Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Sátoraljaújhely, 1898
18 a) Főnevek : Deg-en = Held (ófn. dök-an, deg-an, kfn. deg-en), Stira-ше (ófn. stim-ana, stim-na, stim-ша), Fers-en (ófn. vers-ana, kfn. vers-en, a modern német nyelvben Fers-e), Kor-n (ófn. kaur-n, kfn. kor-n), Hir-n (ófn. hir-ni, kfn. hir-ne). b) Melléknevek : eb-en (g. i'b-ns, ófn. ёр-ап, kfn. eb-en), fir-n = vorjährig (g. fair-nis, ófn. vir-ni.) c) Igék: rech-nen (g. rah-njain, ófn. rahh-anjan, kfn. rech-nen), eb-nen (g. ib-njan, ófn. ёр-anőn, kfn. eb-enen), ler-nen (ófn. lir-nen, kfn. ler-nen). In. A gót nyelvben és az ófn. nyelv első korában in-t találunk ; az ófn. nyelv későbbi alakjai és a kfn. nyelv ezen in-t en alakban ismeri ; az úfn. nyelvben mindkettő előfordul. a) Főnevek: Bär-in (ófn. pir-in), Lüg-е (ófn. lug-ina, kfn. lüg-ene), Beck-en (ófn. pecch-in, kfn. beck-en), Mäd-chen (ófn. makad-in). b) Igék: die-nen (ófn. dio-nőn, kfn. die-nen), ord-nen. Ein. Ezen képzőt a következő alakokbon találjuk: g, ein: ófn. in, es-en, kfn. -ín és -en; úfn. en. Az ein képzővel leggyakrabban mellékneveknél találkozánk, főneveknél ritkán, igéknél soha. Az úfn. nyelv még e fajta főneveket sem tud felmutatni, mivel a gót »all-eina« alaknak, megfelelő »ell-ina« alakkal, mely a mai eile alaknak felelne meg, az ófn. nyelv nem rendelkezik. Melléknevek : silber-n (g. silubr-eins, ófn. silipar-in, kfn. silber-ln), hölzer-n (ófn. hulz-íu, kfn hülz-in), stein-ern (ófn. stein-in). Derivatiok v-vel [ófn. w, úfn. b). A régibb nyelvek gyakran használják e képzőt, még pedig világosan felismerhető alakban; az újabb nyelvekben elmosódott, vagy teljesen eltűnt. Az utóbbiakban azonban a »v« néha »b«-ve keményedett.
