Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Sátoraljaújhely, 1881

13

tában már szép lelki és testi tulajdonai: szelídség, jóság és ügyesség, minden ifjúhoz illő dolgokban átalánosan kedvessé tevék.

De nemcsak itthon, a külföldön is megnyerte illemessége és erényei által ismerői szeretetét; de hogy is ne, a szépet mindenütt kedvelik!

Az emberi sors változandó, s azt igen gyakran, saját magukon kívül, az emberek is alkotják. Szerencsés, kinek élethajóját a jó Istennel nem érdemetlenűl becsületes emberek is segítik.

Rákóczi Ferencz családját sok viszontagság érte; igy történt, hogy Ferenczünket már igen korán leszakíták dicső annyja kebeléről. Az itthon dicsérettel kezdett tanulói pályát Csehország Neuhauz-nevű városában folytatta a jezsuitáknál. Megmutatta azonban itt is, hogy a valódi tehetség és nemesség kitünteti magát bárhol is a jóban. Rákóczi Ferencz nemcsak nevére, de törekvéseire nézve is dísze volt mindenütt a magyar ifjúságnak. »Fiatal lelkében roppant tudvágy és érdeklődés lakott; mathematical, csillagászati, természettudományi könyveket nagy szenvedéllyel forgatott. Szorgalmas volt a classicus írók és a vallási tantételek tanulmányozásában; vallásossága és ékesszólási tehetsége még az idegeneket is korán meglepte. »Nem elégedett meg csupán az iskolai órák pontos hallgatásával, hanem magánlag is sokat tanult, rajzolt és festett; nemes volt mindenben, méltó, hogy a tanuló sereg mindenha kövesse.

E fejedelmi, kitűnő ifjúnak későbbi hőstársa, gr. Bercsényi Miklós is ritkítja a párját, mint tanuló ; ezt onnan is következtethetjük, mert férfi korában az újabb kutatások szerint, kitűnő mű- és könyvszerető volt. Magasfokú elmebeli tehetségeit pedig ellensége, egy német is, gr. Heiszter Hannibal cs. k. altábornagy tele torokkal dicséri 1709-ben a bécsi körök, ben, „nagy részét vetvén a világnak, hogy nincs hozzá hasonló elméjű ember.«

Nagy és sokoldalú képzettséget csak szorgalom-, kitartás- és ter- mészetileg szép tehetséggel lehet gyűjteni; ezek pedig mind benne voltak Bercsényi Miklósban; finom ízlés és elragadó ékesszólás jelezik a tudomány kedvelő férfiút, igy a fentebb kimondott állítást fentarthatjuk a tanulóról is. Szoktassátok magatokat tanulók a jó Ízléshez, sok előnye van ennek is.

E két valóban emlékezetes jelesünk érintése után a 18-ik századra fordíthatjuk figyelmünket; fel is hozhatnók a szorgalmas Bőd Péter és Faludi Ferencz mellett nagy számát azoknak, kik égtek a tudományért, mint a már megnevezettek is, de mellőzve itt a többit, első sorban Kis János, a később ref. főpappá lett jelesünk tanuló korából emeljük ki azt, hogy igen gyönge testalkatát kiváló szorgalom lakta.

Míg, tanulótársai lapdáztak, vagy egyébként mulattak, ő addig rósz szemeivel is inkább tanult s a könyvekkel társalgott; de meg is látszott