Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Sátoraljaújhely, 1905

6

lazább talajban a nagyobb esőzések eredménye gyanánt — ugyan kisebb alakban — de most is szemlélhetjük.

De mig ezekről beszélgettünk, mindinkább közelebb jutottunk a Középhegyhez, de még inkább az e hegy nyugati lábánál folydogáló Bárii patakhoz. Úgy 200 m. távolságra voltunk már csak a pataktól, amikor is egy érdekes jelenség ragadta meg figyelmünket. A patak medre felé, mindkét oldalon, lankás ereszkedésül lejtőt vettünk észre, amelynek keletkezését a következőleg magyarázhatjuk meg. Valamikor réges-régen az a terület, amelyen jelenleg a két lejtő és a patak medre van, vízszintes síkság volt. Idők folytán egy kicsi csermely keletkezett, amelynek vize, medrét folytonosan mélyítette. De amíg ez történt, azalatt a meder felé törekvő csapadék-viz a meder felé egyre gyalulta a közvetlen környezetet. Es a kettős működés idők folytán eredményezte a mai viszonyokat. Itt a víznek kettős működését ismerhetjük meg és pedig a határok közé, illetve a mederben folyó-vizét: az eróziót és a felszínen a lejtés szerint lefolyó csapadék vizét: az abráziót. Penck wieni egyetemi tanár szerint az erózió úgy működik, mint a fűrész, az abrázio pedig mint a gjalu, amely az egyenetlenségeket elsimítja. Kicsi példában szemlélhetjük itt a viz működését, de annál könnyebben megtudjuk azt érteni, s erre támaszkodva, képesek vagyunk elképzelni azt is, hogy hogyan munkálkodik a nagyobb mennyiségű folyó és csapadék-viz, s hogy milyen hatásokat eszközölt a Föld felületen az először megjelent csapadék, majd később folyó-viz.

Hogy az a meder, amelyben jelenleg a Bárii-patak foly· dogál, csakugyan az erózió eredménye, azt az a tény is világosan igazolja, hogy a meder két oldalának anyaga és szerkezete sok helyen azonos.

Mielőtt a Bárii-patakot odahagynók medrének jobb oldalában levő feltárását szintén szemügyre vesszük és pedig azért, mert több érdekes dolog megismeréséhez vezet. Mielőtt azonban ezeknek tárgyalásába fognánk, szükséges az, hogy a feltárás szónak fogalmával legyenk tisztában. Feltárás alatt értünk, minden olyan bemélyesztést Földünk felületébe, amelynek révén Földünk belső részének anyagát és szerkezetét tanulmányozhatjuk. A feltárások kétfélék : és pedig mesterségesek és természetesek. Mesterségesek : a különféle bányák, az átvágások, az alagutak stb. ; természetesek : a folyóvizek vájta völgyek, a vadvizek vájta medrek, a barlangok stb.