Misák Marianna: „Minden oskolába jaro leány gyermektül…” Református nőnevelés a 16 -19. századi Felső-Magyarországon (Sárospatak, 2014)
Az oktatás helyzete a 18. században
AZ OKTATÁS HELYZETE A 18. SZÁZADBAN A történelmi áttekintés után térjünk rá a leányoktatás helyzetére. Ezen belül először azt szeretnénk érzékeltetni, hogy a tanítás mindenkire kiterjedő igényével párhuzamosan nem volt természetes dolog, hogy az alsóbb néprétegekhez tartozó családok gyermekei, leányai az addig megszokott mindennapi dolgok közé beékeljék az oktatás alkalmait. Még akkor sem, ha az naponta csupán kevés időt vett igénybe. Továbbá, hogy ebben nem csupán személyes döntések játszottak szerepet, vagy éppen az új dolgok szo- katlansága, hanem a feudális gazdasági rendben betöltött szerepük is. A reformáció századában létrejött iskolákat kisiskoláknak nevezték el. Ezek részben az uralkodó osztály által, másrészt pedig az egyházak által felállított iskolák voltak. Mind falvakban, mind városokban létrejöttek. A falusi kisiskolák alapvető célja nem tárgyi-szakmai-szaktudományos ismeretek nyújtása volt. A falusi nép egészének a 18. század végéig nem volt szüksége az ún. elemi ismeretekre, olvasásra, írásra, bonyolultabb számolásra. Termelőmunkája, általános életkörülményei nem igényelték ezt. Legtöbbjének értékes, sajátos, népi-paraszti műveltsége volt, amit nem írás, olvasás, hanem szájhagyomány útján szerzett.302 Mindezekkel ellentétesnek látszik az a tény, hogy a falusi kisiskolákban tanították az olvasást, írást, sőt a számolást is. Ez azonban nem tömegeknek szólt, hanem elsősorban azoknak, akiknek módjuk nyílt arra, hogy öröklött helyzetükből kiemelkedjenek, s később elnyerjenek valamiféle hivatalt, tisztséget.303 Vagyis a társadalom nagyobb része még ekkor is kimaradt a művelődés adta lehetőségekből. Feltehetjük a kérdést: Miért? Talán azért, mert a feudális gazdasági rendben általánosságban nem volt társadalmi érdek az, hogy a jobbágyot tantárgyszerűen mezőgazdasági ismeretekre oktassák, mert a ráháruló termelőmunkát anélkül is el tudta végezni. Éppen ezért semmiféle előny, haszon nem származott számára abból, ha elvégezte a falusi kisiskolát, s elsajátította az ott megtanulható ismereteket. De ugyanígy kára sem keletkezett, ha nem járt iskolába, hiszen amit ott tanítottak, azt ő mindennapi munkájában, egyéni életében gyakorlati módon nem tudta felhasználni. Szakmai műveltséget számára a kisiskola nem adott, s mint ahogy már említettük: sajátos 302 Mészáros, 1972.17. 303 Mészáros, 1972. 18. 97
