Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Sátoraljaújhely, 1925

4 pénzzé tette és a szomszéd Lengyelországból hadiszert vásárolt. Ott járt-kelt két kis gyermekével, a 10 éves Ferenccel és a 14 éves Juliannával a falakon, ahol a bombák és gránátok robbantak és személyes jelenlétökkel bátorították a védő őrséget. Zrínyi Ilona levélben értesíti férjét az eseményekről: „Senki sem engemet, sem két kis gyermekimet megijedt állapottal bizony nem láta; valamint eleim, úgy voltunk mi is készek fejünk fennálltáig a várat megtartani életünk letételével. Lássa immár az ellenség, hogy kikkel tett föl: ha asszonyember vagyok is, Munkács alatt megvártam őket — vigyék el a hírét máshová is." Mikor már az egész ország elveszett Thökölyire nézve, Zrínyi Ilona átadta Karaffának a várat, biztosítva gyermekei birtokait. A bécsi kormány most Zrínyi Ilonát két kis gyerme­kével Bécsbe rendeli. Rákóczi Ferenc éppen a 12-ik születése napján, 1688. márc. 27-én érkezik a császári városba. Most elszakítják őt édes anyjától, akit soha az életben többé nem láthatott. Amit ezután csinált a császári tanács a kis gyermekkel, az Machiavelli: II principe c. könyvére emlékeztet bennünket. Machiavelli ugyanis tanácsokat ád e művében az uralkodóknak, hogy miként kell megszabadulniok a kisebb dinasz- táktól. A gonosz tervek keresztülvitelére Kollonics Lipót bibor- nok vállalkozott. Rákóczi Ferencet a jezsuiták neuhausi kolos­torába viszik és ott jezsuitává akarják nevelni. Juliannát Bécs- ben apáca kolostorba kényszerítik. „Kollonics saját lábaival rugdosta be" a zárda kapuján a sírva tiltakozó fejedelmi leányt. Rákóczi Csehországban a jezsuita konviktusban előkelő, de teljesen idegen nációk közé kerül. A bécsi kormány így akarja vele felejtetni hazáját, nemzetét és engedelmes aulikus főurat akar belőle nevelni. Ámde vér nem válik vízzé. Munkács nagy­asszonyának a fia utolsó lehelletéig magyar maradt. Rákóczi az idegen konviktusban csakhamar közfigyelem tárgya. Egy jezsuita tanárja így ír róla: „Egész magatartásában semmi sem középszerű j szavai, magatartása, járása csupa méltó­ság, úgy hogy minden fejedelemre emlékeztet benne, de kevélység nélkül . . .“ Tudásvágya feltűnő. Folyékonyan beszél és ír magyar, latin, francia, német, olasz, angol és lengyel nyelven. Latinul könyvet is írt, a Confessióit, franciául is egyet, a Memoires-t j mindkettő egy Istenben bízó kér. fejedelmi lélek kedves meg­nyilatkozása. Császári engedéllyel Rákóczi a prágai egyetemen építéstant,

Next

/
Thumbnails
Contents