Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Sátoraljaújhely, 1893
22 keleti könyökét képezi, melyet nyomott alacsonyság, s ablakainak a magasságukhoz viszonyított nagy szélessége jellemez. Preszburger nem soká örülhetett az új épületnek, mert már 1823-ban fölváltá öt az igazgatóságban Tamásy József, (1823—1835),*) kinek vezetése alatt, az intézet hajója csendesen evezgetett a kijelelt irányban. Ettől fogva majdnem egy negyed századon keresztül nem ver feltűnő zajt a nagy világban, de azért hírneve jelentékenyen emelkedik. Ami különösen Tamásynak és bölcs utódainak érdeme, kiket a rendkormány az intézet vezetésével megbízott, akik a közjóra irányzott müködésökben nemcsak fényes tehetségeiket kifejtették, de kellő idővel is rendelkeztek, mindazt érvényesíteni, mit a tanítás és nevelés érdekében szükségesnek vagy hasznosnak ítéltek. így történt, hogy a gymnasium tanuló ifjúságának száma ebben az időben majdnem mindig megközelítette a 300-at, sőt többször túlozta is pl: 1824—25- ik tanévben 305, 1825—26-dikiban 322, 1826—27-ikiben 350, 1827—28-ban 330, 1828 -29-ben 340, 1829—30-ban 805, 1830—31-ben 265, 1831—82-ben 293, 1832—33-ban 280, 1833—34-ben 261 ifjú volt a hat osztályban* 2). E néhány adat egyúttal mutatja, hogy az 1831-ik kolera, valamint a társadalomra, úgy a nevelés ügyére is bénítólag hatott, mert míg 1831 előtt mindig fölözi a tanulók száma a 300-at, 1831után jóval alatta áll. Zemplén megyében jun. 25 és 26-án, Ujhelyben jun. 28-án kezd jelentkezni és aug. végéig dühöng, mely idő alatt a \ráros 7665 lakosa közül 1600 betegedett meg és 500 halt meg. Zemplén megyében 17668-an, az egész országban pedig 300 ezren pusztultak el.3) Az ifjúság jul. 8-án lön haza bocsátva,4) tehát egy hónappal rövidebb volt a tanév, és addig össze sem jött, mig a járvány mindenfelé szünetelni nem kezdett.5) Ugyancsak 1831-ben lép érvénybe a kegyes tanítórend és Breczenheim Ferdinand herczeg, illetőleg ezek megbízottai: Tamásy József házfőnök és Büky Ferencz a pataki és regéczi uradalmak igazgatója között és által okt. 18-án kötött szerződés, melynek értelmében: a rend átveszi a gymnasium első osztályát, ezt kellő tanerővel látja el és a normális iskola ') Hist. dom. 112. 2) Hudra: A piaristák Zemplénvármegyében 158. 1. s) Hist. dom. 141. ■>) Hist. dom. 139. 5) A járvány igen részletes leírását lásd Hist. Dom- 137—141.