Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Sátoraljaújhely, 1895
10 kötet számra írták alkalmi ódáikat. Katona Dénes is megkedvelte e műfajt és későbben is, így például lévai, szegedi stb. tanárkodása idejében kínálkozó alkalmakkor mindig előállott egy-egy jól folyó költeménynyel. Az 1806/7-ik tanév nevezetes forduló pontot képez Katona Dénes életében. A rendkormány ugyanis korán felismert igen szép elmebeli tehehetsógeinek fejlesztésére minél tágabb tért és alkalmat nyújtandó, a nevezett iskola év elején a budapesti tudomány egyetemre küldötte. Katona Dénes két évet töltött az egyetemen bölcseleti, történelmi és mennyiségtani előadások hallgatásával. Mily kitartó szorgalmat, mennyi munkásságot kellett e rövid idő alatt kifejtenie, eléggé bizonyítja az a körülmény, hogy ösz- szes szigorlatainak letétele után, 1808. évi szeptember hó 16-án az egyetem bölcsészeti kara által a szép művészetek és a bölcselet („Artium Liberalium et Philisophiae“) tudorává avattatott.*) Egyetemi tanárai közül különös szeretettel emlékszik meg Dugonics Andrásról, ki a mennyiségtanból volt tanára. Dugonics Andrást rajongó szeretettel vették körül tanítványai. Szerették és tisztelték benne az önfeláldozó munkást, •ki buzdításaival és példájával egyaránt lelkesítette az ifjúságot. Későbben is midőn elváltak szeretett mesterüktől, mindig hálával és tisztelettel említették nevét. így egyik volt taníványa, Bebesy Ferencs főhadnagy Dugonicsnak 1811-ben tőle ajándékba, kapott arcképére ezeket irta: „Dugonics! a te homlokod a hol az a nagy ész elrejtve lakozik, minden szóért, melyek azokba írva vannak, csókot érdemel! Te vagy még azon régieknek leikéből szakadott derék unokák közül egyik, a ki azoknak érdemeiről hangzói a mi időnkben is. Téged méltó, hazádhoz és nemzetedhez vonzó nagy szeretetedért és azoknak javokért szüntelen folytatott fáradhatatlan szorgalmasságodért igaz hazafinak mondani!“ De nemcsak tanítványai, hanem kortársai is az elismerés őszinte hangján írnak Dugonics érdemeiről. Csokonai Vitéz Mihály igy nyilatkozik róla: „A magyarok kegyes Istenét imádtam, ____________ Hogy ily magyar szivü hazámfiát láttam!“2) *) Danielik József: „Magyar írók, életrajz gyűjtemény“ (Bpest, 1356. I. k.) c. műben tévesen állítja, hogy Katona „a bölcsészetet Egerben hallgatta 1808-ban.“ Katona Dénes Egerben sohasem fordult meg. 2) E dicsőítő költemény Dugonics „Szerecsenek“ c. regényének X-ík kötetében jelent meg. (1768.)