Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Sátoraljaújhely, 1905
23 ban áttekinthető az Eperjes-Tokaji-hegység, s különösen annak déli része. Innen még jobban szemünkbe ötlik a hegységnek csúcsos jellege, az egyes kisebb-nagyobb tömegek különállósága. Igen jól áttekinthetjük a városunk mellett közvetlen kiemelkedő öt hatalmas hegyet. Különösen impozáns a Magashegy kúp alakja, mely eleinte lankásan, majd pedig igen meredeken emelkedik ki. Igen érdekes a kilátás a síkságból hirtelen kiemelkedő s K.-Ny. irányban húzódó Vihorlátra. Folytatódása D. K. felé egyre homályosabb körvonalakban tűnik elénk. Nagy távolságban a Máramarosi és a Radnai-havasok fénylenek, de környezetük, amit különben a kissé ködös idő is elősegített, csak igen homályos körvonalakban volt látható, É. Ny. felé is láthattunk hóval borított hegyeket és pedig nagy valószínűség szerint az Alacsony-Tátrát. Hosszú ideig maradtunk a Csókás tetején, élvezve csekély fáradságnak nagyon is bő jutalmát. Majd lefelé indultunk és pedig azon völgy felé tartottunk, amely Nagytoronyára vezet. Igen meredek utón kellett lefelé haladnunk, amíg a völgy alját elértük, de amint ezt elértük, innentől kezdve utunk lankás lejtésű, s e mellett még igen szép is volt. A falu közvetlenközeiében utunkba akadt az a tárna, melyet azért vájtak a hegy oldalában, hogy kőszén után kutassanak. Sajnos, a tárnába nem mehettünk be, mert az, mivel a munkát egyelőre félbeszakították, zárva volt. De azért a kihordott anyag is igen sok tanulsággal szolgált. Mielőtt azonban ezekre rátérnénk, szükségesnek tartjuk azt, hogy általában beszélgessünk a szénről, kiterjeszkedve e három kérdésre: A szén miből, hogyan és mikor keletkezett? A szénréteg feletti réteget vizsgálva, azt konstatálhatjuk, hogy abban igen sok növény maradvány van. Sőt magában a szénben is észrevehetjük a növényi formákat, de különösen e növények organikus szövetét. E tényből azt kell következtetnünk, hogy a szén növényi anyagokból keletkezett.1 Ezt általában mondhatjuk, s kérdés igazolljató-e ez a jelen esetben? A kihordott anyagok közül két kisebb halmaz érdekel bennünket : az egyik palás agyag, s a másik kőszén alakú kőzet. A palás agyag, amely a felsőbb réteget alkotja, tele van növényi maradványnyal, míg az alsóbb réteget alkotó kőszén 1 Credner. E. d. G. 480. old.
