Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Sátoraljaújhely, 1907

4

patak melletti pogánykúti 1 és a sátoraljaújhelyi leletek a fémkorszak elejéről,2 a bodrogkeresztúri,3 a borsiháti,4 bodrog- szerdahelyi, komposhomokdombi,5 ompodi 6 stb. leletek a bronzkorszakból, illetve már a vaskorszak elejéről származnak. Honfoglaláskori leletekben e terület már szegényebb, de annál gazdagabb XIII., XIV. és a következő századokból származó emlékekben. Az utóbbi magyarázatát abban találhatjuk, hogy a terület királyi birtok és királyaink kedves tartózkodási helye, különösen vadászó területe volt, majd később a Perényiek, Pálóczyak, Rákócziak a birtokosai, akik bőkezűségükből kifolyólag számos műemléket hagytak hatra Az a körülmény, hogy e területen igen sok olasz és más idegen telepedett le s hogy erre vezetett a szepesi és erdélyi szász városokat összekötő kereskedelmi útvonal, műemlékeink jellegére kétségkívül nagy hatást gyakorolt.

Λ zempléni földvár.

Egész vármegyénk egyik legérdekesebb történelmi emléke a zempléni földvár, amelytől vármegyénk nevét is kapta. A földvárat a Bodrog jobb partján csekély távolságra a Latorca és Ondava összefolyásától egy átlag 15 m. magas halmon építette az a szláv nép, amely őseink beköltözésekor e területen lakott. Ez állítás igazolására szolgál a név legvalószínűbb etimológiája Zemplén = zeni + plani = hányott föld = földvár, továbbá Anonymus állítása, hogy t. i. Árpád Ungvártól Zemplén vár felé tartott és ezt hatalmába ejtve, itt több ideig tartózkodott.7 De tévedés lenne azt hinni, hogy a zempléni földvár most is még az eredeti alakjában áll fönn. Alakított azon nagy valószínűséggel már a honfoglaló magyar, még inkább átalakították akkor, amikor sz. István a zempléni földvárat egy megye

1 Kiss Elek: Pogánykúti ős embertelep. Adalékok Zemplén vármegye történetéhez. I. k. II. rész. 1., 32. és 105. old.

2 Visegrádi János: A festett cseréptöredékek a sátoraljaújhelyi őstelepről Arch. Ért. ú. f. 279-87.

3 Arch. Ért. ú. f. 279-83.

4 Zachariás István gör. kath. tanító kertjében a múlt év tavaszán rigolirozás közben egy durva kidolgozású diszitetlen edényben vagy tíz bronzrögöt, egy teljesen ép tokos füles vésőt, s öt ilyes eszköztöredéket és egy sarlót talállak. Egy bronzrögöt és az eszközöket intézetünknek ajándékozta.

5 Mihalik József: Zemplénmegyei őstelepek. Múzeumi és Könyvtári Értesítő I. 163—170. A tavalyi értesítőben: „Két ősrégészeti kirándulásunk a Zempléni sziget- hegységbe" c. értekezésben.

6 Berecz Károly. Valami az Ompodról és környékéről. Akk. V. k 2—4 ol.

7 Szabó-Fejérpataky: Béla király névtelen jegyzőjének könyve. XIII. XIV.