Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Sátoraljaújhely, 1905
8 Ezek után most már tudjuk azt, hogy az egyes kőzetdarabok honnan kerültek ide, s most már felvethetjük a kérdést: hogyan történt ez ? Az a körülmény, hogy az egyes kőzetdarabok, bár igen sokszor közvetlenül egymás mellett helyezkednek el, végső eredményben azonban málladékba vannak beágyazva ; s hogy az egyes kőzetdarabokon, a kvarcszemeket kivéve, a csiszolásnak igen csekély nyomát láthatjuk: arra enged következtetni, hogy gyors folyású viz hozhatta ide ezeket, amely mindazt magával ragadta, amit csak útjában talált s az egyes kőzetdarabokat nagy erejénél fogva nem csúsztatta, hanem inkább görgette. Ezt bizonyítja továbbá az a tény is, hogy a nagyobb darabokat csekély víztömeg nem is lett volna képes ideszámítani. Hogy az utolsó kérdésre is adhassunk némi választ, szükséges a patak medrét, mely több helyen igen jó természetes feltárás, némi távolságig tanulmányozni. Elsősorban is arról győződünk meg, hogy a feltárás anyaga csak csekély távolságig nyomozható s föléje mindegyre nagyobb vastagságban helyezkedik el az agyagos nyirok s úgy hogy a meder alján is ezt konstatálhatjuk. E tényből arra következtethetünk, hogy a feltárásban észlelt anyag felülete nem vízszintes, hanem domború s hogy a feltárás, nagy valószínűséggel egy régi hatalmas törmelék-kúpban van, amelyet agyagos nyirok takart be. Tovább haladva a nyirok megszűnik és annak helyét lösz foglalja el. Több helyen találunk a löszhöz nagyon is hasonló anyagot, csakhogy sósavval nem pözsög. Mindezen tények csakis arra engednek következtetni, hogy e feltárás anyaga előbb került ide, mint a nyirok meg a lösz. A feltárás korának e meghatározása tehát csupán viszonylagos és nem abszolút. A réteg meghatározásának van még egy más, pontosabb módja is, t. i. kövületek segítségével, erre azonban más alkalommal fogunk részletesen kiterjeszkedni. Tovább folytatva utunkat, beszélgetésünk tárgyává a viz erodáló és abradáló munkája által eredeti helyéből eltávolított s egyszersmind magával hurcolt anyagot tesszük. Hogy ezt a maga valóságában megérthessük, a mai nap is szemlélhető kisebb példában mutatjuk be, mert hogy ha ezt megértjük, úgy nem lesz nehéz a múlt hatalmasabb jelenségeit elképzelni. Ha egy hirtelen megáradó hegyipatakot figyelemmel vizsgálunk, úgy azt vesszük észre, hogy a mederben levő kőda
