Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Sátoraljaújhely, 1909
4 Cassoy(iensis) Soci. Jesu“ bejegyzését. Egy-két kötetben megtaláljuk a budai, szatmári, beszterczebányai, esztergomi jezsuiták, az újhelyi pálosok, a kassai minoriták és a zirczi czisztercziek s végül 176 kötetben a tokaji kegyesrendiek „Domus Tokaiensis <Sc/í(olarum) P(iarum)“1 bejegyzését. A sárospataki jezsuiták bejegyzésével ellátott könyvek közül 120-ban a sárospataki ref. főiskola „Liber Ill(usi)ris Scholae S. Patachinae“ vagy „Liber ec. S. Patachiensisu 2 bejegyzését, tehát e könyvek a főiskola birtokában is voltak. A sárospataki jezsuiták és a főiskola bejegyzésével ellátott könyvek közül 9 kötetben megtaláljuk az egri káptalan „Capit(üli) Agriensis“3 évszámmal is ellátott bejegyzését. Tehát sok könyvben több tulajdonos bejegyzését is feltalálhatjuk, amely bejegyzéseknek, illet, a birtoklás egymásutánjának megállapítását dolgozatom egyik fő céljául tűztem ki. Először is ismertetni fogjuk a sárospataki jezsuiták bejegyzésével ellátott könyveket, illet, könyvtáruk történetét. Kétségtelen tény, hogy a sárospataki jezsuiták könyvtárának története szoros kapcsolatban van a rendház történetével. Az a sok kedvezés, amelyekben a rendházat Báthory Zsófia, I. Rákóczi Ferenc és felesége Zrínyi Ilona részesítették, a könyvtárt is érintette; és az a sok csapás és megpróbáltatás, amelyeket a rendház átszenvedett, azokat a könyvtár is meg- sínlette. Ismertetni fogom tehát rövidesen a sárospataki jezsuiták rendházának történetét is, kiemelve elsősorban azokat a mozzanatokat, amelyek a könyvtár történetével kapcsolatosak. Sárospatakra a jezsuitákat Báthory Zsófia telepítette le 1663-ban. A katholikus vallásra való visszatérése után1 2 * 4 azonnal gondoskodott a Sárospatakon csekély számban levő katholikusok lelki ügyeinek gondozásáról és pedig akként, hogy azt az 1 A kegyesrendiek tokaji rendházának tulajdona. 2 A híres sárospataki iskola könyve. E bejegyzések értékét csökkenti az, hogy a bejegyzés ideje sehol sincs jelezve. * Az egri káptalan tulajdona. * Báthory Zsófia a katholikus vallásban született és nevelkedett fel, s nem őszinte meggyőződésből, hanem politikai okból, t. i. hogy II. Rákóczi Györgynek felesége lehessen, tért át a református vallásra. Úgy apósa 1. Rákóczi György, mint anyósa Lorántfy Zsuzsanna és férje észrevették azt, hogy ő az áttérés után is lelkében katholikus maradt, s hogy ha körülményei engedik, ismét vissza fog térni a katholikus vallásra. Anyósának (1660. ápr. 18.) és férjének (1660. jún. 7.) halála után — apósa ugyanis már 1648-ban meghalt — ezt meg is tette és visszatért a katholikus vallásra.
