Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Sátoraljaújhely, 1902
21 Gondosi tűlboldog. De a mikor a zacskót felbontja, haragra lobban. Most belép Tárházi és haraggal vágja Gondosi szeme közé a verseket, azt hivén, hogy ő azok szerzője. Midőn aztán Gondosi megmagyarázza, hogy a versek Ágyúsitól valók s elmondja, hogy őt Deáki miként tette csúffá, Tárházi kijelenti, hogy egyiknek sincs keresni valója házában. Az utolsó jelenetben Gondosi Ágyúsit is, Deákit is leönti vízzel, ezzel akarván tudtokra adni, hogy csillaguk letűnt. Az ötödik szakasz a kifejtetett foglalja magában. Ágyúsi boszura készül Deáki ellen, Deáki Ágyúsi ellen. Egy sikerültebb jelenetben kitűnik Ágyúsi nyúlszívűsége. Ágyúsi szorult állapotán Sehonnai segít, ki most mint békeszerző szerepel. Miután Ágyúsi és Deáki kibékültek, Sehonnai Polgárihoz siet, hogy mikénti viselkedésére figyelmeztesse. Azt tanácsolja neki, hogy menjen Tárházi házába, kössön kardott az oldalára s ha az ellenség [Deáki és Ágyúsi) támad „jöjjön ki az úr nagy méreggel, rántson kardot ellenek, tipogjon tapogjon a padla- ton.“ Minden a megbeszélés szerint történik. Ágyúsi és Deáki megfutamodnak. A lármára előjön Tárházi, kinek Sehonnai megmagyarázza, hogy Polgárinak köszönheti életét. Tárházi ezért Polgárit fiául fogadja s minden vagyonát neki testálja. A darab Sehonnainak a nézőközönséghez intézett eme szavaival végződik: „Látják az urak, menő szerencsére kapott én általam Polgári uram. Ugyan jól járnék én is mellette, ha igaz volna; csak a kár, hogy komédia. íme Polgári uram le is tette immár személyét, én is mindjárt leteszem, s olyan szegény emberek leszünk, mint annakelőtte. Már e’ bizony nem komédia, hanem tragédia. Mindazáltal, kérem az urakat, ezen nagy szomorúságomat vigasztalják egy keveset, hangos tapsolásokkal.“ íme Dugonics iskolai vigjátéka. Most már vizsgáljuk, menynyiben dolgozta át Dugonics a Bramarbast. A darab hőse Bramarbas a szájas katona, ki e mellett végtelenül gyáva (Ágyúsi). A szép Leonora kezéért hárman versenyeznek, Bramarbas, magister Stiefelius, pedans tudós (Deáki) és Liebmann szegény, de örökségre váró polgár (Polgári). Leonóra anyja a két előbbi gazdag udvarló közül szeretne férjet lányának. A haszonleső, furfangos szobalyány (Gondosi) a gazdag kérők pártján áll. Fölbiztatja a kapitányt, hogy küldjön üdvözlő verset Leonora névnapjára. Á tudatlan Bramarbas Péter nevű inasát (Peti) küldi egy poeta felhajszolására. Pétert tőrbe csalja Schlaukopf (Sehonnai), ki a két udvarlónak szinleg kedvez, de
