Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Sátoraljaújhely, 1898
19 Av. A gót nyelvben a hangzó mindenütt eltűnt; az ófn. nyelvben gyakran megmarad, vagy a »\v«-vel együtt o-vá vált. Az úfn. nyelvben a »w« »b« alakban jelenik meg. a) Főnevek: Far-be (ófn, var-awa, kfn. var-we), Seh-ne (ófn. sen-awa, sön-ewa, kfn. sen-ewe). b) Melléknevek : far-b (ófn. var-о, var-awér, kfn. var és var-wer), gel-b, fal-b. cl Igék: schatt-en (g. skad-vjan, ófn. scat-awan, kfn. be-schat-wen), ger-ben (ófn. kar-awan, kfn. ger-wen), ver- nar-ben (ófn. na-rawón?). ív és uv. E képzők ritkán fordulnak elő. Az elsővel képeztetett az úfn. mil-be (ófn. mil-awa, úfn. rail-we); a másodikkal Wit we (g. vid-uwö és vid óvó, ófn. wit-awa, wit-owa, kfn. wit-ewe és wit-we). Derivatiok t-vel. Itt azon sajátságos esettel találkozunk, hogy a képző bizonyos mássalhangzókkal kapcsolatban ellentállt a hangmozdítás (Lautverschiebung) processusának ; így tehát a latin t-nek és nem d-nek felel meg. Az ilyen t képzők az összes német nyelvekben változatlanul megmaradnak. Ezen t. betűs képzőktől gondosan meg kell különböztetni azokat, melyek hódoltak a hangmozdítás törvényének. 1. Gót t = ófn. t = úfn. t. Itt a t, ft, st, bt (úfn. cht)-féle combinatioban jelenik meg. A t előtt álló mássalhaugzó nem tartozik a képzőhöz, hanem a deriválandó szó tövéhez, vagy esetleg egy másik képzőhöz. F—t. a) Főnevek: Schaf-t (ófn. scaf-t, kfn. schaf-t), Not-durf-t (g. taurf-ts, ófn. duruf-t, durf-t, kfn. durf-t), Sänf-te (ófn. seuf-ti, kfn. senf-te), Hef-t (kfn. hef-te).
