Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Sátoraljaújhely, 1895

11 A lelkesedés hangján ír róla Kazincy Ferenc is.1) Dugonics, a tüzes hazafi, nagy befolyást gyakorolt Ka­tona Dénesre is. Talán nem csalódunk, ha azt állítjuk, hogy Katona Dugonics hatása alatt fordul a hazai történelem oly buzgó tanulmányozásához. Mert a testestül-lelkestül magyar Dugonics magyar szellemben nevelt és tanított. Igen gyak­ran megtörtént, hogy midőn a latin nyelven előadott tétele­ket magyar nyelven is fejtegette, megragadta a kínálkozó alkalmat és buzdította tanítványait mindannak szeretetére, becsülésére a mi nemzeti, a mi magyar. A magyar nemzet hányatott élettörténetére hivatkozik. Gyakran politikai cél­zásokat tesz. Ostorozza Π. József germanizáló rendeletéit. Mint a mennyiségtan tanára is nagy hatással volt Ka­tona Dénes e téren kifejtett munkásságára. Idézzük Katona szavait: „Dugonicsnak az. volt szokása a mennyisegtani elő­adásainál, hogy mielőtt maga értelmezte volna a megfej­tendő tantételeket, táblához küldött hallgatói közül egyet s azzal értelmeztette azt, s a szerint a mint ügyesen forgoló­dott vagy nem a tábla körül, irt a növendéknek jó vagy rossz tanjegyet; midőn azonban Dugonics maga értelmezett valamit, azt ő oly világosan adá elő, hogy szavait rögtön nyomatni lehetett volna s dacára ennek vajmi keserves volt a magyarul irt „Tudákosság“-bó\ latinul felelnünk. Tör­tént, hogy midőn Dugonics a szögletek hasogatását tanította, a derékszögletről azt mondá, hogy annak három egyeplö részekre osztását ő találta fel s hogy dolgozott a hegyes­szöglet meghármazásán is, de vele, nem boldogult, azért a fiatalokra, különösen rám bizá, ki nagy tanárom bizalmát tisztelvén, a dolgot több százfélekép kutatgattam, sokszor több éves időközök után, és addig nem nyugodtam, mint az előítéletek nagy ellensége, míg a nehézségekről világszerte hires „Trisectio“ vitatmányát 45 év múlva 1852-ben csak­ugyan megfejtettem, május 6-án, s azt magyar és latin nyel­ven kinyomattam.“ — Itt is Dugonics hatása nyilvánul, ki a „ Tudákosság két könyveit“ azért irta meg magyar nyelven is, hogy meggyőzze a hitetleneket a magyarnyelv használható­ságáról ! Mint koszoruzott bölcsészettudor lépett Katona Dénes a hittudományok pályájára. A hittudományokat két évig hall­gatta Nyitrán és Pozsony-szent-Györgyön (1809—1810.) ‘) Pályám emlékezete. 102.

Next

/
Thumbnails
Contents