Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Sátoraljaújhely, 1905
22 meredek oldalakkal bírnak. Innen láthatjuk világosan, hogy határozott gerincvonalról szó sem lehet, mert ez mint 2 - 300 m. széles sáv ötlik szemünkbe. Érdekesek azok a kisebb, magánosán álló — vagy pedig igen lankás nyereg által összekapcsolt — kiemelkedések, a melyek a hegység nyugati és keleti oldalán, annak fővonalával párhuzamosan helyezkednek el. Így a nyugati oldalon a legenyei Sz.-András domb, a Suta és Kecskedombok.1 A keleti oldalon az Avas és Szárcsahegy, s a szabályos és mereden kiemelkedő kúpalakú Nagyhegy. Szintén Κ.-felé, de már nagyobb távolságban a Szentes és Királyhelmec között levő, szabályos kupalakú kiemelkedések is jól áttekinthetők. A második öv a sík terület : tehát a Ronyva völgye, a Nagyalföldnek az a beöblösödése, amelyet Ny.-felől a Zempléni sz. h. g. és az Eperjes-Tokaji-hegység, É felől a Vihorlát és K. felől a Polyána határolnak, s végül a t. k. Nagyalföld majdnem egészen Debrecenig. A Ronyva völgyét, amelyen hatalmas kanyarulatokkal folydogál a Ronyva, igen jól áttekinthetjük. A Ronyva völgyére vonatkozólag, mint érdekes jelenséget említhetjük meg azt, hogy a községek a völgy két oldalán a határoló hegységek lejtőin helyezkednek el. Az említett beöblösödés is jól áttekinthető és pedig különösen a közelebbi részek. Legjobban felötlik a szemlélőnek a községek igen nagy száma, amit annak kell tulajdonítanunk, hogy a beöblösödés! határoló hegységekben letelepedásre alkalmas völgyek nincsenek. A telepek létesítésére alkalmas völgyek hiánya okozta azt, hogy a lakosság a síkságon, de minthogy annak jó része árterület volt, inkább a kissé kiemelkedettebb helyeken, s különösen a hegyes és sík területek érintkezésénél telepedett le. Az utóbbira az a körülmény is sarkalta a lakosságot, mert ilyen helyeken a megélhetésnek úgy a sík, mint pedig a hegyes vidék szolgáltatta feltételek mind megvoltak. A Nagyalföldtől még a Bodrogközt tekinthetjük át eléggé jól. De habár a többi rész csak homályos körvonanalaiban látható, a rónaság végtelen síksága, amely oly távolban, de azért oly szabályosan érintkezik láthatárunk körével, oly jelenség, amely, ha uj ismeretet nem is nyújt, de érzelmeket mindenesetre ébreszt. A harmadik öv a kisebb-nagyobb távolságban kiemelkedő hegységeket foglalja magában Legközelebb van, s Így legjob1 Sz. Gy. dr. A Z. sz. g és k. 1. 5.
