Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Sátoraljaújhely, 1881
14 ez rajta, mert társait tudományával már gyermekkorában nemcsak jóval fölülmúlta, hanem mint férfi, vallásfelekezetének úgy, mint hazájának igazi dísze, derék munkása lett. Azt mondják, hogy a jó tettek emléke halhatatlan; ezt látszik igazolni gr. Károlyi Antal, a most is virágzó és nagynevű Károlyi grófok nagy őseinek élete is. Gyermekségéről gr. Eszterházy János azt írja, hogy Mária Terézia, királynő, a vallásosan szerény, elmés, őszinte és magyaros jellegű fiúban egész családjával kiváló gyönyörét leié s méltán, mert azon természetes lelki és kedélyi nemesség jellemzi őt férfi korában is, a mi a gyermek-ifjút szeretetreméltóvá tette. Jóttenni csaknem életszüksége volt; e fentköltsége segélyezé a halhatatlan nagy nyelvészt, Révay Miklós, kegyesrendi tanárt is irodalmi munkálkodásai közepeit; ez azonban csak egy kis része azon segélyezéseinek, melyek nevét örökre őrzik s áldást mondatnak nyugvó poraira. Ifjak, késő unokák, utánozzátok szerénységét s jó szíve erényeit 1 Révai Miklósról, a fenntebb felhozott nagy munkásról szintén azt jegyezhetjük meg, hogy szükes körülményeihez képest igen szorgalmas és tehetséges tanuló volt Szegeden, hol Dugonics András, a híres regényíró is mint kiválólag tanúlni szerető ifjú végezte iskoláit. Annyi a felhozható nemes alak e században, hogy tanuló ifjúságát átalában inkább tán csak dicsérni lehetne, mint belőle kiválogatni a legszebb- a legtündöklőbbeket. Nem sértem meg, azt vélem, az itt elhagyandó jelesek emlékét, ha helyettük, Kazinczy Ferencz, a nagy nyelv- szépitő ifjúságára mutatok; teszem azt azért is, mert ő megyénkben is muzsafiaskodott. Művelt és nagynevű szülei igen helyesen úgy intézkedtek, hogy a kis Ferencz ne vesztegesse el az időt, hanem korán kezdjen tanulni. Toldy Ferencz rávonatkozólag azt Írja, hogy »az embert legnagyobb részben a természet, s utána az első életévek környületeinek behatásai határozzák. A nevelés rendeltetése: ápolni a természetes erőt, s azt károktól óvni meg, a mit ezentúl teszen sem mély, sem állandó.« »A kis Kazinczy 1759. okt. 27-én Fr-Semlyénben Biharvárme. gyében született nagyatyjánál, Bossányi Ferencznél ; itt is tölte sok időt gyermekségéből. Öt éves korában Ferencz már irkáit, rajzolga- tott tanítója vezetése mellett; a szép alakú könyveket igen szerette s azok rajzait utánozgatta; atyjánál Alsó-Regmeczen magántanulását folytatta, s a mi kedvére valót hallott, följegyezgette. Késmárkon tanultában a természet szépségeiben gyönyörködött, s a német nyelvet elsajátítván, olvasgatni kezdett; a magán olvasást nagy szorgalommal űzte. Mellék foglalkozásúi gyakorolta magát a zenében, megtanult fuvo- lázni. Nemesen s tanulóhoz illőleg mulatott mindig; igy Sárospatakon
