Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Sátoraljaújhely, 1905
17 nyergen keresztül, majd pedig innen a Hatfa-fürdő fele tartottunk. A kiemelkedés alsó részét alkotó kőzeteket megvizsgálva, dolomitot és mészkövet találtunk. A mészkő barnás színű, gazdag vastartalommal. A fürdő telep igen kicsi és igen primitiv benne minden. Egy kútszerü mélyedés szolgáltatja a vizet. A viz hőmérséklete nem elégséges ahhoz, hogy benne fürdeni lehessen, azért is melegítik. Az üstöt, amelyben a melegítés történik, megszemlélve, annak oldalain vékony, veres szinü réteget vettünk észre, amely egész természetszerűleg a vízben levő idegen anyag lerakódása folytán keletkezett. A forrás tehát nem egészen közönséges, mert nagy mennyiségű idegen anyag van benne, s ez idegen anyag vasas jellegű. Mielőtt azonban e forrás keletkezésének fejtegetésére térnék át, szükséges, hogy először a forrásokról általában szóljunk. A források lényegét a víz tevén, azt kell tehát először tudnunk, hogy honnan származik a víz, s miféle körülmények között jön a felszínre. A források vize a csapadék-víztől származik. A csapadék-víznek egy tekintélyes része ugyanis a talajba szivárog. Ha a beszivárgó vizet a talaj magán keresztülbocsátja, úgy azt vizet átbocsátónak, ha csupán magába veszi, de keresztül nem bocsátja, úgy azt vizet át nem bocsátónak nevezik. Az előbbire a példa homok, az utóbira az agyag. Ha most az az eset áll elő, hogy a talajnak felső része homok, amely alatt agyagréteg következik, úgy a beszivárgó víz a homokon gyorsan áthatol, s az agyaghoz érve, abba is beleszivárog, de ha az agyag-réteg nem képes mind felvenni, úgy a fen- maradt rész, az agyag-réteg fölött, annak lejtését követve tova terjed. Ha e két réteg bizonyos távolságban a felszínre kerül, a két réteg érintkezésénél víz buggyan elő. Ez a forrás keletkezésének legegyszerűbb esete. A tömör kőzetek, így a mészkő, nem igen bocsátják keresztül a vizet, de igen azon esetben, ha repedések vannak benne. Azért említjük fel ezt a kőzetet, mert a fönnebb említett s a forrás keletkezésével kapcsolatos kőzet szintén mészkő és pedig eléggé hasadozott. A források keletkezésének egy más, igen gyakori esete az, hogy a víz sülyedések mentén bukkan elő. Ilyenek a budai hév-források, s ilyennek tekinthetjük a szóban forgó forrást is. Forrásunk közvetlen környezete, a Borzhegy, a Somostető és a Bábahegy valamikor összefüggő tömeget alkottak. E tömeg2
