Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Sátoraljaújhely, 1893

21 mének legfőbb tárgyát az iskola képezte, melynek felvirá­goztatása nemes szivének legkiválóbb törekvése vala. Az újhelyi gymnasiumot keresetté tenni, az ilynemű intézetek sorában az elsők közé emelni, minden tényéböl élénken kiviláglott. Es ez sikerült is neki! Az ifjúság, mint már em- litém évről évre rohamosan gyarapodott nem csak számban, hanem erkölcsi súlyerőben is. A legkiválóbb polgári, nemesi, és főúri családok vetélkedve küldék gyermekeiket Sátor- Alja-Ujhelybe. Nagy elismeréssel szólnak az intézetről úgy a hivatalos, mint magán jellegű látogatók, a mint erről az intézet és helybeli piarista ház évkönyveiből bármikor meggyőződ­hetünk. S mindez kinek az érdeme? Sivulszky halála után érkezett meg József nádor leirata, 1814 deczember 30-án, melyszerint 14829 szám alatt utal­ványozza a tanulmányi alapból az építésre szánt 11841 írt 26 krt1), de a pénzhezjutás, a franczia háborúk okozta zűr­zavarban, annyi nehézségbe ütközött, hogy ismét több évig kellett várni, míg a munka megindulhatott. Közben Szobányi György (1813—1815) és Nequasill Mátyás 1815—1816) igaz­gatók hiába sürgették a pénzhiány miatt szünetelő építke­zésre szánt összeg kiadását, ez nem jött. Utóduk Sümegit Márton (1816 1820) végre valahára megérhette, hogy 1817-ben a pénzt kézhez szolgáltatták,'2) s teljes hat évi szünet után az építkezés nagy nehezen újra megindult. Azonban ekkor is végtelen huza-vonával, hosszú félbeszakításokkal még négy évig tartott a munka, melyet 3—4 hónap alatt be lehetett volna fejezni. Végre Preszburger Ferencz igazgató (1820—1823) ide­jében készült el egészen az új épület s 1820-ban adták át a használatnak. Az egy emeletes hosszúkás négyszöget képező kőalkot­mány kelet felé néz. Míg nyugati felén központi kiszögellé- se volt a bejárat, mely ma már be van falazva. E régi bejárat felett gránitlapba vésve most is olvasható: „Fran- ciscus Aug. Formandae Pietate et Literis Iuventuti Anno 1820.“ A kelet felé eső homlokzat az emeleten is, földszin­ten is 4—4 termet foglalt magában, míg a nyugati oldalon folyosók húzódtak végig, melyeknek északi és déli végén 1—1 fülke volt. A most leírt épület a jelenlegi gymnasium *) *) Hist. dom. 96. ή Hist. dom. 100.

Next

/
Thumbnails
Contents