Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Sátoraljaújhely, 1905
26 helyen és nagy mennyiségű szén keletkezzék, s épen ezért e korszakot: kőszénkorszaknak nevezik. S minthogy e korszak a legrégibb, amely a szén keletkezéséhez kedvező feltételeket nyújtott, azért is az e korszakból származó szén a legjobb, tehát az igazi kőszén. A német, az angol és a belga kőszén, e korszakból való. Az e korszakból származó kőszén települési viszonyaira jellemző az, hogy a kőszénréteg felett egy palás- agyag réteg van, amely e korszak dús mocsári növényzetének maradványait nagy mennyiségben tartalmazza. A palásrétegben ugyanolyan növényi maradványokkal konstatálhatjuk itt is, tehát ha lesz kőszenünk — amelynek természetesen a palásagyag réteg alatt kell lennie — úgy az a porosz kőszénnél nem igen lesz alábbvaló. A palásagyag réteg alatt, — mint azt már említettük is — találtak kőszén formájú kőzetet, amely azonban a parázs felett — de csakis hosszú idő múlva — izzik, de nem lángol. Ennek okát abban kell keresnünk, hogy a szén nagy mennyiségű iszappal van keverődve. De nagyon valószínűnek tarthatjuk azt, hogy minél mélyebbre fognak hatolni, annál tisztább szenet fognak kapni. Mindezeknek kellő átgondolása és megszemlélése után folytattuk utunkat. Mivel az est még elég messze volt, nem mentünk Csörgő-felé az állomásra, hanem a Feketehegy déli lábánál elhaladva, az országúira tértünk, majd pedig ezt is elhagyva egy mellékuton a Kisronyva-patak felé tartottunk. Célunk az volt, hogy a patak medrét tanulmányozzuk, s hogy kőkorszaku tárgyakat gyüjtsünk, amelyek a patak medrében nagy számmal találhatók. A meder tanulmányozását elősegítette az a körülmény, hogy oldala igen sok helyen függőleges meredekségü, s amelyet igy jól áttekinthetünk. A meder oldalát három réteg alkotja : a legalsó kavicsréteg, amelyet a patak vize a meder aljából és oldalából kimos, s innen van a nagy mennyiségű kavics a medrében. Tehát csupán a kavics kimosását tekinthetjük a viz munkájának, de kialakítását nem. A második réteg sárgás föld, amelynek vízszintes irányú felső részét a fekete hídnál pár száz lépésnyire egyszerre áttekinthetjük. Ebben, illetőleg e fölött találhatjuk a kőkorszaku eszközöket. E fölött van még az alluvialis réteg, amely egyszersmind a termő réteg. Kutatásunk nem volt eredménytelen, mert több érdekes és értékes darabot leltünk s az emiatti örömtől áthatva, fejeztük be e napi kirándulásunkat. Minthogy már megelőzőleg, sőt
