Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Sátoraljaújhely, 1905
16 környezetére. Tovább folytatva utunkat, a gerincről letértünk és egy mély völgyön áthaladva egy meredeken kiemelkedő szabályos kúpra mentünk fel, amelyről páratlan szép kilátás nyílt elénk. A kúpnak különben van egy hasonló megjelenésű alacsonyabb szomszédja, amelylyel együtt egy É. D. irányú kicsi vonulaton, mintegy alapzaton, helyezkedik el. Mindkét kúp dereka kvarcitból áll, s erre a felső részen kvarckong- lomerát helyezkedik el. Mindkét kőzet málladéka homokszem anyag, amely igen gyér és silány növényzetet létesít, hijjában lévén a növényzet fejlődéséhez szüséges anyagoknak. A fák igen alacsonyak, törzsük alig van, s így inkább cserjéknek mondhatók. E silány, pusztai jellegű cserje növényzet, kapcsolatban a kopasz, sziklás s legfeljebb mohhal betakart felülettel, nagyon is megérdemli azt, hogy figyelmünkre méltassak. Egészen máskép tárul elénk, ha az alattunk elterülő termékeny völgyre irányítjuk figyelmünket. A kúp tetejéről a völgy egy jól művelt kerthez hasonló, mely hogy minden oldalról — a Kisbári melletti kijárástól eltekintve — jól el van zárva, innen legjobban látható. E kijáráson, amely a Középhegy és a Kátéhegy között van, mintegy hatalmas résen keresztül, érdekes kilátás nyílik az egyre szélesedő Ronyva völgyébe, de még inkább e réssel teljesen szemben kiemelkedő sátoraljaújhelyi hegyekre s az azok lábánál elterülő városunkra. Érdekes pedig azért, mert innen csupán a kiemelkedéseket és közvetlen környezetünket láthatjuk, de nem a D. felé elterülő síkságot, nem a Szava- hegyet, amely nyugat felé, s nem a Fekete hegyet, amely É. Ny. felé emelkedik ki. így tehát ha Ny. felé tekintünk, szemünk önkénytelenül is csak ezekre irányulhat. A hatfai-völgyet, amely a vonulattól Κ.-felé terül el, szintén jól áttekinthetjük. Összehasonlítva ezt a bárii-völgygyel, arra az eredményre jutunk, hogy ez már nem oly szép, de azért mégis érdekesebb, amint azt az alábbiakban látni fogjuk. A völgy délkeleti részén a mészkőből álló kopasz Somoshegy emelkedik ki, amely mint azt később megtudtuk, pár évtizeddel ezelőtt dús erdővel volt beborítva, de a ladmóci mészégetők a fát felhasználták és befásításról senki sem gondoskodván, most mindegyre jobban előbukkan a csupasz mészkő. Szóval itt az elkarsztosodás egy kicsi példáját szemlélhetjük. Miután igy minden érdekességet szemügyre vettünk, a másik kiemelkedésre is átmentünk a közöttünk levő szabályos
