni a magyar nemzet jogainak és létfeltételeinek biztosítására. Céljuk pedig csak ez volt. Rákóczi nyíltan hirdette, hogy bármilyen győztesen is lobogjon a kuruclobogó széles e hazában,