Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Sátoraljaújhely, 1885

5

Nálunk is nagy vitákat idézett elő az uj könyv; s mikor a vallás- és közoktatásügyi miniszter úr azt magyarra fordit- tatta, hangosan kiálták a rendszergyártás apostolai: »Hac iter elysium nobis!* s pereatot mondva a régi irányra, »quod ad impia tartara mittit,* nagy garral hirdeték az üdvözítő új tanokat.

Nincs szándékom az új könyv bírálatába bocsátkozni, részint mert túlzott állításai már magokban megdőlnek, részint mert azonnal megadták rá az érdemleges választ nemcsak honfitársai, mint Charles Bigot, hanem a mi tanférfiaink közül is többen.

Ismételni a védőokokat, melyek a klasszikái nyelvek tanulása ellen felhozott többnyire a célon túllövő vádakra Eu- rópa-szerte felhangzottak, s melyekkel a szakértők külömben is tisztában vannak, annyival is feleslegesebb, mert szent Ágoston a^c.'ir.t hic copA marris nuam inopia impedior.«

Nem is hiszem, hogy akadjon megállapodott gondolkodású ember, annál kevésbé tanférfiu, ki komolyan merne arra gondolni, hogy gymnásiumainkat éppen mi magyarok a próbálgatás egy új terére vigyük, hacsak eddig is kúszált állapotainkat még jobban összebonyolitani, a sok rendszer okozta rendszertelenséget egy újabb kétes értékű, sőt veszedelmes kísérlettel növelni, s a külömben is kévéséit eredményt még jobban kockáztatni nem akarjuk.

Csupán álláspontunkat kívántam e sorokban tudtul adni, melyet e kérdéssel szemben elfoglalunk; s középiskolai oktatásügyünk rendszerében a klasszikái oktatás jelentőségét hangsúlyozván, elitéljük az uj irány hirdetőit, kiknek törekvései gymnasiális rendszerünket oly nagy fontosságú műveltségi tényezőnek — minő a latin és görög nyelv — kizárásával a többi művelt európai nemzetektől eltérő helyzetbe sodorná, s ezerféle próbálgatások után előbb-utóbb is a régi álláspontra való visszatérést tenné szükségessé.

Joggal mondja Veress Ignác Frary könyvére adott válaszában, hogy abban a pillanatban, melyben a jelen gymnási- umi intézvényt eltörülnők, lemondanánk európai műveltségünkről, kockáztatnék kereszténységünket és európai helyzetünket. Találóan jegyezte meg Grűnwald Béla múlt január ió-án az országházban tartott beszédében: , A magyar állam akkor lehet csak magyar nemzeti állam, ha egyszersmind európai állam is lesz.«