Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Sátoraljaújhely, 1893

23

épületéből, hová — mint föntebb említém — 25 évig volt száműzve, az új gymnasium-épületbe hozza; átveszi még azonfelül az elemi iskola 2-ik osztályát is; hogy a berczeg, illetőleg az uradalom évenként l(iO konvenczionális, azaz 400 váltóforintot űzet fejenként a két tanár ellátásért1 *).

1854. okt. 15-én reggel 7'/2 óra körül iszonyú földrengés rémíté meg városunk lakosságát, mely az ijedtség mellett nagy károkat okozott. A piarista ház felső emeletét lakatlanná tette. Sokat szenvedett a templom és új gymnasiumi épület is*). Az okozott rombolásokat csak Tamásy utódának, Nagy Péter igazgatónak (1885 -44.) buzgalma szüntette meg tetemes költséggel.

1841-ben Lelioczky Menyhért főszolgabíró azzal a követeléssel lépett elő, hogy a vármegyei küldöttség hivatalos látogatást tehessen időközönként a gymnasiumban. Minek Nagy Péter határozottan ellenmondott, s kimutatta, hogy a gymnasium egészen más forum elé tartozik. Azonban az elemi iskolára nézve nem ellenezte a megyei hivatalos látogatásokat. Bátor fellépése és kitartása győzött, végre is úgy történt minden, amint ö kívánta3).

1844-ben Hutter Antal áll a ház és gymnasium élére (1844—1849.), ki alatt semmiféle a tanügyet érdeklő fontosabb mozzanat nem fordult elő gymnasiumunk életében.

4. §.

A hat osztályú nagy gymnasiumnak négyosztályu algymnasiummá való leszállítása.

Fényes jövő remény iszöntött be az 1848-ik év,

midőn az alkotmányt boss. nehéz küzdelmek után márcz. havában kivívta nemzetünk. Erősen hitte a magyar, hogy végre-valaliára önmaga intézheti sorsát oly függetlenséggel, minővel a mohácsi vész óta nem bírt. Hitte, hogy tanügyét is arra a színvonalra emeli, melyre Európa többi államainak intézetei már régóta eljutottak.

De csakhamar vészes fellegek borulnak hazánk egére, melyek meghiúsítják szép reményünket, az erős hitet, hogy iskoláinkat magyar géniusz vezérelhesse, a megkívántató és

') Hist. dom. 144.-) Hist. dom. 152.

3) Hist. dom. 166—167.