Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Sátoraljaújhely, 1898

20

b) Melléknevek : liaf-t (g. haf-ts, ófn. kfn. haf-t), sanf-t, (ófn. samf-ti, kfn. senf-te).

c) Igék: hef-ten (g. haf-tjan, ófn. lief tan), haf-ten (ófn. haf-ten, kfn. haf-ten).

S—t.

Az s a szó tövéhez tartozik. így tehát jól meg kell különböztetni az »s-t«-ét az »st«-töl, mely a szó tövével egy hangzó közvetítésével függ össze, pld. ern-ust (ernst). Ez utóbbival később fogunk találkozni.

a) Főnevek: As-t (g. as-t-s, ófn. kfn. as-t), Brus-t (g. brus-t-s, ófn. prus-t, kfn. brus-t), Nes-t (ófn. kfn. nes-t), Gers-te (ófn. kers-ta).

b) Melléknévvel e képzőnél ritkán találkozunk; ilyen pld. fes-t (g. fas-tis, ófn. ves-ti).

c) Igék: dürs-ten (ófn. durs-tan), nis-ten (ófn. nis-tön, kfn. nis-ten).

H—t.

A h itt is a tőhöz tartozik és az úfu. nyelvben »eh« alakban jelenik meg. A »h-t« szintén jól megkülönbüztetendö a »ht«-től, mely a régebbi nyelvekben még bangóval összekapcsolva található.

a) Főnevek: Mach-t (g. mah-ts, ófn. kfn. mah-t), Knech-t (ófn. chneh-t, kfn. kneh-t), Ach-t (ófn. ah-ta, kfn. ah-te).

b) Melléknevek: recli-t (g. raih-ts, ófn. re h-t), leich-t (ófn. llh-ti, kfn. Hh-te).

c) Igék: rich-ten (g. pa-raih-tjan, ófn. rih-tan, kfn. rih-ten), fech-ten (ófn. veh-tan), flech-ten (ófn. vlöh-tan), ach-ten (ófn. ah-tőn, kfn. ah-ten).

II. Gót t — ófn. г = úfn. z.

Az ófn. nyelvben a z 3 alakban találjuk a képzőt; az úfn. nyelvben z, tz, s, ss és sch fordulnak elő.