Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Sátoraljaújhely, 1907
5 középpontjává tette, s amelytől aztán az egész megye nevét kapta. A zempléni földvár dombja a Zempléni-szigethegység külső vulkanikus övének egy eléggé külön álló része. Hogy a domb magja tényleg vulkanikus kőzet, azt különösen keleti oldalán konstatáljuk, ahol a kőzet még szálban áll. A domb felső részét több méter vastagságban köves és tiszta agyag alkotja, mely körülmény a dombnak földvárrá való átalakítását igen megkönnyítette. De hogy a domb egyes, különösen lankásabb részein nemcsak akként történt az átalakítás, hogy a peremen a belső részről kiásott földből sáncot emeltek, arról egy a domb D.-Ny. oldalában levő pince-szerű feltárás győz meg. A feltárás alsó részén emberi kéz által egymásra hányt kődarabok vannak, amelyek fölött 30 cm. vastagságú vízszintes égetett agyagréteg helyezkedik el. Az agyagrétegre szintén vízszintes irányban tapasszal összeerősitett nagy kőlapok vannak ráhelyezve, s ezek felett ismét olyan réteg, mint a legalsó. Hogy fölfelé a rétegek még mint sorakoznak, azt csak nagyobb munkával állapíthatnánk meg. E munkálatot kételkedés nélkül még a szlávoknak tulajdoníthatjuk. A sáncon két átvágás, illetőleg kapu van és pedig annak D.Ny. és É.K. részén, amelyekben mésszel összeerősitett falazást vehetünk észre. A D. Ny. kapunál két falazást is láthatunk, egymástól 2 m. távolságban, az egyik 6, a másik 7 m. szélességű. Az É.K. kapunak felső oldalában és a déli oldalától vagy 4 m. távolságra egy sziklaalapzatra épített 2 m. széles falazat van. Hogy a falazatok milyen nagy kiterjedésüek a sánc alatt, azt elméleti úton meg nem állapíthatjuk. De valószínű az, hogy e falazatok nem a sánc magját alkotják, amint azt az első pillanatra gondolnánk, hanem csupán a kapu megerősítésének alapfal- maradványai. Falazat maradványokra akadunk még a sánc tetején, de ez már jóval keskenyebb volt, mint a már említettek. Hogy e falazatok mikor készültek, azt biztosan meg nem állapíthatjuk. De valószínűnek tarthatjuk azt, hogy e hatalmas falazatokat a tűzfegyverek használata előtt nem építették. A sáncok mindkét oldalukon igen meredekek, s a belső oldaluk is eléri az átlagos 5 m. magasságot. A domb közepe, amelyen az újabb időben az ev. ref. és a gör. kath. templom épült, minthogy innen a földet nem hordták a sánchoz, az eredeti magasságot mutatja. A domb e részén még a múlt század hetvenes éveiben egy őrtorony maradványa állott, amely
