Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Sátoraljaújhely, 1925

5

mathematikát és némi hadtudományt tanul, majd Olaszországba engedik, hogy világot lásson. És ő itt sem a nagyvilág élvezetei után rohan, hanem az építészet, szobrászat és festészet örökszép alkotásaiban gyönyörködik és Michelangelo szobrait, Rafael fölül- múlhatatlan Madonna-képeit és Lionardo da Vinci örökbecsű alkotásait szakavatott mesterek előadásában tanulmányozza. Majd hazajön Rákóczi Magyarországra és átveszi rengeteg vagyona kezelését. Európának ezidőtájt talán leggazdagabb földesura, 1.200,000 hold földnek és igen sok, nagy várnak birtokosa. Megszemléli a kis Borsi falucskát, majd Sárospatak és Munkács várait — gyermekkora felejthetetlen emlékeit és Eperjesen végleg letelepszik.

Rákóczi német ruhában járt, német udvart tartott, sőt német nőt vett feleségül: hesseni Amália Saroltát, a hesseni fejedelem leányát. A bécsi udvar még sem bízott benne, spiónokkal környeztette. Rákóczi igen óvatos volt. Óvatosságra intette őt családjának szörnyű sorsa, a Habsburgoknak az ő családja ellen való ádáz fenekedése. Anyai nagyapját, Zrínyi Pétert, Német- újhelyben bakó végezte ki, édesapját a hasonló sorstól csak óriási áldozatok mentették. De hiába volt Rákóczi óvatos, sorsát ő sem kerülhette ki. Pedig már arra is gondolt, hogy itt hagyja Magyarországot. Nem bírta el a szeme, amit itt látott, nem bírta el a rengeteg panaszt, amit itt hallott. Hát mi történt. Mélyen tisztelt Hallgatóság! a mi hazánkkal a török kiverése után, hogy Rákóczi nagy lelke nem bírta tovább a jobbágy sírását, a nemesség bosszút szomjazó panaszát. A bécsi kormány Magyarországot fegyverrel meghódított tartománynak tekintette, amellyel szemben a ius armorumot, a fegyverjogot érvényesítette. Kiforgatták a nemest birtokából, a jobbágynak pedig a horribilis adók fejében elvitték mindenét. Köz- és magánjog nem volt Magyarországon ezen években, a császári parancsokat 29 ezred idevetett, idegen katonasága hajtotta végre. Dunántúlon 1689. telén 5 falu népe bolyongott az erdőkben, mert nem volt maradása kis falujában a durva, császári szoldateszkától. Sokfelé a nemesi kastélyok felégetve.

A bécsi kormány majdnem naponkénti törvénysértései nyilvánvalók : lázadásba akarják hajtani a nemzetet és ezen ürügy alatt nemzeti önállóságától örökre megfosztani. Rákóczi a „vim vi repellere licet" elve alapján fölveszi a harcot nemzete nevében királya ellen, ki törvénytelen eszközökkel uralkodik. Rákóczi