Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Sátoraljaújhely, 1905
7 Az itteni föltárás mesterséges, és pedig kőbányának tekinthető. Nincsenek ugyan szálban a kőzetek, hanem egyes-nagyobb darabokban, amelyeknek közeit agyagos föld tölti ki. A bánya csak 2—3 m. mélységű, de elég terjedelmes, s igy kételkedés nélkül állíthatjuk azt, hogy a patak környezete bizonyos távolságig is ilyen szerkezetű. De nem csupán a talaj szerkezetére nézve nyerünk útbaigazítást, hanem arra is, hogy a talaj e része milyen, illetőleg konnan származott kőzetekből, hogyan, s végül, hogy mikor épitődött föl. Hogy az első kérdésre a feleletet megadhassuk, vegyük szem ügyre a feltárásban levő különböző kőzeteket. A fekete színű obszidiánokon akad meg először tekintetünk. Nagyságuk igen külömböző, mert vannak búza szem, mogyoró, dió, sőt félökölnagyságuak is. Alakjuk is eléggé változatos. A kisebb darabkák legtöbbnyire gömbölydedek, s csupán a természet alakítását mutatják. A nagyobbakon olyan alakításokat vehetünk észre, amilyeneket csak az ember képes eszközölni: igy egyes kisebb darabok nyílhegy, más nagyobbak dárdahegy, s ismét mások ráspoló eszközül szolgáltak. A kicsi obszidiánok legnagyobb mennyiségben a Nagykáté nyugati és déli oldalában találhatók, s igy innen kerültek ide. A nagyobb átalakított darabok lelő helye bizonytalan. Azt is lehetne gondolni, hogy arról a gazdag lelőhelyről kerültek ide, amelyet Szádeczky Gyula dr. fedezett fel, amely Csarnahó község felett, a Szederjesről és a Zsuzsahomokról lejövő patakok egyesülésénél van.1 Csakhogy e két helyen gyűjtött obszidián eszközöket összehasonlítva, arra az eredményre jutunk, hogy azok egymástól teljesen különböznek. így tehát ezeknek lelőhelye bizonytalan. Találunk továbbá mogyoró és dió nagyságú kvarcszemeket, amelyek Kis- és Nagybári községek környékéről, s azon kicsi hegy-vonulatnak nyugati részéből valók, amely a kisbári- csarnahói völgyet a hatfai völgytől elválasztja, mert e helyeken találjuk legnagyobb mennyiségben. így a Kisbári mellett levő kőbánya északi részében a felső réteget alkotják e kvarcszemek és pedig részben magánosán, részben vasas kötő anyag által összeerősitve. A veres színű riolith darabkák a Hegyközhegy északi oldalából2 a piroxén-andesit darabok pedig a Nagykátéról kerültek ide. 1 Szádeczky Gy. dr. A Zempléni-szigethegység. 61 old. (Alább röv. Sz. Gy. A Z. h.) 2 Sz. Gy. dr. Z. h. 14. old.
