Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Sátoraljaújhely, 1905

18 bői annak közepén, É.-D. irányban egy sávszerű darab alá- siilyedt s így keletkezett főbb vonásaiban a hatfai-völgy, a melynek oldalait azután a víz kialakította, mig fenekét agyagos anyag töltötte ki. A forrás keletkezését ezek után így gondolhatják. A mész­kőbe hatolt víz annak repedésein szivárog lefelé, illet, minden irányban. Az a rész, amely a völgy felé szivárog, útjában ta­lálja az agyagos réteget, amelybe beleszivárog. De mind nem képes beleszivárogni s így a megmaradt rész a hidrosztatikai nyomás következtében felfelé hatol s ahol a mészkő az agyag­gal kapcsolatban a legmélyebb helyen fordul elő, ott mint forrás előbukkan, amit a tényleges viszonyok igazolnak is. A forrás vastartalmát a mészkő repedéseiben levő vasas­anyag feloldása és felvétele utján kapja. A forrás hőmérsékletét 8-5 C°-nak találtuk, mig pár héttel előbb 6 C°-nak. E körülmény azt mutatja, hogy a forrás hő­mérséklete a külső levegő hőmérsékletével kapcsolatos s egy­szersmind azt is, hogy nem jön a víz nagy mélységből, mert a külső lég behatása csak bizonyos mélységig, — amely leg­feljebb 30 m. — érvényesül. A fürdőt elhagyva megtekintettük, a Borzhegy lábánál egysorban előbukkanó kicsi forrásokat, amelyeknek keletkezése az alásülyedéssel nagyon is kapcsolatos s a Bábahegy melletti nagy mészégető kemenczéket, majd utunkat tovább folytatva a bodrogszerdahelyi államásra mentünk s innen az estéli vo­nattal hazaérkeztünk. A második kirándulás. (1906. április 17.) Második kirándulásunk célja az volt, hogy a Zempléni­szigethegység középső részét, amely a legtömegesebb és leg­magasabb, de egyszersmind a legegyhangúbb, megösmerjük. Utunkat a csörgői állomásig vonaton tettük meg, majd innen a községen áthaladva, egyenesen a Feketehegynek tar­tottunk, amely a község mellett lankásan emelkedik ki. Jöve­telünk alkalmával a vonatról s más alkalommal a Közép-hegyről és a Nagykátéról világosan megfigyelhettük azt, hogy a Fekete-

Next

/
Thumbnails
Contents