Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Sátoraljaújhely, 1893

29 ellátva kezükben, már igen sok pálya nyílik előttük. A kinek pedig kedve és tehetsége van, mehet a felsőbb isko­lákra. Mindezt kétszeresen érezte S.-A.-Újhely. Azonban a szélcsendnek nevezhető időszakban is történt néhány, a tanításra nézve üdvös intézkedés. így még 1869- ben emelteié a tornaegyesület a Diana-fürdö szomszédságá­ban levő tornahelyiségét. Később a gymnasiumi ifjúság is jogot nyert e tornahelyíség használatára, mely más hiányá­ban — különösen télen nagy szükséget pótolt.') Majd 1872-ik év márczius havában a tanári kar példa­adása, az ifjúság dicséreretes buzgalma és a nagyérdemű közönség élénk érdeklődése között, keletkezik az ifjúsági könyvtár.* 2) Mely kellő felügyelet és vezetés mellett nagy jelentőségű, mert megóvja az ifjúságot a mérget lehelő fércz- művek olvasásától s hozzá szoktatja szabad idejének hasz­nos dolgokkal való töltésére. Ugyanitt nem mellőzhetem azon szomorú jelenség megemlí­tését, hogy 1872—3-iki tanévet a kolera háborgatta, mely miatt Újhelyben az előadások 1872. nov. 28-án megszűntek és a szünet 1873. jan. 15-ig tartott. A járvány városunkban mintegy 1000 ember életét oltá ki.3) Ugyancsak az 1872—-3-iki iskolai évben, Ivánfy Ede gymn. igazgató (1872—1876) egy rég óta óhajtott kívánságnak tett eleget, midőn az oktatás nagyobb eredményének elérése szempontjából, úgy a természettan, mint a természetrajzi szertárt, a zárda 11-ik emeletéről a gymn. épületbe helyezte át. Es a már beszerzett természettani, gépek számára 21/.2 méter magas, 4 méter hosszú üveg szekrényt készíttetett.4) A természettudományok mai álláspontja ugyanis okvetlenül megkívánja, hogy a tanár az előadott elméleti részeket a lehetőséghez képest gyakorlatilag is bemutassa: tehát pl. a fizikánál kísérletekkel felvilágosítsa, az állattannál kitömött állatokat szemléltessen, az ásványtannál és növénytannál ásványokat és növényeket mutasson be. Nálunk azonban úgy a természettani, mint természet­rajzi gyűjtemény, az előhaladott tudomány igényének nem felelt meg teljesen. Ez ösztönzi az akkori igazgatót, hogy 1873. nov. havában Zemplénvármegye értelmiségéhez, egy ') Hist. dom. 229. 2) Hudra: A piaristák Zemplén vármegyében 102. s) Hist. dom. 246. 4) Hist. dom. 245.

Next

/
Thumbnails
Contents