Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Sátoraljaújhely, 1925
7 ő többet nem óhajt, mint Bocskay I, óhajtott és kivívott, t. i. a magyar nemzet szabadságának biztosítását és ennek garantálására az erdélyi fejedelemség fönntartását és a külföldi hatalmak kezességét. Ámde erről meg sem Lipót császár, sem utóda I. József hallani sem akartak. így hát a Rákóczi részéről oly szívesen látott béketárgyalások Gyöngyösön is, Selmecbányán is meghiúsultak. A háború 4-ik évében XIV. Lajos, a franciák fondorlatos királya, váratlan fordulathoz juttatta a kurucok politikáját. Álnok furfanggal elhitette a fölkelőkkel, hogy csak akkor szövetkez- hetik velük, csak akkor segíthet rajtuk igazán, ha uralkodójukat a tróntól megfosztják. Tette pedig ezt azért, hogy Rákócziék vissza ne vonulhassanak, hanem akarva nem akarva a végletekig harcoljanak. Rákóczi igen nehezen szánta el magát e fontos lépésre. Fölkérte Angliát és Hollandiát a békeközvetitésre, amit azok meg is tettek követeik útján. Rákócziék feltételei, miként Anglia követe, Stepney nyíltan hirdette, kis levonással mind elfogadhatók voltak. De I. József császár hallani sem akart az erdélyi fejedelemség fönntartásáról. Rákóczihoz elküldték Bécs- ben élő nejét és ő általa a császár egy felállítandó német fejedelemséget ajánlott fel Erdélyért. Hasztalan! Utána Aspremont- nét, Rákóczi Júliát „fehér lappal“ küldik Rákóczihoz: írja meg ő maga a saját személyére vonatkozó feltételeket, kérhet bármilyen méltóságot, bármilyen hadikártérítést, csak Erdélyt hagyja a Habsburgok keze alatt. Rákóczi nagy lelki tusát vívott feleségének és Júlia nővérének szívfakasztó könyörgései miatt. De végre is győzött benne a haza szent szeretete. Rákóczi a sok százados csalódás után nem tudott bízni a Habsburgok ígéreteiben. Neki garancia kellett egyrészről az erdélyi fejedelemség fennállásában, másrészről a külföldi hatalmak kezességében. E két feltételben látta biztosítva nemzete független és szabad fejlődését. A császár ebbe nem ment bele és így az alkudozások félbeszakadtak. A magyar felkelés ügye a külföldi csatatereken dőlt el. Mikor József császár vezére Jenő, Savojai herceg Turinnál, majd Marlborough, az angol szövetséges hadak fővezére pedig Ramil- lies mellett verte szét a franciákat és bajorokat, akkor itthon a fölkelők súlyos helyzetbe jutottak. Országunk a 4 éves harc alatt végkimerüléshez jutott. A háború folytatásához pénzt és képzett francia tiszteket csak úgy remélhetett, XIV. Lajostól, ha
